Filippo Monteforte / POOL / AFP
Foci sport24

Európai gondolat: futball-Eb 11 városban

Amikor 2012 decemberében az UEFA bejelentette, hogy mögé áll az akkori elnök, Michel Platini ötletének, és a 2020. évi labdarúgó Európa-bajnokságot nem egy, hanem 13 országban rendezi meg, meglehetősen szkeptikus voltam. Hova lesz a fesztivál-feeling? Mennyire lehet komolyan venni egy vándorcirkuszt? Hogyan alakul ki ebből egységes verseny? A kételkedés talán jogos volt, de amit most látunk, minden előzetes várakozást és reményt felülmúl. Miért szégyellném? Tévedtem.

Sokszínű Európa

Az ismert körülmények folytán végül is 2021-ben 11 városban rendeznek Eb-mérkőzéseket. Mivel köztük van Budapest is, szerencsés jegytulajdonosként és/vagy budapesti polgárként testközelből érezhettük, milyen rendező városnak lenni, és egészen más szemmel nézzük a televízióban a másutt zajló mérkőzéseket. Talán a legfontosabb megfigyelés: igaznak bizonyult az a feltételezés, hogy a sok rendező ország nem hogy szétverné, hanem valóban európaivá varázsolja az Európa-bajokságot. Tizenegy mini Eb-t rendezünk, és az egyes országok kulturális sajátosságai mint részek állnak össze Európa-egységgé. Ahogyan – kiemelten a holland–cseh meccs kapcsán – mi, magyarok is tapasztalhattuk, teljes értékű fesztivált hoz létre a rendezés egy-egy városban (például Budapesten) is, függetlenül attól, hogy másnap már egy másik országban, akár Bukarestben gyűlnek össze mások.

Fontos a gazdasági hatás is.

Ez a rendezési forma az egyetlen esélye a hozzánk hasonlóan viszonylagosan alacsonyabb GDP-t felmutató (kisebb) országoknak, hogy racionálisan, akár közvetlen pénzügyi nyereséget termelve legyenek rendezők.

Talán többeket meglep az érvelés, de például a magyar Eb-rendezési költségekbe én nem számolom bele a Puskás Aréna megépítésének költségét (17. oldal), mert az én fejemben valóban létezik a „nemzeti stadion” fogalma, éppen úgy, ahogyan létezik – nemcsak fogalmi szinten – Nemzeti Színház is. Véleményem szerint, miként a színházi előadások költségeibe nem számoljuk bele a teátrum építési költségeit, akkor járunk el következetesen, ha a futball esetében sem tesszük ezt. (Zárójel, de egyáltalán nem mellékes: ha rendszeresen számíthatunk hasonló rendezvényekre, akkor a Puskás bizony hosszú távon is nyereségesen működtethető.) Márpedig a beruházás arányos költségei nélkül a közvetlen bevételek – stadionbérlés, parkolás, fogyasztás – bőven fedezik a feltételezett rendezési kiadásokat. Közvetett hatásként bevételi oldalon viszont „friss pénzként” jelennek meg a turisztikai bevételek.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Másnap újra kérdezte. Ma játszhatok? Te vagy a vésztartalék, Zsizsike, érted? És ő engedelmesen ült a betontömbön, néha vizet nyomott a kútból, vizezte a haját, félre simította, mint Dadogós.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.