Meg kellett nyernem ezt a döntőt a karrierem miatt. Kemény munkával pedig sikerült elérnem, hogy tisztelettel beszéljenek rólam, mert ezt nem mindig kaptam meg, főleg Angliában nem
– mondta a szombati, párizsi Bajnokok Ligája-döntő után Thibaut Courtois.
Nem szokványos, hogy egy kapus lopja el a show-t az európai kupaszezon legfontosabb mérkőzésén. Korábban ez csak Oliver Kahnnak (2001, Bayern München) és Edwin van der Sarnak (2008, Manchester United) sikerült, idén pedig a Real Madrid belga hálóőrét választották a meccs emberének.
Pedig az előzmények alapján nem pont erre lehetett számítani, ebben a szezonban ugyanis a Real Madridból mindenki mást elhomályosított az egészen káprázatos formában futballozó és Aranylabda-esélyes Karim Benzema, a magára találó Vinícius Jr., a meccsek alakulását egy-egy káprázatos passzal megfordító Luka Modric, vagy a legfontosabb pillanatokban a kispadról beszállva gólokat szerző Rodrygo, de a BL-döntőn Courtois mégis mindannyiukat túlragyogta a Liverpool ellen. Összesen kilenc védést mutatott be a az 1-0-s győzelem alkalmával, közte több igen komoly bravúrt, Mohamed Szalah erről hosszan tudna mesélni, annyiszor kibabrált vele. De a döntő csak a pont volt az i-re, a belgának egész tavasszal komoly szerepe volt abban, hogy a Real minden idők egyik legszürreálisabb menetelését bemutatva tizennegyedik alkalommal is megnyerte a legerősebb európai kupasorozatot.
Courtois a meccs utáni sajtótájékoztatón tisztázta, mire is utalt pontosan fenti nyilatkozatakor. Azt vette zokon, hogy márciusban nem szerepelt az első tízben a FourFourTwo legjobb kapusait felsoroló listáján. „Nyilván nem kötelező az első helyre tenniük, nem is várom el, de hogy az első tízben sem vagyok benne – az erős azért” – mondta.
Érdekes, hogy épp a Bajnokok Ligája-döntő utáni pillanatokat választotta arra, hogy beszéljen a sérelmeiről és tisztelet hiányáról, valamint, hogy a kritikusainak üzenjen. Eleve furcsa, hogy pont neki kell magyarázkodnia és számon kérnie, miért nem tartják számon a világ legjobbjai közt, ugyanis eddig bárhol megfordult, mindig nyert – ha nem is minden döntőben.
