Az Üllői úton a nézők megdobálták a Pusztai Lászlót leterítő Nagy II Jánost, akit edzője, Kovács Ferenc 0-0-nál lecserélt az FTC–Videoton bajnoki találkozón. Az ötven éve megrendezett mérkőzést a fehérváriak nyerték 3-2-re, miközben az ádáz vitákat keltő követelményrendszer adatai a korábbi ferencvárosi futballistánál, Orosz Pálnál összpontosultak.
Az Internazionale a Real Madridot győzte le a BEK 1964-es döntőjében, majd (0-1 és 2-0 után) az akkori szabályok szerinti harmadik mérkőzésen a madridi Bernabeu stadionban nyerte el a klub Világ Kupát.
A szünet után szűk negyedóra alatt öt gólt rámolt be az Újpest a Vasasnak, ezzel 55 évvel ezelőtt szörnyű bosszút állt a Vasason az 1968 decemberében az FTC-nek „átnyújtott” bajnoki címért. A 6-1-es találkozó játékát az Aranycsapatéhoz hasonlították, és a Megyeri útiak parádés sorozatba kezdtek: 1969-től 1975-ig zsinórban hét aranyérmet nyertek.
Nyári mulatságnak csak a közönség gondolta, az MLSZ az előkészületek részének tekintette az 1974 nyarán először – nyolc csapattal – megrendezett Bajnokok Tornáját. A kieséses rendszerű viadal mérkőzéseit a Népstadionban tartották, és a három alkalommal összesen 60 000 néző látogatott ki a találkozókra.
Bajnoki programon a világító-berendezés felépítése óta 1964. július 19-én gyűlt egybe a legnagyobb közönség (85 000 néző) a Népstadionban. A labdarúgók, akiknek több mint a fele egy hónappal korábban Eb-bronzérmet nyert, 13 góllal hálálták meg az érdeklődést: az Újpest 4-2-re nyert az FTC, a Honvéd 4-3-ra a Vasas ellen.
„Nyilvánvalónak tetszett, hogy csak egy csapat nyerheti meg a világbajnokságot, az pedig Magyarország válogatottja” – mondta Horst Eckel, az NSZK együttesének legfiatalabb labdarúgója az 1954-es vb-döntőről. A meccset tényleg csak egy csapat nyerhette meg, de az nem a favorit magyar együttes volt hetven éve, július 4-én.
Magyar gólokkal indult és magyar győzelemmel végződött 1954-ben a brazilok elleni vb-negyedöntő, amely arról maradt emlékezetes, hogy a két csapat tagjai nem kímélték egymást, és kis túlzással küzdősport-bemutatót tartottak a pályán. A balhés meccs után Kocsisék egy másik dél-amerikai nagyvad, a címvédő Uruguay skalpját is begyűjtötték.
Negyven évvel ezelőtt, az NB I utolsó fordulójában a Nyíregyházának sok góllal kellett nyernie a Disógyőr ellen, hogy esélye maradjon a bennmaradásra. Mit ad Isten, az NYVSSC 7-2-re verte a Diósgyőrt, mégis kiesett, ugyanis alsóházi riválisa, a Volán eközben 6-6-ra végzett a bajnok Honvéddal.
A magyar válogatott száz éve, 1924. június 4-én vívta 100. meccsét, öt nappal a Párizsban elszenvedett „egyiptomi csapás” (0-3) után. A jubileumi találkozót – Eisenhoffer József góljával – honfitársaink nyerték 1-0-ra a franciák ellen, de a hazai sajtó nem a diadallal, hanem a keserves előzményekkel foglalkozott.
„Válogatott csapatunk eddigi legnehezebb küldetése, hogy helyreállítsa a tekintélyt, amelyet Magyarország hat hónappal ezelőtt a Wembley-ben szétzúzott” – írta a Star című brit lap a 70 éve, 1954. május 23-án rendezett magyar–angol mérkőzés előtt. A renomé visszaszerzése, enyhén szólva, nem sikerült: a vb előtti utolsó hivatalos találkozón a 6-3-at 7-1 követte.
1974. május 19-én avatták újjá az Üllői úti stadiont. Az FTC annyira óvatlan volt, hogy bajnoki rangadóval nyitotta az arénát, és az udvariatlan vendég, a Vasas Müller Sándor góljával 1-0-ra győzött. Dalnoki Jenő, a zöld-fehérek edzője kiborult néhány játékosának közönye miatt, a lefújáskor csaknem 30 ezer ferencvárosi drukker ült döbbent csendben.
