Czeglédi Zsolt / MTI
Foci

Vízhez vezetheti az MLSZ a klubokat, de nem biztos, hogy azok akarnak inni – a fiatalszabály újratöltve

A Magyar Labdarúgó Szövetség az április eleji közgyűlésén ismertette az elmúlt időszak eredményeit, és vázolta a közeljövőben várható változásokat, köztük a fiatal játékosok előmenetelét elősegíteni hivatott új ösztönzőrendszert is. Az MLSZ okkal aggódik amiatt, hogy az U21-es játékosok nem kapnak elég esélyt, a klubok viszont azzal vághatnak vissza, hogy a külső beavatkozás torzító hatású, és korábban sem bizonyult hatékonynak.

Nem mondhatjuk azt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség éves közgyűlésén teljesen rózsaszínben festette le a hazai futballvilágot. Ugyan az MLSZ irigylésre méltóan stabil anyagi helyzetben van – a magyar labdarúgás összességét sem rengette meg a koronavírus-világjárvány –, a jelentős állami hozzájárulással felfejlesztett infrastruktúra szintúgy irigylésre méltó, más területeken viszont nincs miért irigykedni – például a fiatal magyar játékosokra sem, akiknek a játékideje a hasonló méretű és lakosságszámú országokhoz viszonyítva kevés.

Nem véletlen, hogy a szövetség ezen a területen megpróbál előre lépni, ám kétséges, hogy tud-e megfelelő ösztönzőket kitalálni, illetve a klubok partnerek lesznek-e ebben.

Ha a válasz nemleges, akkor attól lehet tartani, hogy közép és hosszú távon a válogatottak hátrányba kerülhetnek a fiatalok játékhiánya miatt. Kérdés, hogy mennyit ér a központi szabályozás, ha a klubok víziója eltérő az MLSZ-étől. Nem véletlen, hogy a szövetség prezentációját megtartó főtitkár, Vági Márton is kiemelte a közös gondolkodás fontosságát.

„Az utánpótlásképzésnek erősebb ellenőrzés mellett kell működnie, a klubokkal való együttműködésre, közös stratégiai gondolkodásra van szükség. A magyar utánpótlás nemzetközi versenyképessége folyamatosan javuló tendenciát mutat, ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan csökkent a fiatalok, és nőtt a külföldiek játékperce az NB I-ben. A hasonló népességű és nagyságú országokkal való összehasonlításban az NB I jelentősen le van maradva az U21-es játékpercekben” – hangzott el a közgyűlésen.

Illyés Tibor / MTI Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke (b) beszél, mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (k) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke a szövetség évi rendes közgyűlésén Telkiben, a Globall Football Park & Sporthotelben 2022. április 8-án.

A prezentáción bemutatott egyik ábra sokatmondó, erre célzott Vági is. Ezen a hazai, U21-es játékosok játéklehetőségét szemléltette az MLSZ, összehasonlítva a dán, szlovák, horvát, osztrák és svájci fiatalokéval. A vizsgálat a 2018–2022 közötti játékpercekre vonatkozott, a perceket aztán mérkőzésszámra konvertálták. A dán, szlovák vagy horvát fiatalok kétszer annyi – vagy majdnem kétszer annyi – lehetőséget kaptak, mint a magyarok, de az osztrákok és a svájciak is jóval előttünk tartanak. Az elmaradás látványos, és ez befolyásolhatja a fiatal labdarúgók karrierívét, eladhatóságát is. Mindez egy olyan periódusban történt, amikor korábban alig-alig tapasztalt állami hátszélben élt a magyar labdarúgás, és sosem látott összegek érkeztek az utánpótlásfutballba, annak fejlesztésére.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Nicolo Zaniolo három évvel ezelőtt az olasz futball legnagyobb reménységének tűnt. A januári átigazolási ablak utolsó napjaiban nyújtotta be távozási szándékát az AS Romának, így a következő fél évben a lelátó lehet az otthona.