Messi visszacsábítása a Barcához ugyanolyan hiba lenne, mint Ronaldo Manchesterbe igazolása volt

Mindenki szereti a filmbeillő történeteket. Amikor a főhős kényszerű távozását követően visszatér az otthonába, és még egyszer, utoljára a csapata élére állva elhozza a dicsőséget, mielőtt végleg szögre akasztja a cipőjét a szurkolók zokogása közepette. Mindenki szeretné látni ezt a filmet Lionel Messivel a főszerepben, akinek egy kicsi köze is van érzelmileg az FC Barcelonához, csakhogy a futballban

akkor lehet a legrosszabb döntéseket meghozni, amikor azokat az érzelmek vezérelik.

Messi 2021 nyarán végig arra készült, hogy szerződést hosszabbít a Barcelonával, azonban ezt a csapat pénzügyi helyzete és a spanyol bajnokság erre vonatkozó szabályzata végül nem tette lehetővé, és hirtelen a Paris Saint-Germainnél találta magát. Ahol egy magához képest gyengébb első szezon után, a második idényére már ismét a világ egyik, ha nem a legjobb játékosává emelkedett, mégis egyre nagyobb az esélye a közelgő távozásának. Különösen, amióta Bayern München elleni BL-kiesést követően a bajnokságban szintén leeresztettek a párizsiak, és a szurkolók Messin is kitöltik a haragjukat.

Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi napokban egyre jobban felerősödtek azok a hangok, melyek szerint az argentin a nyáron, a párizsi szerződése lejártát követően újra Barcelonában köthet ki. Rafael Yuste, a katalán klub alelnöke maga nyilatkozott arról, hogy tartják a kapcsolatot Messi családjával, és szeretnék, ha visszatérne. A csapat vezetőedzői pozícióját már Messi távozása után átvevő Xavi pedig azt mondta, hogy bár nem aktuális most erről beszélni, nagyon reméli, hogy láthatjuk még egykori csapattársát a Barcelona mezében.

Viszont éppen Xavi futballja lehet az, amely a legnagyobb problémát jelentheti Messi visszatérése kapcsán, ugyanis a klasszis távozása és a korábbi középpályás edzői kinevezése óta alaposan megváltozott a Barcelona játéka.

A spanyol bajnokságot jelenleg is magabiztos előnnyel vezető katalán csapat Xavival visszatért ahhoz a filozófiához, amellyel Pep Guardiola alatt is sikeres volt. Világos alapelvek mentén szervezett pozíciós játékot próbál megvalósítani, melyben minden játékosnak megvan a maga szerepköre és feladata. Ha a pozícióját nézzük, nem is jelentene problémát Messi csapatba illesztése, hiszen a jelenlegi felállási formában – amely legtöbbször 3-2-2-3-ként jelenik meg labdabirtoklás közben – a dél-amerikai remekül mutatna a jobb oldali félterületben elhelyezkedő támadó középpályásként, aki képes kiszolgálni a társakat jobbnál jobb labdákkal, miközben még a kapura is veszélyes tud lenni.

Mert afelől valóban nincs kétség, hogyha Messinél van a labda, akkor még mindig nehéz nála jobb játékost találni.

A gólok és a gólpasszok összesítését nézve az öt topbajnokságon belül nála csak Erling Haaland vállalt szerepet több gólban ebben a szezonban, ha pedig – a tizenegyeseket figyelmen kívül hagyva – a várható gólok (xG) és a várható gólpasszok (xA) kilencvenperces átlagát tekintjük, akkor senki sem múlja felül őt. Messinek 1.00-s a mutatója, vagyis mérkőzésenként legalább egyszer várható tőle gólban való közvetlen részvétel. A listán a harmadik helyezett egyébként éppen az a Robert Lewandowski, akit tavaly nyáron szerződtetett a Barcelona, és éppen egy esztendővel fiatalabb a következő szezon kezdetére már a 36. életévét betöltő Messinél. Az az elképzelés szintjén jól hangzik, hogy majd Messi szolgálja ki a lengyel támadót, ám kettejük együttes jelenléte a pályán egyéb problémákat szülne a labda nélküli játékban.

Xavi érkezésével a leglátványosabbat a Barcelona a védekezés – azon belül is annak intenzitása – terén lépett előre. Az Opta adatai szerint a 2022/23-as évadban a katalán együttes átlagosan 9 átadást engedélyez az ellenfeleinek, mielőtt valamilyen védekező akciót hajtana végre, s ennél jobb mutatót az öt európai topligában csak két csapat, a Real Sociedad és a Lyon tud felmutatni. Emellett a 253 labdaszerzés az ellenfél védőharmadában a 10. legtöbb, ami ugyancsak mutatós, figyelembe véve, hogy a csapat a meccsei nagy részét labdabirtoklással tölti.

