Foci sport24

Klopp és Xavi távozása ajtót nyithat a legígéretesebb edzőknek

AFP
AFP
Jürgen Klopp és Xavi idény végi távozásával megüresedik két szuperklub kispadja is: új trénert keres a Liverpool és a Barcelona egyaránt. A nagy trófeákat már nyert topedzők listája nagyon szűk, a szuperklubok irányításának nehézségeiről pedig elég sok erre a szintre felemelt, majd megbukott tréner tudna mesélni. Nyitva van az aranykapu, ki sétál be rajta?

Elég ritka eset, hogy két, a világ közvetlen élvonalába tartozó futballklubnál is bejelentik január végén a nyári edzőváltást. Míg a Liverpoolnál Jürgen Klopp távozása alaposan átgondoltnak tűnt (és a német edző óriási űrt hagy maga után – a szurkolók szívében is), az ebben az idényben látványosan szenvedő Barcelonánál Xavi döntése inkább azt az érzést keltette, hogy az egykori zseniális középpályásnál most csordult túl a pohár. A két klub vezetőségének fél éve van utódot találni: míg a Liverpoolban egy kitűnően összerakott és teljesítő csapat keresi a trénerét (és a komplett stábját), a vezetési-gazdasági-szakmai válság által érintett Barcelona irányításának vállalásához nem kis bátorság szükségeltetik.

Ugyanakkor ez

óriási lehetőség egy sor olyan edző számára, aki arra hajt, hogy végre előreléphessen a csúcskategóriába.

Mert hiába van (viszonylag) sok topligás kispad, a futball nagy trófeáiról a szuperklubok 10-15-ös köre dönt – hogy melyekről van szó, arról jó iránymutatást ad a Deloitte friss Money League-rangsora, amelyet a Real Madrid vezet, a Manchester City, a PSG, a Barcelona, a Manchester United, a Bayern München, a Liverpool, a Tottenham, a Chelsea, az Arsenal és a Juventus előtt.

Paul ELLIS / AFP A Liverpool német menedzsere, Jürgen Klopp gratulál Szoboszlai Dominiknak az angol Premier League Liverpool–Arsenal labdarúgó-mérkőzés végén az északnyugat-angliai Liverpoolban, az Anfielden 2023. december 23-án.

Leicester-csoda ide, Napoli-bravúr oda, esetleges Leverkusen-meglepetés amoda, a labdarúgás ütőkártyái egyre kevesebb kézben összpontosulnak. Éppen ezért természetes, hogy a csúcstehetség – legyen szó játékosokról, edzőkről vagy stábtagokról – ebbe a körbe áramlik. Ráadásul mintha most lenne némi űr is, amit be kell(ene) tölteni.

A négy erősebbik topliga – azaz az angol Premier League, a spanyol La Liga, az olasz Serie A és a német Bundesliga –, valamint a Bajnokok Ligája legutóbbi tizenöt évének trófeáin az edzők szűk, csupán 27 fős köre osztozik. Pedig 75 megszerezhető nagy trófeáról van szó…

Made with Flourish

 

Ebből a 27-ből is végleg kihúzhatunk néhányat: Tito Vilanova tragikusan fiatalon elhunyt, Sir Alex Ferguson és Jupp Heynckes visszavonult, Manuel Pellegrini, Claudio Ranieri vagy Felix Magath már aligha kap nagy kispadot, a Chelsea-vel beugróként BL-t nyerő Roberto Di Matteo esetében szintén ez a helyzet (őt a Bajnokok Ligája-siker ellenére is nehezen lehetne a topedzők közé sorolni). Roberto Mancini és Luciano Spalletti már a válogatott futballba „igazolt”, Louis van Gaal a visszavonulás felé ballag, José Mourinho hanyatlani látszik, Maurizio Sarri aligha kap még egy lehetőséget csúcsszinten. Pep Guardiolának (Manchester City), Carlo Ancelottinak (Real Madrid) és Diego Simeonénak (Atlético Madrid) stabilan megvan a klubja. Sok edző (idősebb, fiatalabb egyaránt) megégette már magát a szuperkluboknál, és ez a reputációjukra is kihat. A piacon alig van szabad és csúcskategóriásnak minősíthető, topliga-és/vagy BL-győztes edző.

  • Antonio Conte kétségtelenül ilyen.
  • José Mourinho szintén, de az ő varázsa erősen kopik.
  • Hansi Flick is, bár csúnyán megbukott a német válogatottal, és ez a megítélésére is kihathat.
  • Joachim Löwöt esetleg idesorolhatjuk, de ő 2004 óta nem dolgozott klubcsapatnál.
  • És még vannak azok a trénerek, akik kaptak esélyt a topcsapatoknál, ám nagy volt rájuk a kabát (Ole Gunnar Solskjaer, Graham Potter, Julen Lopetegui. Hogy Frank Lampardról ne is beszéljünk).

Kicsit olybá tűnik,

mintha nyílt volna egy rés, és új edzőhösök léphetnek színre,

már ha elbírják a legnagyobb csapatok irányításával járó brutális terhet. Klopp kiégése-kimerülése jó példa arra, hogy a mai topfutball közege mennyire megcsócsál, és kiköp egy mégoly nagy tiszteletben tartott, jó helyen dolgozó, sikeres szakembert is. Akkor most képzeljük el ugyanezt egy jóval kaotikusabb helyen (képzeletben a Barcelona, a Chelsea vagy a Manchester United felé gesztikulálunk)!

A korszak meghatározó edzőinek többsége az ötvenes éveiben jár (Mourinho és Ancelotti lóg ki fölfelé, Nagelsmann erősen lefelé). Guardiola csupán 37 éves volt, amikor a Barcelona kinevezte, Klopp 41 évesen vette át a Dortmundot, Conte 42 esztendősen lett a Juventus edzője, Mourinho 39 esztendősen a Portóé és 41 volt, amikor a Chelsea-hez szerződött. Ekkorra már összegyűjtött valamennyi (általában élvonalbeli) tapasztalatot egy leendő topedző, dúl benne az energia, legszívesebben „kiforgatná a világot a sarkaiból”. A szuperklubok ezt a topedző-potenciált keresik, ha nem egy nagy nevet kérnek fel – márpedig az igazán eredményes, jó trénerek listája rövid, és Klopp pihenőre vonulásával ideiglenesen tovább rövidül. A futballvilág – ahogyan a zeneipar is – meg mindig keresi, ki a „next big thing”, ebben az esetben a következő nagy edző.

Klopp és Xavi bejelentését követően

elkezdtek röpködni a nevek,

ahogyan ez előre várható is volt – a soron következők közül az első kettő olyan edzőé, akit valószínűleg csak valami katasztrofális melléfogás állíthat meg felfelé ívelő karrierjében.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en. Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
Olvasói sztorik