Foci sport24

Kis magyar futballforradalom: amikor tizenegyespárbajokkal próbálták tisztábbá tenni az NB I-et

Arcanum Digitális Tudománytár / Magyar Szó, 1988. október (45. évfolyam, 286-301. szám)1988-10-31 / 301. szám
Arcanum Digitális Tudománytár / Magyar Szó, 1988. október (45. évfolyam, 286-301. szám)1988-10-31 / 301. szám
Azt sütötte ki az MLSZ vezérkara harmincöt évvel ezelőtt, hogy tisztábbak lesznek a bajnoki mérkőzések, ha egyetlen találkozó sem zárulhat döntetlennel. Az 1988-as – előkészítetlen és befejezetlen, tehát értelmetlen – bundabotrány évében ezért szűnni nem akartak a meccs végi tizenegyesek. Volt, hogy nyolc meccsből hét ért véget x-szel, aztán következtek a pontrúgások, ami belefér.

„A döntetlen eltörlése forradalmi változásnak számít” – mondta Garami József, az edzőbizottság elnöke, miután az MLSZ elnöksége 1988. augusztus 2-án azt a különös döntést hozta, hogy iksz esetén minden egyes bajnoki mérkőzés tizenegyespárbajjal zárul, és annak győztese két, a vesztes egy pontot kap.

Arcanum Digitális Tudománytár / Labdarúgás, 1989. január-december (35. évfolyam, 1-12. szám)1989. február / 2. szám Garami József 1989-ben.

A határozat, amely a Nemzeti Bajnokság valamennyi osztályára vonatkozott, azért született meg, mert az Állami Ifjúsági és Sporthivatal a válogatottnak az osztrákoktól itthon elszenvedett 4-0-s veresége után úgy vélte, rendet kell teremteni végre,

ezért felkérte a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a „közérdekű bejelentések” nyomán gyanússá vált NB I-es mérkőzések vizsgálatára.

(A sport- és sóhivatal azért a KNEB-hez fordult, mert a bűnüldöző szervek csak akkor kezdeményezhettek eljárást vesztegetés ügyében, ha a feljelentőnek bizonyítéka volt.) A népi ellenőrzés utóbb megalapozottnak találta a gyanút, ezért a rendőri szervek belefoghattak a rázós meccsek körülményeinek feltárásába.

A magyar–osztrák májusban volt, a karhatalmi kutakodás első eredményei októberben láttak napvilágot, ám az MLSZ nem győzött jó színben feltűnni, vezérkara az őszi szezon előtt azt hangoztatta: „Az elnökség az elmúlt idény lezárása után ígéretet tett arra, hogy lépéseket tesz a bajnokság tisztaságáért. Ezért került sor a radikális döntésre.”

Az ötletet Norvégiából vették, ahol csak a hideg ellen került elő a bunda, viszont 1987-ben bevezették a tizenegyes-halmozó rendszert. Az ötlet hazai adaptálását nem fogadta általános lelkesedés. Baróti Lajos, minden idők legtöbbszörös (121 meccsen vezénylő) szövetségi kapitánya azt mondta: „Nem értem, miért volt ilyen nagy sietségre szükség ennek a rendelkezésnek a bevezetéséhez.” Verebes „Mágus” József pedig kijelentette:

Megint született egy kellően át nem gondolt, elsietett döntés, amely semmit sem old meg, ettől még nem lesz jobb és tisztább a magyar futball.

Jobb tényleg nem lett, bár ma szinte álomszerű volna az NB I-ben egy ilyen 23-as keret az akkori első osztályból: Disztl Péter, Andrusch, Brockhauser; Sallai, Csuhay, Disztl László, Pintér Attila, Komjáti, Lőrincz, Cseh, Keller; Hannich, Kardos, Kozma, Fitos, Márton, Csongrádi, Pásztor, Fodor; Kiprich, Szeibert, Kovács Kálmán, Hajszán.

Szerintem Bánki „Dodiért” vagy Dzurják „Csöpiért” is összetennék a kezüket a Ferencvárosban.

Arcanum Digitális Tudománytár / Népsport, 1988. november (44. évfolyam, 261-285. szám)1988-11-01 / 261. szám

Ez nem vicc, ellenben hajdanán sorozatos tréfa tárgya volt, hogy a mérkőzések több mint negyede, 66 meccs zárult tizenegyespárbajjal. Az MTK és a Dunaújváros 11-szer ikszelt – a fővárosi csapat 8-szor nyert, 3-szor kikapott a ráadásban, míg a vidéki együttes 6-5-ös mérleget produkált –, 10-szer remizett a Pécs (3-7), a Siófok (4-6) és a Vác (5-5), 9-szer a Szombathely (5-4), a Tatabánya (3-6), a Vasas (2-7), a ZTE (4-5).

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en. Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
Olvasói sztorik