Czeglédi Zsolt / MTI
Foci

Vízhez vezetheti az MLSZ a klubokat, de nem biztos, hogy azok akarnak inni – a fiatalszabály újratöltve

A Magyar Labdarúgó Szövetség az április eleji közgyűlésén ismertette az elmúlt időszak eredményeit, és vázolta a közeljövőben várható változásokat, köztük a fiatal játékosok előmenetelét elősegíteni hivatott új ösztönzőrendszert is. Az MLSZ okkal aggódik amiatt, hogy az U21-es játékosok nem kapnak elég esélyt, a klubok viszont azzal vághatnak vissza, hogy a külső beavatkozás torzító hatású, és korábban sem bizonyult hatékonynak.

Nem mondhatjuk azt, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség éves közgyűlésén teljesen rózsaszínben festette le a hazai futballvilágot. Ugyan az MLSZ irigylésre méltóan stabil anyagi helyzetben van – a magyar labdarúgás összességét sem rengette meg a koronavírus-világjárvány –, a jelentős állami hozzájárulással felfejlesztett infrastruktúra szintúgy irigylésre méltó, más területeken viszont nincs miért irigykedni – például a fiatal magyar játékosokra sem, akiknek a játékideje a hasonló méretű és lakosságszámú országokhoz viszonyítva kevés.

Nem véletlen, hogy a szövetség ezen a területen megpróbál előre lépni, ám kétséges, hogy tud-e megfelelő ösztönzőket kitalálni, illetve a klubok partnerek lesznek-e ebben.

Ha a válasz nemleges, akkor attól lehet tartani, hogy közép és hosszú távon a válogatottak hátrányba kerülhetnek a fiatalok játékhiánya miatt. Kérdés, hogy mennyit ér a központi szabályozás, ha a klubok víziója eltérő az MLSZ-étől. Nem véletlen, hogy a szövetség prezentációját megtartó főtitkár, Vági Márton is kiemelte a közös gondolkodás fontosságát.

„Az utánpótlásképzésnek erősebb ellenőrzés mellett kell működnie, a klubokkal való együttműködésre, közös stratégiai gondolkodásra van szükség. A magyar utánpótlás nemzetközi versenyképessége folyamatosan javuló tendenciát mutat, ennek ellenére az elmúlt években folyamatosan csökkent a fiatalok, és nőtt a külföldiek játékperce az NB I-ben. A hasonló népességű és nagyságú országokkal való összehasonlításban az NB I jelentősen le van maradva az U21-es játékpercekben” – hangzott el a közgyűlésen.

Illyés Tibor / MTI Berzi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) alelnöke (b) beszél, mellette Vági Márton, az MLSZ főtitkára (k) és Kecskés László, az MLSZ felügyelőbizottságának elnöke a szövetség évi rendes közgyűlésén Telkiben, a Globall Football Park & Sporthotelben 2022. április 8-án.

A prezentáción bemutatott egyik ábra sokatmondó, erre célzott Vági is. Ezen a hazai, U21-es játékosok játéklehetőségét szemléltette az MLSZ, összehasonlítva a dán, szlovák, horvát, osztrák és svájci fiatalokéval. A vizsgálat a 2018–2022 közötti játékpercekre vonatkozott, a perceket aztán mérkőzésszámra konvertálták. A dán, szlovák vagy horvát fiatalok kétszer annyi – vagy majdnem kétszer annyi – lehetőséget kaptak, mint a magyarok, de az osztrákok és a svájciak is jóval előttünk tartanak. Az elmaradás látványos, és ez befolyásolhatja a fiatal labdarúgók karrierívét, eladhatóságát is. Mindez egy olyan periódusban történt, amikor korábban alig-alig tapasztalt állami hátszélben élt a magyar labdarúgás, és sosem látott összegek érkeztek az utánpótlásfutballba, annak fejlesztésére.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.