Az Európai Unió Bírósága döntésében kimondta: a FIFA és az UEFA nem élhet vissza hatalmával, nem monopolizálhatja a versenysorozatok szervezését. Nemsokára meg is jelent a Szuperliga új tervezete. Nézzük, mit lehet tudni róla!
fifa
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség végre bejelentette a 2025-ös, átalakított, 32 csapatosra duzzasztott klub-vb részleteit. Az új torna terve kétségtelenül sokkal jobb, mint a jelenlegi formátum, az európai BL pedig idővel riválist kaphat.
Az új lesszabály egyesek szerint a támadó focinak adna egy löketet, mások szerint pont a visszájára sülne el. Valójában a labdarúgás vonzereje a tét.
Az elmúlt hetekben egy társrendezéses világ- és két társrendezéses Európa-bajnokság helyszíneit jelentette be a FIFA és az UEFA. A megoldás logikusnak tűnik, de közben talán valami elvész egy-egy esemény varázsából.
Véget ért a 32 csapatos futball-vb, amely bátran nevezhető a FIFA legsikerültebb találmányának. Ám a szervezet nagyobb tornát szeretne, így 2026-tól 48 tagúra bővül a mezőny. Fenyegető veszély, hogy a csúcsesemény kevésbé lesz élvezhető.
Szuperklubok sora keres partnercsapatokat, anyagilag megrendült együttesek tömege pedig szívesen betársulna egy-egy jól működő és tőkeerős szervezetbe. Lehet, hogy a közeljövőben a multiklubhálózatok fogják uralni a világ labdarúgását?
Könnygáz, könnyek, 131 halott: mi vezetett minden idők második legsúlyosabb stadionkatasztrófájához?
A futballtörténelem második legsúlyosabb stadionkatasztrófájává vált az indonéziai Kanjuruhan-tragédia. Hoznak-e változást a szörnyű események, vagy minden úgy megy tovább a futballőrült, de a lelátói erőszakkal hosszú ideje küszködő országban, mint eddig?
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség elindította FIFA Plus nevű platformját, amelyen számtalan streamelhető bajnokság érhető el Dániától Laoszig, Brazíliától Mongóliáig. Kipróbáltuk.
Ha megszavazzák a 2024-től érvényes BL-reformokat, jöhetnek a sikeresség alapján osztott plusz helyek, és fel is tehetjük a kérdést: ez mennyiben különbözik a „patás ördög” szuperliga tervezetétől?
A mexikói futball „legszégyenletesebb napja” volt, amikor március elején a Querétaro–Atlas bajnokin elszabadult a lelátói erőszak. Halottak – állítólag – nincsenek, de a brutalitás mélyen megrázta a 2026-ban vb-társrendező országot.
Régen látott szankciósorozattal sújtották a nemzetközi sportszövetségek Oroszországot az Ukrajna ellen indított inváziója miatt: a történelemben alig-alig fordult elő, hogy egy állam sportpáriává vált, márpedig az oroszok efelé tartanak. A világ egyik legnagyobb sporthatalma ellen hozott korlátozások kapcsán rengeteg kérdés vetődik fel, a következmények – még ha a labdarúgásra szűkítjük is a fókuszt – nehezen beláthatóak.
Kérdés, lehet-e egy érdektelen tornából fontos megmérettetést létrehozni, úgy, hogy a világszervezet, a kontinentális szövetségek és a klubok érdekei ebben az esetben sem egyeznek meg.
A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) kétévenkénti világbajnokságra vonatkozó ötlete 2021 szeptembere óta kering, de az érintettek szinte semmit nem közeledtek egymáshoz. A zászló nem a FIFA-nak áll.
A magyar futballklubok összesített nemzetközi átigazolási kiadásaik alapján megelőzték a horvát, a szerb, a lengyel, a cseh, a román, a bolgár, de a svéd, a norvég és az argentin klubokat is.
Nagy visszhangot váltott ki a Paks–FTC meccs után Bognár György nyilatkozata. Az eset kapcsán érdemes mélyebbre ásni, egészen a labdarúgás szabályalkotó testületéig, a futballvilág dinoszauruszáig.
Azt gondoltad a címből, hogy Nemzetközi Labdarúgó Szövetségről lesz szó? Hát nem! Még a júdáspénzért megvehető kameruni, tunéziai vagy katari sportdiplomatáknál is veszélyesebb jelenség kerül terítékre.
Vajon megvalósulhat-e a kétévenkénti futball-világbajnokság ötlete? Közös nevezőre nehezen hozható érdekek feszülnek egymásnak – Marosi Gergely csokorba szedte a terv buktatóit.
