Foci sport24

A csúcstartó Illovszky kapitányt kifúrták, majd másodszorra ötvenéves rekordot állított fel

Illovszky Rudolf 85 százalékos teljesítményt nyújtott szövetségi kapitányként 1966-ban és 1967-ben, ám a sporthivatal igényes korifeusának nem felelt meg. Sebes Gusztávval, aki alighanem minden idők első számú szakvezetője, ilyesmi nem eshetett meg, ő ugyanis egyszerre volt az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettese és a válogatott szakvezetője.

Hogy ki volt a magyar labdarúgás két legsikeresebb szövetségi kapitánya, arról fölösleges vitatkozni, hiszen csak kettő vezette vb-döntőbe a magyar labdarúgó-válogatottat, időrendben Dietz Károly dr. (1938) és Sebes Gusztáv (1954). Eb-dobogóra pedig Baróti Lajos irányításával állt a címeres mezes csapat (1964-ben), míg a kontinens legjobb négy csapata közé mindmáig utoljára, immár ötven éve, a Baróti segítőjeként a bronzérem elnyerésében szintén szerepet vállaló Illovszky Rudolf vezette honfitársainkat.

A legalább tíz meccsen vezénylő szakvezetők örök listája a beszédes számok alapján így fest:

1. Illovszky Rudolf (1966-tól 10 mérkőzés) 85 %
2. Sebes Gusztáv (1949-től, 69) 81,1
3. Herzog Ede (1911-től, 23) 76,0
4. Gallowich Tibor (1945-től, 18) 75,0
5. Mezey György (1983-tól, 30) 68,3
6. Ginzery Dénes (1939-től, 12) 66,6
7. Baróti Lajos (1957-től, 80) 65,0
8. Baróti Lajos (1975-től, 37) 63,5
9. Kiss Gyula (1921-től, 23) 63,0
10. Egervári Sándor (2010-től, 34) 61,7
11. Minder Frigyes (1908-tól, 13) 57,6
12. Dietz Károly (1934-től, 41) 57,3
13. Jenei Imre (1992-től, 14) 57,1
14. Bicskei Bertalan (1998-tól, 36) 56,9
15. Illovszky Rudolf (1971-től, 29) 56,8
16. Marco Rossi (2018-tól, 45) 56,6

Illovszky első kapitányi periódusában egészen kiemelkedő mérleget produkált.

Illyés Tibor / MTI Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter köszöntötte hivatalában Illovszky Rudolfot, a magyar labdarúgó-válogatott egykori szövetségi kapitányát, 80. születésnapja alkalmából 2002.02.21-én. Az ifjúsági és sportminiszter méltatta a magyar sport élő legendájának sikerekben gazdag életútját, s az ünnepi alkalmat megragadva a Nemzeti Labdarúgó Akadémia tanácsadó testületének tagjává nevezte ki. A tárca vezetője egyúttal átnyújtotta azt az okiratot, mely szerint a Vasas Fáy utcai létesítményét ezentúl Illovszky-stadionnak hívják. A rendkívül népszerű Rudi bácsi megkapta a válogatott 80-as számú mezét is. A képen: Illovszky Rudolf kezében tartja az ajándékba kapott mezt.

Hálából a sporthivatal akkori elnökhelyettese egy döntetlent, majd nyolc egymás utáni győzelmet követő indifferens lipcsei vereség után fúrni kezdte őt…

Ha 1967-ben Illovszky a posztján marad, akkor talán nem esik ki a válogatott az 1968-as Eb negyeddöntőjében – az NDK-ból hazaparancsolt utód, a hibát hibára halmozó Sós Károly 2-0-ra és 0-3-ra jutott a szovjet csapattal szemben –, s roppant valószínű, hogy 1969-ben nincs se Marseille, se lemaradás a vb-ről. Elvégre Illovszky még második szakvezetői időszakában is 56,8 százalékot produkált, már azon túl, hogy (idáig) fél évszázados cezúrát létesített 1972-ben az eredményesség tekintetében, pedig akkor már relatíve gyengébb garnitúrája volt, mint a hatvanas években.

Az Eb négyes döntője mellett a futballban amúgy nem sokat számító olimpiai torna müncheni ezüstérmével is fél évszázada megközelíthetetlen. Jelen állás szerint az sem volna váratlan, ha e két határvonal újabb ötven esztendeig létezne.

A kapitányi etalon azonban Sebes Gusztáv.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en. Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
Olvasói sztorik