Farkas Norbert / 24.hu
Foci sport24

Magyar–angol: a Rossi-éra legjobb teljesítményét nyújtotta a válogatott

A magyar válogatott 1962 óta először tudta legyőzni az angol válogatottat. De ez még nem minden: Marco Rossi csapata a játék valamennyi elemében felülkerekedett az egy éve még Európa-bajnoki döntőt játszó együttesen. Elemzés.

A magyar csapat az elmúlt szűk egy évben már harmadszorra futott össze az angol válogatottal, és amíg Gareth Southgate gárdája ezeken a mérkőzéseken rendre hasonló problémákba ütközött, Marco Rossi együttese folyamatosan fejlődött. És egy vereség meg egy döntetlen után a Nemzetek Ligája első körében már legyőzte riválisát.

A magyarok a két nemzet első világbajnoki selejtezőjén egy félidőn keresztül még szépen demonstrálták azt, amit egy éve az Európa-bajnokságon láthattunk:

képesek akár a világ legerősebb csapatai ellen is szervezett védekezést bemutatni.

Ugyanakkor amint nyíltabbá vált a játék, az angolok minden hibát megbüntettek. A visszavágón viszont már nemcsak a labda elleni játékban sikerült bizonyítani a felállt védelem ellen sokszor tanácstalan angolok ellen, hanem a hátulról indított, felépített akciókkal az ellenfél kapujáig is többször veszélyesen jutott el a magyar együttes.

A harmadik összecsapásra pedig – a jelek szerint – minden összeállt. A Rossi-csapat továbbra is legfőbb erényeként tudja felmutatni a szervezett labda elleni játékot, aminek köszönhetően egészen a meccs hajrájáig nem is szorult be tartósan mélyen a kapuja elé, miközben jól kimunkált, gyakran előre lezongorázott sémák mentén a labdajáratásban is magas szintet sikerült megütnie.

Ebben persze az is nagy segítség volt, hogy Rossi papíron talán a legerősebb kezdőcsapatát küldhette a pályára, hiszen a sérülése után már a klubjában is bevethető Szalai Attila ott lehetett a hármas belső védő sor bal oldalán, és a topligás játékosaink (Gulácsi Péter, Willi Orbán, Schäfer András, Szoboszlai Dominik, Sallai Roland) mind bevetésre készen álltak. Botka Endre volt az egyetlen, aki jobb oldali belső védőként még eséllyel pályázott volna a kezdőcsapatba, de sérülése miatt el kellett hagynia a keretet, így Lang Ádám töltötte be a pozícióját. A másik kérdőjel a bal oldali szárnyvédő posztja fölött jelenhetett meg, de ott végül az utóbbi mérkőzéseken, és a Wembley-ben is kezdőként szereplő Nagy Zsolt megtartotta a helyét Callum Styles-szal szemben a már megszokottá váló 3-4-2-1-es szerkezetben.

Kedves Olvasónk!Az általad keresett cikk olvasása Sport24 előfizetéshez kötött.
Sport24 előfizetés
990 Ft/hónap
Sport24 - Előfizetés logó
  • havi 24 cikk Magyarország legjobb focis szerzőitől
  • előfizetői extrák
    (részvétel a Sport24 szerzői által tartott meccskibeszélőn)
Próbáld ki most kedvezményesen az első hónap csak 490 Ft!
Ha már előfizetőnk vagy, jelentkezz be!
Nicolo Zaniolo három évvel ezelőtt az olasz futball legnagyobb reménységének tűnt. A januári átigazolási ablak utolsó napjaiban nyújtotta be távozási szándékát az AS Romának, így a következő fél évben a lelátó lehet az otthona.