Az edzőt váltó bajnokcsapat az „arany MTK” és a „nagy Újpest” nyomdokaiba lépne, a többiek távolról nézik. Beharangozó az NB I pénteken rajtoló új idényéről.
foci
Gareth Southgate vette a kalapját, az Európa-bajnoki ezüstérmes angol válogatott szövetségi kapitányt keres: augusztus 2-ig nyitva áll az álláshirdetés, várják a pályázókat. Az utódnak „csak” nagy tornát kellene nyernie, beteljesítve egy 1966 óta hiába hajszolt álmot.
Trendek, góleloszlás, álomcsapatok – vajon miként is tudnánk értékelni a 2024-es Eb-t?
Pep Guardiola legendás bon mot-ja szerint igazán mindig az kockáztat, aki semmit nem kockáztat. De vajon igaz ez a megállapítás a válogatott futballra is? És tényleg ez volt minden idők leggyengébb Eb-je? Egyáltalán: feltétlenül pragmatikus dolog az ultradefenzív, kockázatminimalizáló játékfelfogás?
Magyar idő szerint hétfőn hajnalban, Argentína győzelmével ért véget a 48. Copa América, összeszedtük a torna legizgalmasabb történéseit, valamint a legjobb csapatszintű és egyéni teljesítményeket.
Története során negyedszer lett Európa-bajnok a spanyol labdarúgó-válogatott miután 2-1-re győzte le Angliát a vasárnap esti, berlini döntőben. De hogyan tudták a hajrában döntésre vinni a dolgot a spanyolok, és mi nem működött az angoloknál? Taktikai elemzés.
Válogatottról válogatottra haladva nézzük végig, mennyire lehetnek elégedettek a csapatok a szerepléssel!
Mire lesz elég Yamal ellen az angolok akadozó baloldali védekezése? Mire megy a spanyol emberezős presszing ellen az a Southgate, aki eddig hat a három ellen sem merte megkockáztatni a labdakihozatalokat? Lesz-e esélye kontrázni az angoloknak?
Mutatjuk a spanyol-francia és a holland-angol meccsek legfontosabb taktikai húzásait.
Reaktív brazil válogatott? A terület és kezdeményezés átadásával? Igen. Eddig Brazília ellenfelei próbálkoztak ezzel a futballal, mert más lehetőségük nem nagyon volt. Ez megsemmisülés, az identitás elvesztése, a tradíciók lábtörlővé degradálása.
Túlvagyunk az Európa-bajnokság negyeddöntőin, és három mérkőzés múlva megtudjuk, hogy a spanyol, a francia, az angol, avagy a holland válogatott ülhet-e fel az európai válogatott futball trónjára. A negyeddöntők taktikai elemzése azonban idő és motiváció hiányában elmarad. Bakos Kristóf véleménycikke.
A 2018-as világbajnokság a pontrúgások tornája volt, de a 2022-es már nagyon nem, és az idei Európa-bajnokság inkább a katari vb-re hajaz, mint az oroszországira. Mi működött akkor, mi változott azóta, és hová tűntek a rögzített játékhelyzetek után szerzett gólok?
Szombaton a Svájc–Olaszország és a Németország–Dánia mérkőzésekkel megkezdődik a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság kieséses szakasza. Ha mindkét nyolcaddöntő meglepetéssel végződik, akkor éjfélre már sem a címvédő, sem a házigazda nincs versenyben… Valóban meglepetés lenne? Ki tud magához térni az eddig kicsit vagy nagyon letargikus favoritok közül? Folytatódik-e a spanyol hódítás, tovább szedi-e áldozatait az osztrák RangnickBall? Összeszedtük, hogy mi szólhat a versenyben maradt csapatok mellett vagy ellen.
Magyar gólokkal indult és magyar győzelemmel végződött 1954-ben a brazilok elleni vb-negyedöntő, amely arról maradt emlékezetes, hogy a két csapat tagjai nem kímélték egymást, és kis túlzással küzdősport-bemutatót tartottak a pályán. A balhés meccs után Kocsisék egy másik dél-amerikai nagyvad, a címvédő Uruguay skalpját is begyűjtötték.
Ezt a csapatot nagyon megszerettük, következésképpen megtanultunk félrenézni. Nem tudomást venni a rendszerszintű bajokról, a hátország hibáiról, versenyképtelenségéről. Ilyen módon tehát nem is az eredmény fáj most, hanem az ébredés.
Egy generációváltás mindig nehéz. Különösen, ha egy aranygenerációt kellene pótolni. Megszenvedett már ezzel sok válogatott, különösen azok, amelyek egy ideig középsúlyúként a válogatott futball nehézsúlyú csapataival is fel tudták venni a versenyt.
Luis de la Fuente csapatáról előzetesen keveset beszéltek, az angolokat, a franciákat és a németeket is esélyesebbnek tartották a tornagyőzelemre, egyelőre mégis a spanyolok nyújtják a legjobb és legmeggyőzőbb teljesítményt az Eb-n.
Negyven évvel ezelőtt, az NB I utolsó fordulójában a Nyíregyházának sok góllal kellett nyernie a Disógyőr ellen, hogy esélye maradjon a bennmaradásra. Mit ad Isten, az NYVSSC 7-2-re verte a Diósgyőrt, mégis kiesett, ugyanis alsóházi riválisa, a Volán eközben 6-6-ra végzett a bajnok Honvéddal.
Hosszú kapuskirúgások, rengeteg fel- és beívelés, robosztus csatárok, fejesgólok, és mellé hatékony védekezés. Ezen összetevők kellettek ahhoz, hogy a Brest a harmadik helyen zárjon a francia bajnokságban, és ezzel története során először szerepeljen európai kupasorozatban – ráadásul egyből a BL-ben.
A német másodosztály bajnoka a pályán és azon kívül is erősebb, mint valaha, és történelme során először hosszabb időre stabilizálná a tagságát az élvonalban.
A Ferencváros elnöke szerint Dejan Stankovic ideális választás volt a csapat élére, valamilyen rejtélyes oknál fogva mégis olyan szerződést kötöttek egymással a felek, ami nyilvánvalóvá tette, hogy a korábbi kiváló játékos mindössze ugródeszkaként tekint a klubra.
Kele János Európa-bajnokságról szól hírlevelének első epizódja.
A 2023/2024-es európai kupaidényben Anglia nyolc képviselőjéből csak egy – az Aston Villa – jutott be elődöntőbe, az angolok az extra BL-helyekért folytatott koefficienscsatában is alulmaradtak az olaszokkal és a németekkel szemben. Megvizsgáltuk, jogos-e Klopp panasza.
Kieran McKenna csapata felrúgta a papírformát, és 2012 után újra feljut a Premier League-be egy újonc csapat az Ipswich személyében. A Birmingham pedig Wayne Rooney-vel akart szintet lépni, a vége ehelyett kiesés lett. De persze ezeken kívül is történtek érdekessége az angol másodosztályban.
