75 évesen meghalt a Vasas mindmáig utolsó bajnokcsapatának legendája.
vasas
Hetvenöt éve a Vasas–Újpest rangadón játszott Lóránt Gyula, majd a piros-kékek védőjét és Egresi Bélát, a lilák csatárát – a ferencvárosi Kéri Károllyal és Mészáros Józseffel együtt – rövidesen internálták „disszidálási” kísérlet miatt.
A magyar futballvezetés szűnni nem akaró amatörizmusának jellemző pillanata volt, amikor 50 évvel ezelőtt visszavonultatták az egyaránt harminc körüli Farkas Jánost, Ihász Kálmánt és Mészöly Kálmánt.
„Jobboldali agitátorok fojtogatták az FTC táborát”, ezért 1948 novemberében négy hétre betiltották az Üllői úti stadiont. Az újranyitás hetvenöt éve, 1949. január 2-án az Újpest elleni barátságos mérkőzéssel történt meg.
Hetvenöt éve a Vasas öt góllal lepte meg a Győri ETO csapatát az Üllői úton. Ez azonban csak ízelítő volt ahhoz képest, hogy másnap ugyanott az FTC 13-0-ra verte a kisalföldi együttest.
Húszéves volt a Népstadion, és történetében először fordult elő, hogy ugyanabban a programban az európai kupák mindkét magyar résztvevője kikapott. Ötven esztendővel ezelőtt, 1973 szeptemberében előbb a Gwardia múlta felül az FTC-t (1-0), majd a másodosztályú Sunderland a Vasast (2-0). A közönségnél elszakadt a cérna, Baróti Lajos angyalföldi edző pedig elnézést kért a szakadó esőtől is szenvedő szurkolóktól.
A szurkolók 1963 őszén nem hittek a szemüknek: a Győri ETO a Fáy utcában 4-0-ra győzött a Vasas ellen. Majd 1967 tavaszán az újságok ismét azt jelentették Angyalföldről: Vasas–Győr 0-4...
Az éppen száz éve rendezett futballbajnoki nyitány szenzációja volt, hogy a Kispest a félidőben 3-0-ra vezetett a Vasas ellen, de a piros-kékek Takács II József triplájával, valamint Katzer Károly négy gólpasszával 4-3-ra fordítottak.
A Vasas másodszor játszott MNK-döntőt, és ahogyan 1955-ben 3-2-re, úgy ötven éve, 1973. május elsején 4-3-ra legyőzte a Honvédot. A piros-kékek edzője mindkétszer Baróti Lajos volt. A százhúsz perces „újrajátszáson” a bombázó Várady Béla három gólt szerzett, a trófeát pedig az az Ihász Kálmán emelte fel, aki Baróti miatt vonult vissza.
Az OTP Bank Liga 29. fordulója előtt arra voltunk kíváncsiak, hogyan teljesítenek a bajnokság kapusai. A védéseken túl azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan végzik el a kirúgásokat, amely alapján jól beazonosíthatóvá válik a csapatuk stílusa.
Noha a Vasas négyet kapott Di Stefanóéktól, a BEK-elődöntő visszavágóját 400 ezren akarták látni idehaza 65 évvel ezelőtt. A Népstadionba azonban csak 100 ezer néző fért be. A piros-kékek csupán 2-0-ra győztek, azaz nem jutottak a döntőbe. Sosem tudjuk, mi van, ha Bundzsák szabályos gólját megadja a bíró, akit senki várt a reptéren.
A budafoki sikersztori minden szempontból különleges, bizonyos oldalról nézve nagyon is magyaros, másfelől viszont a világ összes kupasorozatát jellemző drámai elemeket mutat.
A magyar futballtavasz az elhalasztott ZTE–FTC mérkőzés pótlásával kezdődött meg, és a hét végén teljes fordulóval folytatódik. A bajnokság alighanem már az indulásakor eldőlt, izgalmakat a dobogóért és pláne a kiesés ellen folytatott harc tartogat.
Szép kis mérkőzés volt 1963. január 25-én a Palmeiras–Vasas. Djalma Santos lecsapta Bundzsák Dezsőt, Vavá bemosott Ihász Kálmánnak, Mathesz Imrét ölben kellett levinni.
Hazai kupacsodák felidézése után most a csodák csodája következik: a BLASZ I-es Testvériség 1964-ben a legjobb négy közé jutott a négy friss Eb-bronzérmessel felvonuló Vasassal szemben.
Ma ötven éve, hogy utolsó NB I-es mérkőzését játszotta a Vasas két extraklasszisa, az akkor 29 éves Farkas János és a 30 esztendős Mészöly Kálmán. Korai búcsújuk a magyar futball legbizarrabb fejleményei közé tartozik.
Miközben az élvonalban évek óta alig akad kihívója a Ferencvárosnak, addig az NB II-ben mindig nagy a küzdelem a feljutásért, vagy épp a kieséses elkerüléséért. És még a botrányok sem ritkák.
Száz éve, 1922. február 21-én született Illovszky Rudolf, és ötvenöt esztendeje a kipiszkálásával kezdődött a magyar futball hosszan tartó agóniája. Ha nem fúrják ki 1967 végén, akkor két évvel később aligha van Marseille.
