Beliczay László / MTI
Foci sport24

A politika mindig is játszott a magyar futballban, bár jól talán sosem

Azt gondolja, vagy legalábbis reméli: nem a miniszterelnök közvetlen döntésein múlnak a magyar futball jelenlegi folyamatai. A politika és a labdarúgás huszadik, huszonegyedik századi kapcsolatáról Szegedi Péter szociológussal beszélgettünk.

Volt-e már olyan erőteljes állami beavatkozás a magyar futball történetében, amilyennek napjainkban tanúi vagyunk?

Volt.

Békeidőben?

Akkor is. Bár kétségtelen, az 1935-tel, az NB I bevezetésével kezdődő időszak szembetűnő átalakulása összefügg a hadi gazdálkodással is. Az 1943/44-es bajnokságban például már csak három olyan klub – a Ferencváros, a Kispest és az Újpest – szerepelt, amely harmincötben is a mezőny tagja volt. Előtérbe kerültek az állami vállalatok, a vasutas klubok, a visszacsatolt városok vagy a hadiiparban érdekelt gyárak csapatai, köztük a Csepel és a Gamma; az utóbbi a negyvenes években a hatalom legkedvesebb klubjainak egyike volt.

Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) Képes Sport, 1944. április 4. (6. évfolyam, 14.szám)

A folyamathoz persze hozzájárult, hogy az 1935/36-os bajnokságot veretlenül megnyerő Hungáriát 1940-ben kiiktatták. Vagy ahogyan eufemisztikusan szokás emlegetni: a klub feloszlatta önmagát.

Az tény, hogy a körülmények hatására önmagát oszlatta fel, de természetesen a zsidótörvények és -rendeletek 1938-tól kezdődő sorozatánál erőteljesebb állami beavatkozás soha máskor nem volt. Ám ez korántsem csupán a futballt érintette. Mindenesetre 1939. június 19-én hírhedten antiszemita miniszteri biztost ültettek az MLSZ élére, sőt még a játékvezetők testületét is hatósági kinevezett irányította. Nyilvánvaló volt, hogy az MTK profi csapatát, a Hungáriát, majd magát az MTK-t is előbb-utóbb megszűnésre kényszerítik. Pedig az első osztályú játékosok között a zsidók számaránya ekkorra már erősen lecsökkent.

A húszas évek közepéig a válogatott labdarúgók mintegy harmada volt zsidó származású, a futball tömeges elterjedésével és a sportág profivá válásával a számuk rohamosan apadt.

A szövetségi és klubvezetők között nagyobb arány mutatkozott, ráadásul az MTK és az Újpest tulajdonosai, vezetői – Brüll Alfréd, Fodor Henrik, Aschner Lipót, Langfelder Ferenc – a magyar labdarúgás meghatározó alakjai közé tartoztak.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.