Az osztrák labdarúgó-bajnokság gólkülönbséggel dőlt el 1982/83-ban a Rapid javára. Öt gól volt a differencia, viszont az Austria Wien bejutott a KEK elődöntőjébe, miután a legjobb nyolc között az idegenben elért góllal (0-0, 1-1) kiejtette a Barcelonát.
A klub vezetői úgy érezték, itt a lehetőség az európai élvonal további megközelítésére, ezért szépen megerősítették az együttest. Az Örök Városból hazahívták Herbert Prohaskát, aki éppen akkor lett olasz bajnok az AS Romával – ez nem volt semmiség, mert a bordó-sárgák egész történetükben csak háromszor tudták elnyerni a scudettót –, és szerződtették az FTC talizmánját, Nyilasi Tibort.
A lila, merthogy az Austria köztudomásúan abban játszik. A két sztár egyaránt 44 díjmérkőzésen szerepelt abban az évadban – s egyszer sem csereként –, náluk többször (egyformán 45-ször) csak Robert Sara és Josef Degeorgi lépett pályára.
Éppenséggel Nyilasi korábbi ferencvárosi és válogatott csapattársát, az „illegálisan” kinn maradó Magyar Istvánt sem mellőzték: a balszélső 41 alkalommal kapott helyet a csapatban.
Nyilasi átigazolása után Austria–Magyar válogatott gálamérkőzést rendeztek Bécsben – a főhős mindkét csapatban játszott egy félidőt, és mindkettőben szerzett egy gólt –, az Austria pedig 5-2-re legyőzte Mezey György Zsiborás (Kiss Imre) – Lakatos (Kardos) – Jancsika, Róth (Mészáros), Garaba, Péter – Csongrádi, Dobány (Nyilasi), Burcsa (Mészöly Pál) – Kiss Sándor, Szokolai (Dajka) összeállítású csapatát.
Az osztrák együttes utóbb elnyerte a bajnoki címet, igaz, ugyanúgy, ahogyan előzőleg a Rapid: gólkülönbséggel. A gárda 85 gólt szerzett – Nyilasi 26-ot, ezzel első bécsi szezonjában osztrák gólkirály lett –, és előmenetelét megfejelte egy kivételes kupabravúrral.
Az Austria Wien egyetlen diadalt aratott olasz csapat ellen az európai klubtornákon. Az örök mérleg: 12 mérkőzés, egy győzelem, három döntetlen, nyolc vereség.
Miután a lila-fehérek az UEFA Kupában 15-0-s összesítéssel jutottak túl a luxemburgi Union elődjén, az Aris Bonnewegen – Nyilasi a gólzuhatag harmadát ontotta a nehéz sorsú ellenfélre –, egészen különleges körülmények között búcsúztatták a Lavalt. Az első meccsen az Austria 2-0-ra győzött (a második gólt Magyar lőtte), a visszavágó első félidejében viszont 3-0-s előnyt szerzett a francia csapat. A szünet után innen egalizáltak 3-3-ra a bécsiek, egyenlítő góljukat Nyilasi érte el.
A harmadik fordulóban az Internazionaléval találkozott az Austria. Prohaskának ismerős volt a vetélytárs, hiszen a milánói kék-feketéknél is lenyomott két évet.
Talán az itáliaiak elleni szomorú mérleg miatt, a szurkolók nem tolongtak a Práterban: 24 ezren váltottak jegyet az első mérkőzésre. Úgy nézett ki, a távollévők nem veszítenek semmit, mert John Carpenter ír játékvezető a második félidő elején lesről elengedte Carlo Murarót, aki élt a lehetőséggel.
Vaclav Halama, az Austria cseh edzője háborgott:
Ha egy ilyen gól is érvényes lehet, akkor felvetődik a kérdés, mi szükség van egyáltalán játékvezetőre.
A tréner azután mondta ezt, hogy Nyilasi az utolsó negyedórában megfordította a mérkőzést. Előbb kihasználta, hogy az 1982-ben világbajnok Fulvio Collovati váratlanul hozzá fejelte a labdát, és nyomban a hálóba stukkolt, majd a csereként beküldött Fritz Drazan beívelését fejelte Walter Zenga kapujába.
