Kilencven éve, 1933. május 25-én hihetetlen eredménnyel zárult a Magyar Kupa döntője: a Ferencváros 11-1-es diadallal zúzta szét az Újpestet. A lilák kapusát eredetileg Achtnak hívták. De Elfnek is hívhatták volna.
magyar kupa
A ZTE Budafok elleni sikerével végződött Magyar Kupa-döntőt több mint 24 ezer néző tekintette meg a Puskás Arénában. Feltehetjük tehát a kérdést: vajon megnőtt-e a presztízse az igencsak hányatott sorsú MK-nak?
A Vasas másodszor játszott MNK-döntőt, és ahogyan 1955-ben 3-2-re, úgy ötven éve, 1973. május elsején 4-3-ra legyőzte a Honvédot. A piros-kékek edzője mindkétszer Baróti Lajos volt. A százhúsz perces „újrajátszáson” a bombázó Várady Béla három gólt szerzett, a trófeát pedig az az Ihász Kálmán emelte fel, aki Baróti miatt vonult vissza.
A budafoki sikersztori minden szempontból különleges, bizonyos oldalról nézve nagyon is magyaros, másfelől viszont a világ összes kupasorozatát jellemző drámai elemeket mutat.
Hazai kupacsodák felidézése után most a csodák csodája következik: a BLASZ I-es Testvériség 1964-ben a legjobb négy közé jutott a négy friss Eb-bronzérmessel felvonuló Vasassal szemben.
A labdarúgó Magyar Kupa történelmének talán legnagyobb szenzációja volt az NB III-as Iváncsa szerdai, FTC elleni 3–2-es sikere. Az MK történetében volt jó néhány óriásölés; a legnagyobb meglepetések között válogattunk.
Rendkívül sima összecsapást hozott a hét közben a 82. Magyar Kupa-döntő: a már biztosan magyar bajnok FTC 3-0-s győzelmet aratott a meglepetésre a fináléba jutott Paks felett. Taktikai elemzés.
Tetszik, vagy sem, az országos kupasorozatok (talán az FA-kupa kivételével) megítélésében a futballszurkolók kénytelenek magukévá tenni kedvenc klubjuk hozzáállását, legyen az bármilyen. Így volt ez 84-ben Siófokon is.
