Miért nem kell senkinek (egyelőre) a 21. század egyik legeredményesebb topligás csatára?
A kérdésfeltevés érthető, hiszen egy évtizedes viszonylatban is megbízhatóan termelő, nagyon tapasztalt, de még jó korban levő, több topligában és válogatott szinten is bizonyított játékosért – papíron – öldöklő harcot kellene vívniuk a kérőknek, ahogy a piacra kerül. Ehhez képest Romelu Lukakunak már két hete sem maradt, hogy találjon magának egy topkategóriás csapatot, a lehetőségei így jócskán beszűkültek.
- A Chelsea nem számol vele, hiába köti a szerződése 2026-ig a londoniakhoz.
- Az őt 2019–21 között és 2022–23-ban (kölcsönben) alkalmazó Internazionáléhoz már aligha mehet vissza, mivel a Juventusszal „flörtölt”.
- A Juventusnál a szurkolók jelezték: nem kérnek belőle; akkor sem, ha a vezetőség szerződtetni akarná.
- Az elit kategória legtöbb csapatának már megvannak a csatárai, illetve fiatalabb, alacsonyabb fizetési igényű, fejlődőképes támadókat alkalmaznának inkább.
- Az egyetlen jelentős lyuk a Tottenham keretében van Harry Kane eladása után.
- Szóba jöhet még kölcsönadás, hogy a Chelsea legalább Lukaku bérétől megszabaduljon (a Real Madrid és az AS Roma neve is felröppent).
- No meg ott van persze a szaúdi liga is, végső menedékként.
ahhoz képest, hogy jelenleg Európában kevés aktív játékos van, aki Lukakuéhoz hasonló statisztikával bírna. A Transfermarkt közelmúltbeli összesítése szerint az Európában futballozók között a belga csatár a negyedik Robert Lewandowski (Barcelona), Edin Dzeko (Fenerbahce) és Harry Kane (Bayern München) után a 21. századi topligás összetett góllövőlistán. Az átigazolási portál az öt topligában, a hazai és nemzetközi kupamérkőzéseken, valamint a válogatottban elért találatokat összesítve állította fel rangsorát. A lista élmezőnyében szereplők közül sokan már nem az öreg kontinensen futballoznak (Cristiano Ronaldo, Lionel Messi, Luis Suárez, Karim Benzema), vagy pedig visszavonultak (Sergio Agüero, Klaas-Jan Huntelaar, Zlatan Ibrahimovic, Wayne Rooney, Gonzalo Higuaín).
Lukakuval olyan szinten nem számol a Chelsea, hogy amikor a szakvezető Mauricio Pochettinót megkérdezték róla a West Ham United elleni mérkőzés előtt, a válasz annyi volt: még csak nem is beszéltek. Az elmúlt évben őrületes bevásárlást csapó, keretét radikálisan átalakító, fiatal játékosokat extrém hosszú szerződésekkel magukhoz kötő londoniaknak nem kell a rendkívül magas fizetésű, a harmincadik életévét taposó, zuhanó piaci értékű center. Még akkor sem, ha a csatársorba nagy reményekkel hozott Christopher Nkunku nemrég súlyos térdsérülést szenvedett, és nem tudni, mikor lesz ismét bevethető. A londoniak első két bajnoki mérkőzésén a minimális topligás tapasztalatú szenegáli válogatott Nicolas Jackson kezdett centerben, a felkészülési mérkőzéseken a megsérült Nkunku és a még utánpótláskorú Mason Burstow játszott középcsatárt rajta kívül. Lukaku itt legfeljebb a lelátóig juthat.
Az, hogy miért nem tudott máshová igazolni, viszont már Lukaku „lukakuságának” (is) köszönhető. A csatár játékjogát a BL-döntős Inter ismét szívesen megvette volna, de a milánóiak első ajánlatát a Chelsea visszautasította. Az Inter vezetősége és játékosai közben megpróbáltak beszélni a csatárral, aki a hírek szerint elérhetetlennek bizonyult,
A tetejébe a kapcsolatfelvétel már az elvesztett BL-döntő előtt megtörtént.
Az Internazionale és a Juventus közötti történelmi gyűlölködést figyelembe véve ez valódi arculcsapás volt az intereseknek, pláne, mert a Juventus stadionjából áprilisban tiltottak ki 171 fanatikust a Lukakut célba vevő rasszista inzultusok miatt. A kiszivárogtatott információk szerint, amikor Pietro Ausilio sportigazgató végre elérte Lukakut, a félperces telefonhívás során annyit közölt, hogy a csatár elfelejtheti az Intert. A milánóiak Lautaro Martínez és Joaquín Correa mellé megszerezték Marcus Thuramot, kölcsönvették Marco Arnautovicot, és álláspontjuk szerint már hallani sem akarnak Lukakuról. Pedig még kellene nekik egy csatár…
A Juventus egy Dusan Vlahovicot és Lukakut érintő csereügylet miatt egyeztetett a Chelsea-vel, ám a torinóiak ultrái kijelentették: a belgát nem látják szívesen, mert nem felejtették el korábbi viselkedését. Aztán még jó nagyot bele is rúgtak a világbajnokságon és a BL-döntőben ordító helyzetek sorát kihagyó támadóba („Lukaku, maradj Milánóban, tartalékkapusunk már van!”).
Lukaku kiváló, klasszis képességű – bár hullámzó teljesítményű – játékos, aki viszont nem könnyű eset. Sok szurkolótáborral megkedveltette magát, de a rajongás gyakran átfordult antipátiába. Lukaku hajlamos szenvedélyes hűségnyilatkozatokat tenni, hogy aztán továbbálljon. Csókolgatni a címert, hogy aztán arról panaszkodjon, nagyobb klubban kellene szerepelnie. Kiborítani a vezetőket és a drukkereket apróbb, de nem túl professzionális akcióival (ilyen volt például, amikor a Manchester Unitednél a szurkolói kritikákra válaszul kiposztolta a hétpecsétes titokként kezelt sebességméréseket). Attitűdjét többen kritizálták, Ole Gunnar Solskjaer egyenesen arra célzott, hogy Lukaku fejben már nem volt az MU-nál, és ez a csapatépítésre, csapategységre is kihatott. Szenvedélyes, és ami a szívén, az a száján, de ez visszaüthet: képes egy-két bombát ledobni egy interjú során (2022 januárjában nyilvánosan kért elnézést a Chelsea-drukkerektől, az edzőtől, a vezetőktől és a csapattársaktól egy nyilatkozata miatt), s meggondolatlan megjegyzéseivel magára haragítani egy-egy szurkolótábort.
