„A magyar válogatott számára ez a plafon: ki-ki meccseket játszunk a velünk nagyjából egy szinten lévő csapatokkal, néha a Rossi által megteremtett szervezettségnek köszönhetően meglephetünk egy-egy nagyobb ellenfelet, és remélhetőleg, ha olykor szenvedve is, megverjük a nálunk gyengébb képességű csapatokat.”
Így fejeztem be a legutóbbi fiaskó, az albánok elleni hazai vereség után írt elemzésemet. És a Wembley-ben az angolok ellen elért keddi 1-1-es döntetlennél mi sem mutatja jobban, hogy
A keret limitációi miatt viszont egyszerűen nem reális, hogy a mieink rendszeresen győzelmeket arassanak. Amíg az Albánia elleni hazai, kiegyenlített játékot hozó mérkőzésen az ellenfél értékesítette azokat a lehetőségeket, amelyek magyar oldalon kimaradtak, addig Angliában a korábban már sokszor látott precízen megtervezett védekezést az is segítette, hogy Gareth Southgate csapata – akcióból – a kevés igazán komoly helyzetéből egyet sem tudott kihasználni.
