
Nyár elején még úgy tűnt, az Arsenal mezét öltheti magára, majd a Chelsea bejelentkezett egy jobb ajánlattal a Leeds Unitedhez – a felek pedig készültek az orvosi vizsgálatra. A kivizsgálás sosem történt meg, Raphinha – a szóban forgó átigazolás főszereplője – nemet mondott. Egyetlen egy csapatot akart, amely kis túlzással el is adta érte a jövőjét, Xavi és a Barcelona pedig megszerezte az álomszélsőjét.

A Manchester City mindent előre gondosan megtervező edzője ismét abszurd kegyetlenséggel felérő módon szembesült azzal, hogy a futballban a taktika a szakembereken múlik, a végeredmény viszont a játékosokon. A Real, a kontinens legkikezdhetetlenebb csapata pedig megmutatta, hiába az előzetes esélyek, csak egy-egy csatát veszítenek el, a háborút sosem. BL-elemzés.

„Ha szerelnem kell, akkor máris hibát követtem el”, szól Paolo Maldini ezerszer hangoztatott okossága a védekezésről. Nagy igazság, amit a statisztikai mérés egyetlen igazi vakfoltja is alátámaszt. Ugyanis az igazán kiemelkedő védők valami olyanban remekelnek, ami megfoghatatlan.

Dusan Vlahovic neve úton-útfélen szembe jön, pedig egy közepesen ismert szerb focistáról beszélünk, aki egy olasz középcsapatban rúgja a gólokat. Annak járunk utána, hogy csupán egy újabb felülteljesítő tucatcsatár árát próbálják felverni, vagy valóban megérdemli ezt a szenzációt.