Mi késztet arra egy edzőt, hogy a bajnokká formált csapatot a csúcson hagyja ott? Merthogy ez történt Christophe Galtier-val, aki a nyáron a francia bajnok Lille-re csukta rá az ajtót. Ráadásul nem akárkiért: a kilencedik helyezett Nizzáért.
Okokból nincs hiány. A Lille aranyérme ugyan szépen csillogott, ám a siker egyben azt is jelentette, hogy az észak-francia város elérte a saját plafonját: az elmúlt évadban oly mértékben felülteljesítettek, hogy hasonló, vagy megfogyatkozó keret mellett elkerülhetetlenül be kellett következnie egy kis ereszkedésnek. A pénz is szűkebb mederben csordogál, a hiteleket görgető korábbi tulajdonos, Gérard Lopez után most a megszorításokra kényszerülő új menedzsment vette át a kormányt, amely el is kezdte kiárusítani a portékát: többek között Mike Maignan a Milanhoz, Boubakary Soumaré a Leicesterhez távozott. Legfőbb aranyművesük, a sportszakmai feladatokat ellátó Luis Campos már egy ideje elhagyta a Lille-t, így nehéz volt elképzelni, hogy szűkebb pénztárca mellett is ki tudnak szúrni hasonlóan izgalmas tehetségeket.
