Magyar–olasz osztályozókönyv: Szalai megafonozott, Mancini szoftvert frissített

MAGYARORSZÁG

Nagy tisztelője vagyok Gulácsi Péter munkásságának, de mivel ezen a meccsen láttunk egy extraklasszis kapust, ez kissé kijózanított bennünket. Az első gólnál lehetett volna határozottabb, és egyszer a labdát is kiejtette a kezéből – azt felejtsük el. (osztályzat: 5)

Álmomban sem gondoltam volna, hogy eljön az idő, amikor Lang Ádám jelenléte megnyugtatóan hat az idegrendszeremre.

Eljött. Jól használta ki a fizikai fölényét Gnontóval szemben, a második gólnál viszont beragadt. (6,5)

Sokszor észre se vesszük, hogy Willy Orbán a pályán van – az szokott inkább feltűnni, ha nincs ott. Akinek ez kevés, annak azt mondom: játszhatna a helyén Maguire is, azt biztos mindenki észrevenné. (7)

Szalai Attila. Egy magyar helyzetnél az ő lábáról pattant ki a labda az alapvonalon túlra, de ennél nagyobb baj, hogy az első gól előtt őt hozták zavarba először az olaszok. Kemény és darabos, mint egy oldszkúl salakos. (6,5)

Elemzésünk a mérkőzésről

Mancini ismét felülmúlta Rossit, de nincs szégyenkezni valója a magyar válogatottnak

A csoda összejött, a csodák csodája nem. A magyar válogatott ugyan kiharcolta a bennmaradást a Nemzetek Ligája A-divíziójában, a négyes döntőhöz vezető úton Olaszország másodjára is nagy falatnak bizonyult. Elemzés.

Lenne egy fogadásom arra, hogy a Nemzeti Sport szerint Fiola „csupaszív” játékot nyújtott, a végén valakit le is kuglizott a pályáról. Megúszta sárgával. (6)

Évek óta mondom, hogy a Pisában focizó Nagy Ádám értékes, okos, hasznos futballista. Végül is az, de most Serie B-szintet hozott, talán ez volt a legrosszabb meccse a válogatottban. Kínos, hogy pont Olaszország ellen. (4,5) A helyére beküldött Styles éppen az ellenkezője volt: agilis, veszélyes, hasznos. Neki meg ez volt az eddigi legjobb magyar meccse. (7)

Schäfert az öltözőben feltöltik, és mindenki biztos lehet benne, hogy

minimum két órát bírnak benne az elemek. (6,5)