Válogatottról válogatottra haladva nézzük végig, mennyire lehetnek elégedettek a csapatok a szerepléssel!
európa-bajnokság
Dühöngő, értetlenkedő Cristiano Ronaldo, döbbent portugál drukkerek, örömmámorban úszó grúzok: a futball csodákra képes. Amit Georgiától látunk ezen a tornán, voltaképp csodaszámba megy. Pedig nagyfokú tudatosság van az évekig lélegeztetőgépen vegetáló grúz futball újraélesztése mögött.
Georgia futballválogatottja sikerrel vette az Eb-selejtező „pótvizsgáját”, ezzel eksztázisba hajszolta közönségét. Willy Sagnol „Hüvelyk Matyiként” hivatkozott csapatára, amely meg akarja cibálni a nagyok bajszát a nyáron Németországban.
A magyar labdarúgó-válogatott 1-0-ra legyőzte Törökországot az idei első, barátságos mérkőzésén. Elemzésünk.
A magyar labdarúgó-válogatott március 22-én Törökország ellen játssza első 2024-es meccsét, és az már az Eb-felkészülés fontos állomása lesz. A keret teljes, Marco Rossinak ennyire jó válogatási opciói egyszer sem voltak a múlt évben.
A spanyoloknak negyven éve legalább tizenegy góllal kellett legyőzniük Máltát ahhoz, hogy megelőzzék a hollandokat az Eb-selejtezőcsoportban. S mit tesz Isten, éppen 12-1-re nyertek, majd az Európa-bajnokságon döntőt vívtak.
Csoportelsőség, közvetlen kvalifikáció nagy tornára, 75 százalékos eredményesség, veretlenség. Melyek az erős és gyenge pontok? Mit jelent a válogatott szempontjából Szoboszlai Dominik kiteljesedése? Hová lehet még fejlődni és miben?
Negyvenhét éves vagyok, csaknem négy évtizede focibuzi. A legpechesebb korszak szülötteként hallgattam nagyapámtól, hogy Bozsik mennyivel jobb játékos volt Puskásnál, apámtól meg a Bólints, Tibi!-s sztorikat, de nekem élőben már csak a lejtő jutott. Mostanáig.
Megérkezett a várva várt siker: a Bulgária elleni 2-2-es döntetlennel a magyar válogatott bebiztosította helyét a jövő évi Európa-bajnokságon. Ám az eredmény mellé most sem párosult hibátlan játék.
Marco Rossinak fájhat a feje: bár minden szövetségi kapitány rendszeresen megküzd a keret-összeállítási gondokkal, a magyar szakvezetőnek a Bulgária és Montenegró elleni Eb-selejtezők előtt különösen sok problémája van.
Az elmúlt hetekben egy társrendezéses világ- és két társrendezéses Európa-bajnokság helyszíneit jelentette be a FIFA és az UEFA. A megoldás logikusnak tűnik, de közben talán valami elvész egy-egy esemény varázsából.
Csak a totón az egyetlen telitalálatot elérő fogadó örült 1958 szeptemberében Magyarországon, hogy a futballtörténet legelső Eb-mérkőzésén a válogatott 3-1-re kikapott Moszkvában.
A magyar válogatott nem tudta megismételni a Bulgária elleni jó játékot, és második Eb-selejtezőmérkőzésén idegenben gól nélküli döntetlent játszott Montenegró csapatával. De mi volt a visszaesés szakmai oka?
A magyar válogatott minden várakozást felülmúlva kezdte az Eb-selejtezőket. Marco Rossi csapata hazai pályán, a végeredményt már az első félidőben beállítva, 3-0-ra győzte le Bulgáriát. De miért alakult ennyire simán a mérkőzés?
Bravúrosan szerepelt a magyar válogatott a Nemzetek Ligájában, s ez jó esélyt biztosít a pótselejtező nélküli Eb-részvételre, ám veszélyeket is rejthet magában: a válogatottnak el kell hagynia a „kisebb” csapat komfortosnak bizonyuló szerepét.
Miért nem volt igazi ugródeszka a nyári Európa-bajnokság a magyar válogatott futballistáinak? Főként mert megváltozott a játékosmegfigyelés- és kiválasztás rendszere.
Egy vb-bronz és sorozatban négy negyeddöntős szereplés után Belgium megint trófea nélkül távozott egy nagy nemzetközi tornáról. A belgák játékosnevelési képzése viszont annyira kompakt, hogy arra Magyarországon is érdemes lenne odafigyelni.
Sorsszerű befejezés: Southgate az utolsó percig várt a kockáztatással, végül ebbe bukott bele Anglia
Anglia hiába szerezte meg korán a vezetést Olaszország ellen a labdarúgó Európa-bajnokság londoni döntőjében, Gareth Southgate túlságosan kockázatkerülő felfogása végül az ellenfél kezére játszotta a trófeát. Elemzésünk.
Bár a labdarúgást manapság sokan tekintik szuperhős-univerzumnak, igazán üdítő fejlemény, hogy ezen az Európa-bajnokságon Ronaldo, Mbappé és a többiek nélkül is jól szórakozunk.
A spanyoloknak nem csak a helyzetkihasználással gyűlt meg a bajuk, Dániának Csehország sem tudott ellenállni, az olaszok a legjobban összerakott csapat benyomását keltik, Anglia nagyobb erőfeszítés nélkül gálázott. Mutatjuk az Eb-negyedöntők legfontosabb tanulságait.
Amikor 2012-ben az UEFA bejelentette, hogy mögé áll az akkori elnök, Michel Platini ötletének, és a 2020-as Eb-t nem egy, hanem 13 országban rendezi meg, meglehetősen szkeptikus voltam. Tévedtem.
A futball Eb-n továbbra is varázslatosak a dánok, meglepetésre kiestek a hollandok és a franciák, Anglia pedig végre le tudta győzni Németországot. De mi áll a történtek hátterében?
Véget ért a nyolcaddöntő a labdarúgó Európa-bajnokságon, egy sor nagyreményű válogatott búcsúzott, mi pedig felidézzük a korábbi vb-k, Eb-k hasonló blamáit.
A világbajnok franciák valószínűtlen búcsúja mögött sok tapogatózás és következetlen döntés bújik meg, melyben vastagon benne a szövetségi kapitány, Didier Deschamps keze.
