A 2020/21-es évad felénél 1. FSV Mainz 05 mindössze hét pontot gyűjtve az utolsó előtti helyen állt a Bundesligában, és Achim Beierloizer, valamint Jan-Moritz Lichte személyében két vezetőedzőt is elfogyasztott. Szinte elkerülhetetlennek tűnt, hogy a csapat tizenkét év után ismét a másodosztályba kerüljön, de ekkor visszatért a korábban általános igazgatóként nagy sikereket elérő Christian Heidl, aki egyúttal kinevezte sportigazgatónak a csapatot előzőleg edzőként irányító Martin Schmidtet. A legnagyobb húzásnak viszont nem ez bizonyult, hanem Bo Svensson megszerzése a vezetőedző pozíciójára.
A Mainznál játékosként hét évet eltöltő dán szakemberért – aki először éppen Schmidt segítője, majd később a klub utánpótlásedzője is volt – a németek nem kevesebb, mint 1,6 millió eurót fizettek a Red Bull Salzburg fiókcsapataként szolgáló FC Lieferingnek. Annak a csapatnak, amelynél Svensson még csupán az első felnőttedzői megbízatását töltötte.
hiszen a Mainz végül nemcsak bennmaradt a Bundesligában, hanem az egészen lenyűgöző tavaszi meneteléssel – amelynek során még a Bayern Münchent is sikerült legyőznie – egészen a 12. helyig felkapaszkodott.
A csoda pedig nem három napig, vagy ebben az esetben egy idényen át tartott. A 2021/22-es évad első felét a Svensson által irányított Mainz a 9. helyen zárta, és mindössze 5 pont választja el a dobogós Freiburgtól, míg egyaránt 3 a Konferencia Liga-indulást érő helyen álló Union Berlintől meg az Európa Liga-részvételt jelentő helyen tanyázó Eintracht Frankfurttól. Így pedig a tavaszi idény előtt egyelőre bőven fennáll annak az esélye, hogy a 2013/14-es szezon után a klub ismét európai kupában szerepeljen. Amikor ez legutóbb összejött, akkor bizonyos Thomas Tuchel ült az együttes kispadján.
Nagy elődök nyomában
Bo Svensson nem az első edző, akit Christian Heidl úgy ültetett le a kispadra, hogy minimális, vagy szinte semmilyen tapasztalata nem volt felnőttedzőként. Jürgen Klopp 2001-ben egyik pillanatról a másikra lett játékosból a csapat trénere, miután az akkoriban Németországban még forradalminak számító zónavédekezést a klubnál meghonosító Wolfgang Frankot követő két vezetőedző villámgyorsan megbukott.
Évekkel később a Mainz hiába jutott vissza a Bundesligába Jorn Andersen irányításával, a norvég szakvezető az első osztályra készülve igyekezett alaposan átalakítani a módszereit, ami nem a legjobban csapódott le a játékosoknál, és Heidl még az első forduló előtt menesztette. A helyét az addig kizárólag utánpótláskorúakkal dolgozó Thomas Tuchel vette át.
Bo Svensson egy évig volt Klopp játékosa, és
„Sok mindenre emlékszem azokból az időkből azzal kapcsolatban, hogyan kell megbirkózni a játékosokkal, miként kell vezetni a csapatot. Mindkettejüktől sokat tanultam a Mainz játékát illetően, és számos tapasztalatot vittem ezekből magammal” – mondta Svensson a nagy elődökről.
A dán kinevezése azonban nem csak szakmai értelemben volt fontos Heidl számára. A régi-új igazgató úgy érezte, hogy a Mainzra már nem jellemző az a fajta kultúra, mint az első regnálása alatt, és sokan csak ugródeszkaként tekintenek a csapatra. Éppen ezért tartotta fontosnak, hogy a kulcspozíciókba olyanok kerüljenek, akik nem csak kiváló szakemberek, hanem pontosan át is érzik a klub fontosságát.
Ennek megfelelően a játékoskeretben is történtek változások már abban a hónapban, amikor Svensson is megérkezett az együtteshez. Távozott a legeredményesebb góllövő, Jean-Philipp Mateta, ami nem sok jót ígért a folytatásra nézve, de Svensson irányítása alatt nem az egyének, hanem a csapat kezdett el főszerepet játszani.
Red Bull Mainz
Az új vezetőedzőnek elsősorban a védelmet kellett rendbe tennie, miután a Mainz a 2020/21-es évad első felében nem kevesebb mint 31 gólt kapott, az engedett helyzetek mennyisége és minősége alapján várhatóan kapott gólokat (xGA) tekintve pedig csak a Hoffenheim, az Arminia Bielefeld és a Schalke teljesített rosszabbul náluk.
