Kruscic elküldése elkerülhetetlen volt, de nem drámai a helyzet Újpesten

Milos Kruscicot 2022. január 13-án nevezték ki az Újpest edzőjévé, amely akkor tizenhét forduló után tizenhét ponttal a tizedik helyen állt a tabellán. Ezt követően azonban tizenhat meccsen 27 pontot szerzett, és az ötödik helyen zárta az évadot, emellett a MOL Magyar Kupában bejutott az elődöntőbe. A mostani idényben a szerb tréner irányításával 24 meccsen 27 pontot gyűjtött a csapat, amely jelenleg a tizedik, és csak két ponttal előzi meg a már kiesőhelyen lévő Honvédot. Pusztán a tabella alapján indokolt volt az edzőváltás,

az Újpest teljesítménye azonban közel sem volt annyira rossz, mint ahogyan azt az eredmények mutatják.

Az adatalapú elemzés előtt azt azért hozzá kell tenni, hogy az Újpest teljesítményét számos nehezen kontrollálható tényező is befolyásolta, kezdve a sérülésektől a kulcsjátékosok távozásán át a meccsen belüli mentális összeomlásokig. Ezek közül is ez utóbbi rontja leginkább az összképet, hiszen az Újpest a 43 kapott góljának több mint egyharmadát három meccsen szedte össze (Újpest–Ferencváros 0-6, DVSC–Újpest 4-1, Puskás Akadémia–Újpest 5-1).

Emellett az előző évadot hat góllal és hat gólpasszal záró Yohan Croizet súlyos sérülése sem jött jól a nyári felkészülési időszakban, miképpen a csapatkapitány Csongvai Áron és Katona Mátyás téli távozása sem.

Az Újpest keretprofiljából jól látszik, hogy Csongvai Áron és Katona Mátyás személyében két alapemberét veszítette el a csapat. A legjobb játékperc-kihasználtsággal rendelkezők közül Tim Hall és Ognjen Mudrinski télen érkezett a klubhoz. A 36 játékos közül 21 még az elérhető játékpercek felét sem töltötte a pályán, vagyis nem volt megbízható, állandó kezdőtizenegye a csapatnak, ami elengedhetetlen feltétele a jó teljesítménynek.

Az viszont ezeken a szélsőséges eseteken túllépve is látszik, hogy az utóbbi időben már romlott az együttes teljesítménye Krusciccsal. Az alábbi diagram azt mutatja, hogyan alakult az Újpest ötmeccses büntetők nélküli xG és xGA görgőtálaga a 2021/22-es évad kezdete óta (a görgőátlag használatára éppen a szélsőséges esetek kiszűrése miatt volt szükség). Érkezését követően Kruscic tavaszra rendbe tette a csapat védekezését, és a támadójátékon is javított, ami a táblázaton ötödik helyet eredményezett. A mostani idényben viszont – különösen az utóbbi hetekben – jelentősen visszaesett a csapat teljesítménye a kapu előtt, miközben az ellenfelek rendszerint egy-másfél gólra elegendő helyzetet alakítottak ki. A trendvonalakból arra lehet következtetni, hogy ez az állapot folytatódott volna.

Az újpestiek védekezése úgy esett vissza, hogy közben az ő kapujukra érkezett a legkevesebb lövés a bajnokságban; a 2022/23-as évadban eddig 221-szer lőttek kapura az Újpest ellen, ez 27-tel kevesebb, mint az ebben a tekintetben második helyen álló Kisvárda esetében (248). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a 43 gólt mindössze 31,65-ös xGA-ból kapták – ami a negyedik legkevesebb a mezőnyben –, vagyis körülbelül tizenegy góllal kaptak többet, mint ami az ellenfelek helyzeteinek minőségéből következett volna, még akár úgy is tűnhet, hogy olyan nagy gond nincs a védekezéssel.

Ha viszont az egy lövésre vetített xGA-t vizsgáljuk – ami sokkal valósabb képet ad arról, hogy egy csapat általában milyen minőségű helyzeteket enged az ellenfeleinek –, akkor már teljesen más megítélés alá esik az Újpest védekezése. A csapat xGA/lövés mutatója 0,144, ami azt jelenti, hogy egy-egy lövés átlagosan tizennégy százalékos eséllyel eredményez gólt az Újpest ellen. Ennél jobb minőségű helyzeteket csak a Zalaegerszeg enged az ellenfeleknek (0,158).

Az ábra megmutatja, hogy bár darabra kevés lövést enged az Újpest, azoknak a kaputól vett átlagos távolsága 17,59 méter, az xG/lövés értéke pedig 0,144. Az is jól kivehető, hogy az Újpest a bal kapufa vonalában, az öt és feles és a tizenegyespont közötti területen a legsebezhetőbb.

