A labdarúgó NB I őszi zárása után ismét vitatéma lett a „fiatalpercek”, illetve az MLSZ ösztönző rendszerének hatása a mérkőzésekre. Vajon tényleg hátrányba hozza-e magát egy csapat, ha ellenfelénél jóval több percet ad fiataljainak?
mlsz
Azt sütötte ki az MLSZ vezérkara harmincöt évvel ezelőtt, hogy tisztábbak lesznek a bajnoki meccsek, ha egyetlen találkozó sem zárulhat döntetlennel. Volt, hogy nyolc mérkőzésből hét ért véget x-szel, aztán következtek a pontrúgások, ami belefér.
Az MLSZ az április eleji közgyűlésén ismertette a fiatal játékosok előmenetelét elősegíteni hivatott új ösztönzőrendszerét. Az MLSZ aggódik, hogy az U21-es játékosok nem kapnak elég esélyt, a klubok viszont azzal vághatnak vissza, hogy a külső beavatkozás korábban sem bizonyult hatékonynak.
Szegedi Péter szociológus azt gondolja, vagy legalábbis reméli: nem a miniszterelnök közvetlen döntésein múlnak a magyar futball jelenlegi folyamatai. Interjú a politika és a labdarúgás történelmi kapcsolatáról.
A magyar futballklubok összesített nemzetközi átigazolási kiadásaik alapján megelőzték a horvát, a szerb, a lengyel, a cseh, a román, a bolgár, de a svéd, a norvég és az argentin klubokat is.
Hol vannak most azok a játékosok, akik az MLSZ úgynevezett „fiatalszabályának” idején kaptak először lehetőséget az NB I-ben? Még Ausztriához képest is siralmas a helyzet.
