Elment hát. Felvette a Paris Saint-Germain kék-fehér-piros mezét, és hagyott egy Lionel Messi alakú űrt maga után Barcelonában. A katalán közönség jó része alighanem végigmegy a gyászfázisokon; a Messi-fanatikusok már lehet, hogy a PSG 30-as mezéért állnak sorba, Párizs tombol, de a fogadó csapat drukkerein kívül más aligha ünnepelhet.
A Messi alakú űr ugyanis a futball egész szövetét érinti. Ez pedig egyáltalán nem jó hír.
Mert hogyan lehetne összefoglalni a drámai hirtelenséggel véget ért átigazolási sagát? Messi maradni akart, a Barcelona meg akarta tartani őt, viszont a klub képtelen volt a megtartására, és ezért csak saját magát okolhatja.
Neymar eladása után a klub minden idők legnagyobb és legérthetetlenebb pánikvásárlásába kezdett, és valóságos mestermunkát mutatott be a „nagyon drágán, nagyon magas fizetésért alulteljesítő játékost venni” témakörben.