A franciák Párizsban 5-2-re legyőzték az angolokat, de a magyarokkal szemben 5-2-es összesítéssel kiestek az Eb negyeddöntőjében. A legjobb nyolc között hatvan éve, 1964. április 25-én rendezett francia–magyar találkozón (1-3) Albert Flórián és Tichy Lajos vezérletével úgy parádéztak honfitársaink – oh-la-la! –, hogy Henri Guerin francia szakvezető csak azt tudta ismételgetni: „Nem értem, nem értem.”
Gondoljuk meg, száz évvel ezelőtt, 1924 áprilisában csaknem 40 ezer jegyet adtak el a magyar–olasz mérkőzésre, amely előtt már kis híján ötszörös árat is fizettek a belépőkért a Hungária körúton. A telt házas közönség nagyszerűen szórakozott, a magyar csatárkvintett ötösre vagy inkább hetesre játszott, mert a találkozó 7-1-gyel zárult. Majd kiderült, a tömeg jelentős pusztítást végzett az MTK-pályán.
75 évesen meghalt a Vasas mindmáig utolsó bajnokcsapatának legendája.
Spanyolország válogatottja a világranglista 9. helyén állt, és 9-et vágott be Ausztria legjobbjainak. Hogy tovább sorakozzanak a 9-esek: 1999-ben. A 0-9-es malőr után Herbert Prohaska osztrák szakvezető leköszönt.
Ötven éve 32 181 néző tolongott a Megyeri úton az Újpest–Spartak Trnava BEK-negyeddöntő visszavágóján. A lilák tizenegyespárbaj után kerültek a legjobb négy közé. Magyar csapat azóta sem érte meg a tavaszt a kontinens első számú labdarúgó-klubtornáján.
Hatvan évvel ezelőtt az MTK Rómában, a párharc harmadik meccsén, Kuti István góljával győzte le a török Fenerbahcét a KEK negyeddöntőjében. A folytatásban a kék-fehérek felejthetetlen meccsen kiejtették a Celticet, és dupla döntőt vívtak a lisszaboni Sportinggal.
Ötven éve játszotta utolsó bajnoki mérkőzését Albert Flórián, a magyar futball egyetlen aranylabdása. A sportág ihletett művésze szokásos góljainak egyikével köszönt el a ZTE ellen (3-0): finom mozdulattal elfektette a kapust, és flegmán a hálóba gurított.
A szörnyű sorozat 1994. március 9-én kezdődött: a svájciak először nyertek Magyarországon. Aztán további 7 vereséget szenvedett el – 4 döntetlen mellett – a futballválogatott, azaz az év mind a 12 találkozóján nyeretlen maradt.
Hetvenöt éve a Vasas–Újpest rangadón játszott Lóránt Gyula, majd a piros-kékek védőjét és Egresi Bélát, a lilák csatárát – a ferencvárosi Kéri Károllyal és Mészáros Józseffel együtt – rövidesen internálták „disszidálási” kísérlet miatt.
A negyven esztendővel ezelőtti tavaszi nyitányon a Honvéd 8-0-s csapást mért az MTK-ra. Ez önmagában is feltűnést keltett, de kiváltképp nagy szó volt azután, hogy másfél évvel korábban, a zaragozai nyári tornán az MTK 8-1-re győzött a Honvéd ellen.
A magyar futballvezetés szűnni nem akaró amatörizmusának jellemző pillanata volt, amikor 50 évvel ezelőtt visszavonultatták az egyaránt harminc körüli Farkas Jánost, Ihász Kálmánt és Mészöly Kálmánt.
Az őszi listavezető, a Videoton látogatott Siófokra 1984. február 26-án az MNK keretében. A másodosztályú balatoni csapat nyert 1-0-ra, és ezzel lavina indult el: az NB II-es csapat kiejtette az FTC-t meg a Tatabányát is, a döntőben pedig legyőzte a Győri ETO-t.
Ötvenöt évvel ezelőtt az Újpest a varsói 1-0 után olyan biztos volt a továbbjutásban, hogy vezetői megegyeztek a Leeds United elöljáróival a következő forduló párharcának időpontjaiban. Ehhez képest a visszavágó szünetében a Legia 2-0-ra vezetett.
