Az Újpesttől kapott hatossal nyitott újra a betiltott Üllői úti pálya

„Jobboldali agitátorok fojtogatták az FTC táborát”, ezért 1948 novemberében négy hétre betiltották az Üllői úti stadiont. Az újranyitás hetvenöt éve, 1949. január 2-án az Újpest elleni barátságos mérkőzéssel történt meg, miután Münnich Ferenc kommunista rendőrkapitány, egyben ferencvárosi klubelnök közben járt Rákosi Mátyásnál, és „a magyar sport nagy barátja” megengedőnek mutatkozott.

Hetvenöt éve különleges FTC–Újpest rangadóval kezdődött az esztendő: a négy mérkőzésre betiltott Üllői úti pálya újra megnyitott 1949. január 2-án. A büntetést az 1948. november 28-án rendezett Ferencváros–Vasas bajnoki mérkőzés (4-2) körülményei váltották ki.

A Népsport két nappal az őszi meccs után azt jelentette: „Az Üllői úti pályán hétről-hétre megismétlődő tüntetések kérdésével az MLSZ elnöksége is foglalkozott. Az elnökség leszögezte, hogy ezekben a tüntetésekben fasiszta provokátoroknak nagy szerepük volt.

Tűrhetetlen, hogy a magyar demokrácia ellenségei a sporton keresztül támadják népi demokráciánkat.

Az elnökség tehát első figyelmeztetésként azt a határozatot hozta, hogy a Ferencváros játékjogát négy hétre felfüggeszti, és ugyanannyi időre betiltja az Üllői úti pályát. A döntés azt jelenti, hogy a Ferencváros a soron következő négy mérkőzésére nem állhat ki, a mérkőzések pontjait az ellenfelek kapják, az Üllői úti sporttelepen pedig négy hétig nem lehet mérkőzést rendezni.”

A zöld-fehér klub mentette a menthetőt. Münnich Ferenc kommunista rendőrkapitány – későbbi miniszterelnök-helyettes, majd miniszterelnök –, egyben az FTC elnöke a következő közleményt adta ki (egyetértésben a ferencvárosi vezetőséggel): „A fasiszta ízű, demokráciaellenes tüntetések (…) ferde megvilágításba helyezték az egész FTC-t, diszkreditálják az egyesületet, s azt a látszatot keltik, mintha a háttérben meghúzódó reakció a Ferencvárost választotta volna ki a sportban arra, hogy zavart, nyugtalanságot keltsen. (…) Kalandorok, jobboldali agitátorok fojtogatják a Ferencváros táborát, és körmönfont módon időnként magukkal tudják ragadni még a jóhiszeműeket is, akiket pedig csak a Ferencváros iránti rajongás vezet. Ez a kisszámú, de elszánt söpredék (…) egy hazug, népellenes, bűnös ügy szolgálatára akarja lealacsonyítani egyesületünket.”

Utóbb azt is a széles közvélemény tudomására hozta a ferencvárosi vezetés: „Elhatároztuk, hogy Rákosi Mátyáshoz, a magyar sport nagy barátjához fordulunk. Föltárjuk előtte a problémákat, hogy útbaigazítást kapjunk tőle a Ferencváros helyes útjának megszabásához.

Arra is meg akarjuk kérni a dolgozó magyar nép nagy vezérét, hogy tegye lehetővé: az indokolt szigor ne sújtsa egyesületünket a sportban elért eredmények terén, ne kárhoztassa tétlenségre csapatunkat a bajnokságban.

S december 2-án Rákosinál járt az FTC elöljáróinak három tagú küldöttsége. Majd december 6-án az jelent meg a sajtóban: „Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes közölte, egyetért az MLSZ ítéletének politikai részével, mert megengedhetetlen, hogy a pályákon a közönség egy része demokrácia-ellenes tüntetéseket rendezhessen. Az ítélet sportbeli része azonban javításra szorul, mert a Ferencváros csapatának eddig elért eredményeit nem szabad érinteni. Ennek nyomán az MLSZ – dr. Ries István elnök javaslatára – úgy módosította a Ferencváros terhére hozott ítéletet, hogy az FTC lejátszhatja az őszi idényben hátralévő bajnoki mérkőzéseit, a pályaválasztói jogot azonban megvonta tőle. Ez azt jelenti, hogy a pályaválasztás joga az ellenfelekre száll át.”

