Az NB I őszi szezonjában a magyar labdarúgók kapták meg a játékpercek 51,6 százalékát, ám a téli átigazolási időszakot követően már 50 százalék alá esett a nekik juttatott lehetőség. Várható következménye volt ez annak, hogy szinte minden csapat jelentős energiát és pénzt mozgósított az erősítés érdekében, és legtöbbjük külföldön találta meg a számításait (meg a meghatározónak szánt új játékosokat). Ennek a következménye pedig az lehet, hogy az idény végén több játékperc jut légiósoknak, mint hazai játékosoknak, legalábbis az FBRef statisztikáiból és a téli piaci tevékenységből erre lehet számítani. Ha bekövetkezik a fordulat – vagyis a hazai futballisták kevesebb játékpercet kapnak, mint a légiósok –, az mérföldkő lesz a magyar élvonalban, mivel ez korábban még sosem történt meg.
Foglalkoztunk már azzal, hogy ez egyfajta szerepkeresésből következik:
Viszonylag kevés lehetőséget kapnak a fiatal hazai játékosok, a legtöbb klubnál vagy nem prioritás a beépítésük és az értékesítésük, vagy nem kerül fel elég minőségi játékos ahhoz, hogy bedobják őket egy, a korábbihoz képest megerősödött bajnokságba. A magyar élvonal inkább már a felvevő-vásárló bajnokságok közé tartozik, pedig ez egy közép-európai ország esetében ritkaság.
Bár a kluboknak van pénzügyi ösztönzőjük a tehetséggondozásra, mivel a csapatok anyagi helyzete így is stabil, nem feltétlenül fókuszálnak erre a területre. Ezt mutatja az is – az utanpotlassport.hu hétről hétre összesíti a fiataloknak juttatott lehetőséget –, hogy egy-egy fordulóban a játékpercek nagyjából 4–7 százaléka jut a 2001-ben vagy később született futballistáknak. Az utánpótlásképzéséről híres (a játékosértékesítést a legfontosabb céljai között számon tartó) horvát bajnokságban ezzel szemben volt olyan eset, hogy egy élvonalbeli mérkőzésen szerepelt annyi U21-es játékos, mint az NB I egy teljes fordulójában, az ottani hazai nevelésű fiataloknak juttatott játékpercek aránya fordulónként 8–17 százalék között van.
Szolgáltatásaink köre folyamatosan bővül.
