Filippo Monteforte / POOL / AFP
Foci sport24

Európai gondolat: futball-Eb 11 városban

Amikor 2012 decemberében az UEFA bejelentette, hogy mögé áll az akkori elnök, Michel Platini ötletének, és a 2020. évi labdarúgó Európa-bajnokságot nem egy, hanem 13 országban rendezi meg, meglehetősen szkeptikus voltam. Hova lesz a fesztivál-feeling? Mennyire lehet komolyan venni egy vándorcirkuszt? Hogyan alakul ki ebből egységes verseny? A kételkedés talán jogos volt, de amit most látunk, minden előzetes várakozást és reményt felülmúl. Miért szégyellném? Tévedtem.

Sokszínű Európa

Az ismert körülmények folytán végül is 2021-ben 11 városban rendeznek Eb-mérkőzéseket. Mivel köztük van Budapest is, szerencsés jegytulajdonosként és/vagy budapesti polgárként testközelből érezhettük, milyen rendező városnak lenni, és egészen más szemmel nézzük a televízióban a másutt zajló mérkőzéseket. Talán a legfontosabb megfigyelés: igaznak bizonyult az a feltételezés, hogy a sok rendező ország nem hogy szétverné, hanem valóban európaivá varázsolja az Európa-bajokságot. Tizenegy mini Eb-t rendezünk, és az egyes országok kulturális sajátosságai mint részek állnak össze Európa-egységgé. Ahogyan – kiemelten a holland–cseh meccs kapcsán – mi, magyarok is tapasztalhattuk, teljes értékű fesztivált hoz létre a rendezés egy-egy városban (például Budapesten) is, függetlenül attól, hogy másnap már egy másik országban, akár Bukarestben gyűlnek össze mások.

Fontos a gazdasági hatás is.

Ez a rendezési forma az egyetlen esélye a hozzánk hasonlóan viszonylagosan alacsonyabb GDP-t felmutató (kisebb) országoknak, hogy racionálisan, akár közvetlen pénzügyi nyereséget termelve legyenek rendezők.

Talán többeket meglep az érvelés, de például a magyar Eb-rendezési költségekbe én nem számolom bele a Puskás Aréna megépítésének költségét (17. oldal), mert az én fejemben valóban létezik a „nemzeti stadion” fogalma, éppen úgy, ahogyan létezik – nemcsak fogalmi szinten – Nemzeti Színház is. Véleményem szerint, miként a színházi előadások költségeibe nem számoljuk bele a teátrum építési költségeit, akkor járunk el következetesen, ha a futball esetében sem tesszük ezt. (Zárójel, de egyáltalán nem mellékes: ha rendszeresen számíthatunk hasonló rendezvényekre, akkor a Puskás bizony hosszú távon is nyereségesen működtethető.) Márpedig a beruházás arányos költségei nélkül a közvetlen bevételek – stadionbérlés, parkolás, fogyasztás – bőven fedezik a feltételezett rendezési kiadásokat. Közvetett hatásként bevételi oldalon viszont „friss pénzként” jelennek meg a turisztikai bevételek.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Videó
Azt mondja, Mezey György olyan poszton játszatta, ami miatt Luis Figót később agyondicsérték a Realban. Van egy olyan szólógólja, hogy elindul a félpályáról, és dőlnek a védők, mintha csak Messit vagy Maradonát látnánk. Pisont István a vallásosságáról, a cigány származása miatti nehézségekről, az argentin és a magyar gyerekek fociszeretete közti különbségről is mesélt Kadarkai Endrének.
Még Marco Rossit is meglepte a magyar válogatott feltámadása a Wembley-stadionban – igaz, ehhez kellettek a tompa, életlen angolok is. Iksz az Eb-ezüstérmes otthonában, ahol 1953 után először szereztünk pontot. Kiss Tibor Noé szubjektív osztályozókönyve, Nagy Ádám-ódával.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.