A szeptemberi Nemzetek Ligája-nyitány után újabb két mérkőzés vár a magyar labdarúgó-válogatottra Hollandia és Bosznia-Hercegovina ellen. Gulácsi Péter saját kérésére nincs a keretben, több fontos játékos sérült, a hangulat nagyon messze van az egy évvel korábban tapasztalttól. A két meccs fő kérdése: a kiesés ellen kell-e küzdenie a válogatottnak az elit osztályban?
Korábban rossz viccnek tűnt volna, hogy egy, az angol élvonalból tükörsimán kieső csapat vezetőedzőjét kinevezik a Bayern München trénerének, de mindez valósággá vált és Vincent Kompany remekül kezdett a német rekordbajnok kispadján. A hozzá hasonló, topkategóriás játékoskarrierrel bíró fiatal edzők előtt nyitva állnak a kapuk.
A Manchester City spanyol középpályása, Rodri szerint a túlterhelt játékosok közel vannak ahhoz, hogy sztrájkba lépjenek. Reális fenyegetés ez? Egy meccslimit talán elképzelhető, de a teljes munkabeszüntetés aligha.
Megoszlanak a vélemények arról, hogy a magyar válogatott egyik kulcsemberének átigazolása előrelépés-e a karrierjében, annyi viszont bizonyos, hogy mostantól Európa egyik legfanatikusabb közönsége előtt sztárokkal játszhat együtt hétről hétre, és trófeákra hajthat a csapatával.
Marco Rossi egyik kulcsembere, Nagy Ádám Németországban még kezdő volt, ám a súlyos vereség során lecserélték, a bosnyákok ellen pedig pályára sem lépett. Úgy tűnik, kevésbé stabil a helye, mint korábban. Mi okozhatja ezt?
Marco Rossi reformokra készül, a magyar válogatott pedig a Nemzetek Ligája 2024/2025-ös kiírására, egyben első őszi mérkőzéseire. Tét van, de talán a legérdekesebb kérdés az: milyen változtatásokat hajt végre az Európa-bajnokság tanulságait levonó szövetségi kapitány?
Csütörtökön kisorsolják a megreformált Bajnokok Ligája főtáblájának mérkőzéseit. Csoportkör helyett a futballban tradíció nélküli svájci rendszer, több csapat, több meccs.
Hol húzódik a bravúr határa a magyar kupacsapatoknak és hogy állunk régiós összevetésben?
Megtöri-e bármelyik rivális a Manchester City bajnoki szériáját, vagy ismét – sorozatban ötödször – Pep Guardiola csapata emelheti fel a Premier League győztesének járó trófeát? Rajtol az angol bajnokság.
Eltelik pár év, és a legutóbbi, olimpiai esetből egészen biztosan kvízkérdés lesz.
Az edzőt váltó bajnokcsapat az „arany MTK” és a „nagy Újpest” nyomdokaiba lépne, a többiek távolról nézik. Beharangozó az NB I pénteken rajtoló új idényéről.
Az Egyesült Államok, Mexikó és Kanada közösen rendezi meg a 2026-os világbajnokságot, így a három válogatottnak – no meg a szervezőknek – elméletileg remek lehetőséget nyújtott a tesztelésre a 2024-es Copa América. A Copán új kapitányukkal negyedik helyen végzett kanadaiak köszönik, jól vannak; az amerikaiak és a mexikóiak leégtek és szövetségi kapitányt váltanak.
Gareth Southgate vette a kalapját, az Európa-bajnoki ezüstérmes angol válogatott szövetségi kapitányt keres: augusztus 2-ig nyitva áll az álláshirdetés, várják a pályázókat. Az utódnak „csak” nagy tornát kellene nyernie, beteljesítve egy 1966 óta hiába hajszolt álmot.
Trendek, góleloszlás, álomcsapatok – vajon miként is tudnánk értékelni a 2024-es Eb-t?
Válogatottról válogatottra haladva nézzük végig, mennyire lehetnek elégedettek a csapatok a szerepléssel!
Lamine Yamal, Nico Williams és Dani Olmo tölti meg élettel az Eb-döntős spanyol válogatott (támadó)játékát, Fabián Ruiz kulcsfontosságú gólokat szállít, de a csapat gépezetének legfontosabb fogaskereke egy végtelenül higgadt, mindenfajta nyomást remekül tűrő középpályás, akinek a hiánya feltűnőbb, mint a jelenléte.
A francia–angol akár álomdöntő is lehetne, ám a mutatott játék szórakoztató értéke alapján inkább rémálomdöntő lenne: történelmi viszonylatban vizsgáljuk meg, lehetett-e ennyire kockázatkerülő játékkal nagy tornát nyerni.
A 2024-es Európa-bajnokság negyeddöntőjének legnagyobb meglepetése Törökország jelenléte: Vincenzo Montella csapata szórakoztatóan kaotikus futballal jutott be a legjobb nyolc közé, de ettől fogva az esélyek erősen ellene szólnak. Persze ez pont a törököket ritkán szokta érdekelni.
A 2018-as világbajnokság a pontrúgások tornája volt, de a 2022-es már nagyon nem, és az idei Európa-bajnokság inkább a katari vb-re hajaz, mint az oroszországira. Mi működött akkor, mi változott azóta, és hová tűntek a rögzített játékhelyzetek után szerzett gólok?
Szombaton a Svájc–Olaszország és a Németország–Dánia mérkőzésekkel megkezdődik a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság kieséses szakasza. Ha mindkét nyolcaddöntő meglepetéssel végződik, akkor éjfélre már sem a címvédő, sem a házigazda nincs versenyben… Valóban meglepetés lenne? Ki tud magához térni az eddig kicsit vagy nagyon letargikus favoritok közül? Folytatódik-e a spanyol hódítás, tovább szedi-e áldozatait az osztrák RangnickBall? Összeszedtük, hogy mi szólhat a versenyben maradt csapatok mellett vagy ellen.
Véget ért a 2024-es Európa-bajnokság csoportköre: egészen remekül indult, kevésbé jó meccsekkel zárult, jöhet a lényeg – a kieséses szakasz. A magyar válogatott 2021-hez hasonlóan a csoportkör után búcsúzott, mivel nem került a négy legjobb csoportharmadik közé. A kontinenstorna első fázisát érdekességekkel búcsúztatjuk.
Egy generációváltás mindig nehéz. Különösen, ha egy aranygenerációt kellene pótolni. Megszenvedett már ezzel sok válogatott, különösen azok, amelyek egy ideig középsúlyúként a válogatott futball nehézsúlyú csapataival is fel tudták venni a versenyt.
Akármi legyen is a csoportharmadikként záró magyar válogatott sorsa a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokságon, az biztos, hogy a skótok ellen Csoboth Kevin 100. percben szerzett góljával 1–0-ra megnyert csoportmérkőzés beleég a futballrajongók emlékezetébe – no meg azt is segíti, hogy végleg leszámoljunk egy mítosszal, amely szerint a kiélezett hajrák magyar szempontból rendre rosszul sülnek el.
Ahhoz, hogy Skócia ellen nyerni tudjon, még mindig több fronton javulnia kellene a magyar válogatottnak – és az sem ártana, ha a kispadról jönne extra teljesítmény. Arról a kispadról, amelynek rövidségét a kapitány is elismeri, és ez hosszabb ideje ki is ütközik a tétmérkőzéseken.