Népszava, 1948. december (76. évfolyam, 277–302. sz.)1948-12-07 / 282. szám / Arcanum Digitális Tudománytár

Külön pikantériája volt a haddelhaddnak, hogy éppen a Vasas elleni találkozó után robbant ki.

Néhány évvel korábban ugyanis a piros-kék klubot kezdte ki politikai okokból egy másik rendszer. 

Dr. László András, az MLSZ alelnöke 1942. június 26-án azzal a beadvánnyal fordult a szövetséghez, hogy a szervezet törölje tagjai sorából a Vasast.

Indoklásul azt hozta fel: „A Vasas FC mérkőzésein lefolyt jelenségek arra mutatnak, hogy a Vasas szembehelyezkedik a keresztény és nemzeti irányzattal.” Márpedig „a Magyar Labdarúgók Szövetségének teljes erejével le kell törnie minden olyan megnyilvánulást, amely a szövetség erkölcsi és világ felfogásával szemben áll, és így szemben áll a magyar nemzet felfogásával is.”

Az MTK-t 1940-ben – a Horthy-korszak zsidótörvényei nyomán – már sikerült kiiktatni, a Vasas viszont megmaradt, igaz, 1944-ben előbb Nehézipari Munkások Sport Clubja, majd Nemzeti Vasas, sőt – sárga-kék mezben – Kinizsi néven kellett játszania.

Azaz nem az FTC volt az első politikai alapú Kinizsi; akasztófahumorral azt lehet mondani, a Vasas e tekintetben megelőzte korát.

Az FTC–Újpest barátságos találkozó egy héttel azután következett, hogy karácsonykor – december 26-án – a zöld-fehérek 5-3-ra nyertek bajnoki mérkőzésen a lilák vendégeként. A később a Megyeri útra vezényelt Deák Ferenc három, Czibor Zoltán és Kocsis Sándor egy-egy gólt szerzett, Szusza Ferenc 5-2-nél kozmetikázott némiképp az eredményen.

A Népsport azonban azt írta: „Kocsis gyengén játszott. Semmi sem sikerült neki.” Képzeljük, ha sikerül…

A Kis Újság úgy vélte: „Tartalékkapusa miatt kapott ki az Újpest a gólratörő Ferencvárostól.”

Kis Ujság, 1948. december (2. évfolyam, 277-301. szám)1948-12-28 / 299. szám / Arcanum Digitális Tudománytár

A lila-fehérek hálóját Fehéri Jánosnak kellett volna őriznie, miután Károlyi József megsérült. A helyettes megilletődötten védett, és már csak egyszer (összesen hatszor) állhatott az újpesti háló elé.

Lyka Antal ferencvárosi edző persze nem csalódott:

Örülök, hogy veretlenül lettünk őszi elsők

– mondta.

Utóbb az FTC 26 győzelemmel, egy döntetlennel és három vereséggel, 140 adott és 36 kapott góllal hódította el a bajnoki címet. Azon a négy meccsen, amelyet egyfolytában idegenben kellett vívnia, hét pontot szerzett, csak az MTK-val ikszelt (1-1). A további három találkozón egyaránt diadallal, a gólok összesítésében 18-6-tal jutott túl.

Az 1949-es nyitányon viszont 6-2-re kikapott. Lyka edző nem bosszankodott: „A rossz talaj és a sok sérült – Csanádi, Kéri, Mészáros – éreztette hatását a csapat játékán. Ráadásul – tette hozzá – barátságos mérkőzés volt…”

A hóval borított ferencvárosi pályát 8000 néző övezte, a karácsonyi rangadót – amely délelőtt fél 12-kor, a fél 10-re kiírt MTK–Szombathely mérkőzés (3-0) után kezdődött – 22 ezren látták.

Januárban az Üllői úton is kettős meccs volt: a menők előtt az újságírók és a rádiósok futballoztak egymással.

Majd végképp tartós lett az egy a jelszó, a béke,

mert hamarosan az a hír látott napvilágot: „A Ferencváros-szurkolók elleni barátságos mérkőzésre készülődő Vasas-szurkolók vasárnap délelőtt 10 órakor edzést tartanak az Üllői úti pályán. Felszerelésről a Ferencváros gondoskodik.”

Csatlakozz a Sport24 közösséghez, mondd el véleményedet zárt Facebook-csoportunkban, és vegyél részt csak előfizetőknek elérhető exkluzív eseményeinken.

CSATLAKOZOM