Nem elhanyagolható a védekezés módja sem: Xavi együttese magas presszing esetén legtöbbször ember ember ellen védekezik, vagyis minden játékosnak megvan az adott ellenfele, akire kíméletlen módon nyomást kell helyeznie egészen addig, amíg meg nem szerzik a labdát.

„Az első védő a csapatban Lewandowski, majd jön Gavi és Raphinha. Mindenki védekezik, amikor nincs nálunk a labda” – nyilatkozta Xavi a Villarreal elleni 1-0-ra megnyert bajnoki után, amelyen a győztes találatot éppen egy agresszív letámadást követő szituációból szerezte meg csapata.

A probléma ezzel az, hogy

Messi nem védekezik. Gyakorlatilag egyáltalán nem.

Már két évvel ezelőtt, az utolsó barcelonai idényében is a topliga támadóinak alsó nyolc százalékába tartozott a meccsenkénti nyomásgyakorlásokat illetően, Párizsban pedig a legjellemzőbb kép az volt a csapat Bajnokok Ligája mérkőzésein, hogy Messi, Mbappé és Neymar közül legalább ketten, de gyakran mindhárman elől ácsorognak, miközben a többiek mélyen a kapujuk elé visszahúzódva próbálják megoldani a védekezést – nem sok sikerrel.

Mivel a Barcelona játékosai labdabirtoklás közben közel helyezkednek egymáshoz, vagyis kicsik a távolságok, a labdavesztés után közvetlenül kevésbé érezné meg a csapat Messi jelenlétét a kontrapresszing során. De magas presszing esetén már komoly gondok adódhatnának, különösen, ha a szintén nem fiatal Lewandowski is ott van a pályán, ami egyben azt is jelentené: egy letámadásban energikusabb, jobban használható játékos viszont nincs ott a csapatban.

Ha visszaemlékszünk Messi utolsó barcelonai szezonjára, ő és Luis Suárez gyakorlatilag teljesen kivonta magát a védekezésből, ami a PSG-hez hasonlóan igen érzékenyen érintette a csapat labda nélküli játékát. Bár Lewandowski az átlagos védőmunkát még most is képes beletenni a játékába, 35 évesen már aligha dolgozna Messi helyett is.

Amennyiben ezek a problémák ismerősnek tűnnek, az nem a véletlen műve.

Pontosan emiatt lehetett aggódni akkor is, amikor a Manchester United vezetősége úgy döntött, hogy leigazolja Cristiano Ronaldót. A portugál védekezésben tulajdonképpen emberhátrányt jelentett a csapatnak, és ez először Ole Gunnar Solskjaer, majd később Ralf Rangnick edző vesztét is okozta. A csapatot a szezon második felében átmenetileg irányító német edző egy nyilatkozatában meg is jegyezte, hogy Ronaldo jelenléte miatt túlságosan sok kompromisszumot kellett kötnie, és nem tudta megvalósítani a magas letámadásra épülő játékát. Ezzel a problémával a tavaly nyáron a kispadra leülő Erik ten Hagnak is szembe kellett néznie, és a Brentfordtól elszenvedett 4-0-s vereség után a bajnokságban lényegében végleg a kispadra száműzte Ronaldót, aki aztán januárban Szaúd-Arábiába távozott.

A Manchester United mindemellett azzal a problémával is szembesült, hogy Ronaldo az idő előrehaladtával egyre inkább csak befejezőcsatárként tudott érvényesülni, és elszívta a levegőt mások elől. Emiatt a Barcelonánál nem kellene aggódni, hiszen Messi az elmúlt időszakban már sokkal inkább tekinthető előkészítőnek, mint első számú gólfelelősnek. Ugyanakkor a labda nélküli játék kapcsán Xavinak is rengeteg kompromisszumot kellene megkötnie, ami nem feltétlenül szolgálná az együttes hosszú vagy akár rövid távú fejlődését.

Nem beszélve arról, hogy a Barcelona pénzügyi gondjai továbbra sem oldódtak meg, így nem biztos, hogy egy olyan, 36 éves játékos szerződtetése a legjobb ötlet, aki alaposan megterhelné a fizetési keretet. És cserébe még a pályán is áldozatokkal járna a szerepeltetése. Egy okosan működő klub az ilyen üzletre nemet mond akkor is, ha olyan klublegendáról van szó, akinél talán senki sem volt jobb a valaha futballpályára lépők közül.