Foci sport24

Az NB I-es edzői nyilatkozatot már érzi, a történelem viszont a gyengéje: ilyen a ChatGPT fociszemmel

24.hu
24.hu
A mesterséges intelligencia itt van, és elveszi a munkánkat – mondhatnák akár a (sport)újságírók is az OpenAI által fejlesztett ChatGPT mesterséges intelligencia szövegalkotási képességét látva. A képet érdemes árnyalni: vannak olyan munkaterületek, amiket tényleg képes lehet átvenni, de a szerkesztői ellenőrzés mindenképpen szükséges, és igazán bonyolult anyagokat még nem tud generálni. De mit tenne, ha futballkérdésekkel bombáznánk? Jó-e sporttörténelemből? Tud-e úgy nyilatkozni, mint egy NB I-es edző, és milyen a vállalati kommunikációban? Kipróbáltuk.

Tudták, hogy 1954-ben Magyarország Uruguay ellen veszítette el a világbajnoki döntőt? Vagy azt, hogy Puskás Ferenc a Spanyol Labdarúgó Szövetség felkérésére, egy edzői ajánlatra igent mondva hagyta el Magyarországot? Azt, hogy a favorit magyar együttes tíz emberrel tudta megfordítani a Wembleyben az Évszázad Mérkőzését? Hallottak a híres svájci–magyar tömegverekedésről? És a „budapesti csatáról”, amely egy magyar–skót mérkőzésen tört ki, a két ország közti ellentéttől fűtve? Nem?

Ez csak azért lehet, mert még nem tettek fel a ChatGPT mesterséges intelligenciájának futballtörténelmi témájú kérdéseket.

Magyar és nemzetközi eseményekkel, futball-szakkifejezésekkel „etettük” a ChatGPT-t, megpróbáltunk edzői nyilatkozatot és egy klub nevében közleményt íratni, azaz elvégeztetni vele a nemszeretem munkát. Az eredmény hol vicces, hol kiváló, hol elgondolkodtató. Mivel az AI szövegalkotása angolul magasabb szintű, így ezt használtuk közös nyelvként a „beszélgetéshez”. Kezdjük a sporttörténelemmel!

Kérdés/Kérés: – Miért hagyta el Puskás Ferenc Magyarországot?

Válasz: – Puskás Ferenc 1956-ban, a forradalmat követően hagyta el Magyarországot. A forradalom 1956 októberében kezdődött, a kommunista kormány elleni felkeléssel. Puskás – aki Magyarország egyik legnépszerűbb és legkörülrajongottabb sportolójának számított, a nemzeti büszkeség szimbóluma is volt egyben – külföldre távozása súlyos csapás volt a kommunista rezsimre.

Puskás a Spanyol Labdarúgó Szövetség kérésére hagyta el az országot, mivel felkérték a spanyol válogatott irányítására, és ő elfogadta az ajánlatot.

Emellett szerződésajánlatot kapott a Real Madridtól, az egyik legkitűnőbb spanyol csapattól, s ezt szintén elfogadta.

Az emigrálás nehéz döntés elé állította Puskást, aki erősen kötődött hazájához és a magyar emberekhez. Végül úgy döntött, ez a legjobb a családjának, és remélte, jobb életet tud nekik biztosítani Spanyolországban. Emigrálása fordulópont volt az életében, és azt követően sikeres játékos-, valamint edzői karriert futott be. Magyarországon továbbra is rajongtak érte, és minden idők egyik legnagyobb futballistájaként őrizték meg emlékezetét.

Bojár Sándor / Fortepan Puskás Ferenc 1952-ben.

Verdikt: az első bekezdés rendben van, a második légből kapott. Puskás 1956 novemberében hagyta el Magyarországot; Bécsben, majd Olaszországban élt, hogy aztán FIFA-eltiltását követően 1958-ban, a Real Madridnál indítsa újjá karrierjét. Bár játszott – világbajnokságon is – a spanyol válogatottban, edzője sosem volt a spanyol nemzeti csapatnak.

K: – Írj összefoglalót az angol–magyar „évszázad meccséről”!

V: – Az évszázad mérkőzése az 1953. november 25-én játszott Anglia–Magyarország futballmeccsre utal, melyet Londonban, a Wembley Stadionban rendeztek meg. Ez volt a korszak egyik legfontosabb, legnagyobb érdeklődéssel várt találkozója.

A már négy éve veretlen magyar együttest a világ legjobbjai között tartották számon, az angolok viszont fiatal és tapasztalatlan csapatot küldtek a pályára. Az esélytelenebbnek tartott angol válogatott kiváló teljesítményt nyújtott, korán vezetést szerzett, és irányította az első félidőben a mérkőzést. A magyarok a második játékrészben fordítani tudtak, annak ellenére, hogy 10 emberre fogyatkoztak, és végül 6-3-ra nyertek.

Verdikt: Az első bekezdés rendben, bár a négyéves veretlenség nem igaz (1952. május 27-én a ma már válogatott meccsnek elismert Moszkva–Magyarország találkozón 2-1-re kikaptak a mieink; de ha ezt nem számolnánk, akkor is ott lenne az 1950. májusi osztrák–magyar 5-3).

A mérkőzés leírása fals,

az angolok számítottak favoritnak, ám a magyar válogatott Hidegkuti Nándor első percben szerzett gólját követően végig irányította a mérkőzést, és simán győzött. Megfogyatkozás sem volt (csere igen, Grosics Gyula helyére Gellér Sándor állt be a magyar kapuba).

Sport24 - Előfizetés logó
Kedves Olvasónk!
A cikk elolvasása regisztrációhoz kötött.
Sport24 - Előfizetés logó
Regisztrálj, és tarts velünk!
Szolgáltatásaink köre folyamatosan bővül.
A Sport24 cikkei átmenetileg előfizetés nélkül, regisztrációval elérhetőek.
Magyarország legjobb focis tartalmai továbbra is a Sport24-en olvashatók, próbáld ki most!
Olvasói sztorik