Azt a környezetet, amit másnak megenged, saját maga számára már nem tudja megteremteni az Újpest az idén; hiába van a Ferencváros után az Újpestnek a legtöbb lövése az NB I-ben, az xG/lövés mutatójuk a lila-fehéreknek a legalacsonyabb (0,095), az átlagos lövéstávolságuk pedig a legmagasabb (19,94 méter). Vagyis míg másoknak kevés, de közeli és jó minőségű helyzeteket hagy az együttes, addig magának sok, de távoli és rossz minőségű helyzetet dolgoz ki.

A lövéstérképen egyértelműen látszik, hogy a játékosok rengeteget próbálkoznak a tizenhatoson kívülről, ahogyan az is: nem a helyzeteik minőségéhez mérten használják ki a lehetőségeiket.

A sok távoli lövésből arra lehet következtetni, hogy a játékosok nem tudják (vagy nem akarják) bejátszani a labdát a tizenhatoson belülre annak érdekében, hogy még jobb lehetőségeket alakíthassanak ki. Ehelyett, amint megvan rá az esély, kapura lőnek. Ezt támasztja alá a következő ábra is. Az Újpest alapvetően domináns csapat, az NB I-es mezőnyhöz képest sok passzal játszik. A támadóharmadba juttatott labdákat tekintve csak a Ferencváros előzi meg, a tizenhatoson belüli passzok számában viszont már öten is előtte vannak, és még a ligaátlag szintjét sem üti meg az együttes. Ez azt jelenti, hogy jól fejlődik fel a csapat támadásban, de az ellenfél tizenhatosa előtt hiányoznak azok a kulcspasszok, amelyekből nagy gólhelyzetek alakulhatnának ki a tizenhatoson belül.

Az ilyen kulcspasszok hiányában az Újpest-játékosok leginkább egy az egy elleni párharcok révén próbálnak érvényesülni a támadóharmadban. Az eddig lejátszott 24 forduló alatt a Ferencváros után az Újpestnek volt a második legtöbb cselkísérlete (420) a támadóharmadban, és ha megnézzük ezeknek a pozícióját, látjuk, hogy közülük nagyon sok a tizenhatoson belüli félterületekben történt. Ezekben a félterületekben a legtöbbször a két szélső (alapvetően Csoboth Kevin és Branko Pauljevic) tűnik fel; az ő dolguk, hogy a szélről befelé cselezve lövőhelyzetet alakítsanak ki saját maguk vagy valamelyik csapattársuk számára.

A Mezőkövesd ellen 1-0-ra megnyert hazai bajnoki tökéletes példa erre. A bal szélen játszó Csoboth Kevinnek hat lövése volt azon a meccsen, és kivétel nélkül mindegyik ugyanolyan szituáció után történt; átvette a labdát, bevezette a félterületbe, és jobbal ellőtte.

Hasonlóra akadt példa a másik oldalon is. Itt Pauljevic vesz át jobbal egy labdát a félterületben, majd húzza át a bal lábára, és lő.

Az alacsony xG/lövés-mutató és a cselek pozíciója is azt jelzi, hogy

az Újpest támadójátéka nagymértékben függ az egyéni spontaneitástól,

és kevés a tiszta gólhelyzetig kijátszott akció. Ez egy-egy meccsen lehet eredményes, hosszú távon azonban nem garantálja a sikert. Az Újpestnek ezen kívül nagy szüksége lenne egy olyan középcsatárra, aki hétről hétre képes a jó teljesítményre. A cikk elején is taglalt büntetők nélküli xG a téli szünet után kezdett el látványosan csökkenni, miután Fernand Gouré kikerült a csapatból, Junior Tallo pedig távozott. A gólok tőlük is hiányoztak (ketten együtt négyszer találtak a hálóba az ősszel), de a ligaátlaghoz képest jobban kerültek helyzetbe és többet is voltak játékban a tizenhatoson belül. A télen szerződtetett Ognjen Mudrinski már három gólt szerzett, ráadásul a büntetők nélküli xG-je neki is a ligaátlag felett van. Ahhoz azonban, hogy az Újpest kapu előtti hatékonysága javuljon, tavasszal is végig fent kellene tartania ezt a formát.

Az azért látszik a számokból, hogy nem drámai a helyzet Újpesten, még ha a kiesés most fenyegető közelségben is van. Ha az új vezetőedzőnek, Nebojsa Vignjevicnek sikerül állandósítania a kezdőtizenegyet, szorosabbra húznia a védekezést és egy kis kreativitást vinni a támadóharmadba, akkor jelentős javulás mutatkozhat az eredményekben.

A szerző Kovács Gábor, az MLSZ adatelemzője.