Svensson a kinevezését követően azonnal módosított is az eddig használt 4-2-3-1-es játékrendszeren, és egy extra középhátvéd csapatba helyezésével 3-5-2-re állt át, ami azt is lehetővé tette, hogy sokkal agresszívabban kezdjenek el védekezni. A dán szakember előtt a Mainz 14,34-es PPDA számot produkált, ami azt jelenti, hogy ennyi átadást engedtek az ellenfeleknek, mielőtt valamilyen védekező akciót hajtottak volna végre. Ez a szám Svensonnal 11,51-re csökkent, amivel a negyedik legpasszívabban védekező csapatból az ötödik legagresszívebben presszingelő együttessé avanzsáltak.
Ennek a kapott gólokon és az engedett helyzeteken is meglátszódott a hatása. Svensson érkezését követően a Mainz az ötödik legkevesebb gólt kapta a Bundesliga mezőnyében, és a várható kapott gólok mennyisége is a nyolcadik legalacsonyabb volt, ami óriási fejlődést jelentett az azt megelőző időszakhoz képest. Ha pedig csak a dán szakember alatt lejátszott meccseket vesszük figyelembe, akkor a Mainz a hatodik legjobb csapat volt a megszerzett pontok tekintetében az előző szezonban.
A labda nélküli agresszív játék a 2021/22-es évadban is a csapat védjegye maradt, és az Opta adatai szerint csak négy együttes védekezik agresszívebben Svensson gárdájánál. Ennek is köszönhetően csak a Bayern München ellen termeltek kevesebb xG-t az ellenfelek, és csak a Freiburg kapott kevesebb gólt a Mainznál. Az agresszív letámadás pedig nemcsak a védekezés hatékonyságára van nagy hatással, hanem a támadójátéknak is fontos eleme.
A Svensson-éra kezdete óta a Bundesligában csupán négy csapat szerzett több labdát az ellenfél kapujától maximum 40 méterre, és csak három csapat ért el ezekből több lövést. A Mainz játékstílusa tehát minden értelemben az agresszivitásra épül labdával és labda nélkül is. Egyrészt a keret sem lenne feltétlenül alkalmas arra, hogy hosszú labdajáratási fázisokkal dominálja a mérkőzést, másrészt Svensson is hozta magával a Red Bull-iskola alapelveit a Lieferingnél eltöltött másfél éve után.
A fenti ábrán is az látható, hogy mennyire direkt Svensson csapatának labdás játéka. Kizárólag a Bielefeld halad előre több métert a labdával másodpercenként, és csak három csapat hajt végre kevesebb átadást egy-egy labdabirtoklási periódus során.
Svensson még a szezon elején, a Fürth elleni 3-0-s győzelmet követő nyilatkozatában is utalt arra, mennyire fontos, hogy csapata a pályán pontosan végrehajtsa játékának alapelveit.
„Amikor így játszunk, akkor tudjuk kihozni magunkból elől a legtöbbet. Gyorsan és előrefelé akarunk futballozni, és ez ma kiválóan működött, elöl Szalai Ádámmal. A Bochum elleni meccsen túl sokat passzoltunk oldalirányba, és emiatt szenvedtünk.”
aki remekül képes megtartani és leosztani a gyorsan felpasszolt labdákat. Ebben a rendszerben ugyanis nem csak a góllövésben van kiemelkedő szerepük a csatároknak. Bár a magyar válogatott csapatkapitánya különböző sérülések miatt az ősz nagy részét kihagyta, Jonathan Burkardt és Karim Onisiwo személyében két egymást tökéletesen kiegészítő és a koncepcióba remekül illő játékossal tudott rohamozni a Mainz.
A fenti képen is kiválóan látszódik, ahogyan Svensson csapata azonnal előrefelé játszik, hogy a támadók minél gyorsabban be tudják fejezni az akciót a rendezetlen ellenféllel szemben.
Ennek persze megvannak a maga hátrányai is: mivel a Mainz folyamatosan az akciók gyors végigvitelére és lezárására törekszik, hiába átlagolja a hetedik legtöbb lövést ebben a szezonban, a kialakított helyzetek minőségét tekintve csak hat csapat teljesít gyengébben az egész Bundesligában.
Ez pedig Bo Svensson jövője kapcsán is fontos kérdéseket vet fel.
de egy nagyobb klubnál sokkal nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnie a labdás kontroll kialakítására is. Ebben mindenesetre hasznára válhatnak a Thomas Tuchel mellett tanultak, aki a Mainztól a Borussia Dortmundhoz kerülve képes volt rendkívül látványos pozíciós játékot kialakítani.
Ha ebből Svensson valóban ellesett valamit, akkor aligha jut az RB Leipzignél pórul járó Jesse Marsch sorsára.