A katari foci-vb első 32 mérkőzésének több mint felén 0-0-át mutatott az eredményjelző a félidő végén, azaz két forduló alatt a nézők kevés igazán szórakoztató meccset láthattak. Most viszont vége a taktikázásnak, jön az utolsó csoportkör, azaz elkezdődik az igazi világbajnokság.
A statisztikák nem tudják teljesen visszaadni a futballpályán történteket, ám nagyban segíthetnek a látottak értelmezésében. Tíz szám segítségével tekintünk vissza a világbajnokság első körére, bár közben már elkezdődött a második.
Újabb hatalmas meglepetés a katari labdarúgó-világbajnokságon: Németország az első félidőben elképesztő dominanciája ellenére egyetlen gólt lőtt a Japán elleni szerdai csoportmeccsen (azt is tizenegyesből), majd a japán kapitány, Morijaszu Hadzsime szerkezetet váltott, és a második félidőben csapata megfordította a meccset (1-2).
Nagy lehetőséget kínál a katari rendezésű világbajnokság az ázsiai arab országoknak – azaz a házigazdának és Szaúd-Arábiának. Hasonló hátterű, hasonló stratégiával készülő csapatokról van szó, ám az első mérkőzéseken óriási volt a különbség a pályán.
Tényleg a dél-amerikai csapatok világbajnoksága lehet a katari? Mi lesz a portugálokkal? Ki a sötét ló a mezőnyben? Ezekre kerestük a választ a Ziccer Extrában.
Jön a futballtörténelem első november–decemberi vb-je: vasárnap a házigazda Katar és Ecuador mérkőzésével megkezdődik az év legnagyobb labdarúgótornája. Itt az utolsó alkalom, hogy erősorrendbe tegyük a 32 válogatottat.
Teher alatt nő a pálma, tartja a mondás. Teher alatt törik meg a futballista – gondolhatjuk a 2022-es labdarúgó-világbajnokság előtt a bátran eszelősnek nevezhető őszi hajszára utalva. Milyen hatással lehet ez a vb színvonalára?
Afrika lesz a 2026-ra tervezett vb-létszámbővítés egyik nagy nyertese – a földrész válogatottjai 9 fix helyet kapnak a 48-ból –, de a fekete kontinens csapatainak már illene Katarban is bizonyítaniuk. Nem lesz könnyű dolguk.
Az elmúlt 40 évben a Fradi csak a negyedik magyar csapat, amely megérte a tavaszt egy európai kupasorozatban, és ez önmagában is mutatja, mekkora tettet hajtott végre Csercseszov együttese az EL-ben. De mit mutatnak a számok a csoportkör végén?
Az év edzőjének választott Bognár Györgynek 13 bajnoki adatott meg az MTK kispadján. Kérdés, végződhetett-e másképp, ha egy kimondottan játék- és látványorientált trénert szerződtetnek olyan klubhoz, amelynél most csak az eredmény számít.
Kristoffer Zachariassen igen nehezen leírható játékos. Ha a klasszikus középpályás-mutatók mércéjével próbálnánk bemutatni, kudarcot vallanánk. Mégis akkor mitől annyira fontos láncszem a „láthatatlan” norvég, aki a Monacónak is gólt lőtt?
A labdarúgó Magyar Kupa történelmének talán legnagyobb szenzációja volt az NB III-as Iváncsa szerdai, FTC elleni 3–2-es sikere. Az MK történetében volt jó néhány óriásölés; a legnagyobb meglepetések között válogattunk.
Szuperklubok sora keres partnercsapatokat, anyagilag megrendült együttesek tömege pedig szívesen betársulna egy-egy jól működő és tőkeerős szervezetbe. Lehet, hogy a közeljövőben a multiklubhálózatok fogják uralni a világ labdarúgását?
A futballtörténelem második legsúlyosabb stadionkatasztrófájává vált az indonéziai Kanjuruhan-tragédia. Hoznak-e változást a szörnyű események, vagy minden úgy megy tovább a futballőrült, de a lelátói erőszakkal hosszú ideje küszködő országban, mint eddig?
A válogatottak lejátszották ősz eleji mérkőzéseiket, most már gyakorlatilag nincs kísérletezési lehetőség a novemberben kezdődő vb-ig. Eljött hát az idő, hogy harmadszor is erősorrendbe tegyük a katari csúcsesemény 32 csapatát.
Bravúrosan szerepelt a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában, s ez jó esélyt biztosít a pótselejtező nélküli Eb-részvételre, ám veszélyeket is rejthet magában: a válogatottnak el kell hagynia a „kisebb” csapat komfortosnak bizonyuló szerepét.
Az elmúlt hetekben „csodagyerekek” bemutatkozásától volt hangos a nemzetközi futballsajtó. De vajon mi vár a tizenévesekre a lehetőséggel érkező hirtelen jött népszerűség nyomán? És közülük miért jutnak el csak viszonylag kevesen az áhított csúcsra?
Miért volt egészen különleges figurája az utóbbi idők magyar válogatottjának a címeres meztől történő búcsúját ma délután bejelentő Szalai Ádám? Vajon pótolható-e? És ha igen, kivel?
Marco Rossi kerethirdetésével megkezdődött a készülődés a csoportelső magyar válogatott Németország (szeptember 23.) és Olaszország (szeptember 26.) elleni Nemzetek Ligája-mérkőzéseire. Kérdőjel akad több is.
Viharosan indult az RB Leipzig szezonja, a rossz idénykezdet miatt mennie kellett a klub első nagy trófeáját megszerző Domenico Tedescónak. Utódja a Dortmund elleni hazai 3-0-lal kezdő Marco Rose lett. Vajon jó útra térnek-e a tévelygő bikák?
Az előző évadhoz viszonyítva majdnem 170 új névvel ismerkedhetünk meg az NB I csapatainál, ám a piac sokkal inkább szól a jelenről, mint a jövőről. A szeptember elsejével lezárult hazai átigazolási időszakot tekintjük át.
Nyilvánosságra került a válogatott új, ősztől viselendő meze. A hazai dresszen nincs meghökkentő újdonság, a második számú, fehér mezen annál inkább. A piros-zöld keresztcsíkos, fehér szerelés 53 év után tér vissza; a nemzeti csapat ebben élte meg a magyar futball egyik legfényesebb sikerét és egyik legnagyobb traumáját is .
Sorozatban már ötödik alkalommal egyetlen magyar csapat jutott főtáblára az európai kupaküzdelmekben. Második hazai együttesnek a csoportkörös rendszer kiterjesztése óta egyszer sem sikerült áttörnie az „üvegplafont”.
Sok ideje nincs a sebeit nyalogatni a magyar bajnok Ferencvárosnak a Qarabag elleni BL-kiesés után, az Európa Liga főtáblájáért az ír Shamrock Rovers az ellenfél. Fél szemmel hátra-, fél szemmel előretekintünk.
