A Ferencváros sorozatban ötödször, története során harmincnegyedszer lett magyar bajnok. Az újonc Kecskemét már a negyedik fordulóban a dobogón állt, és utána nem is került le onnan – végül az FTC-től mindössze hat ponttal lemaradva a második helyen zárt. A Debrecen mindenki másnál több pontot (34) gyűjtött tavasszal, és harmadik lett. A kiesés elleni küzdelem az utolsó pillanatig nyitott volt, a Vasas mellett a Honvéd búcsúzott az élvonaltól, a Fehérvár megmenekült. A legtöbb gólt Varga Barnabás szerezte (26), a legtöbb gólpasszt Szuhodovszki Soma és Dárdai Palkó adta (8–8). Ezek az NB I 2022/23-as szezonjának legfontosabb tényei, de érdemes részletesebben is megvizsgálni, miképpen teljesítettek a csapatok és a játékosok a különböző mutatókban.
Kezdjük az elemzést a kialakított (xG) és az engedett (xGA) helyzetek minőségével. A legtöbb gólra elegendő helyzetet (62,68) a Ferencváros dolgozta ki, amely egyébként ennek a mennyiségnek megfelelő gólt is szerzett (62). Az xGA-t tekintve viszont csak a negyedik volt a csapat (44,32), de még így is jobban teljesített a ligaátlagnál (47,09).
Érdekes, de a második legjobb xGA-mutatója (43,78) a kieső Vasasnak volt. Az angyalföldiekre és a Honvédra is igaz, hogy a gyenge támadójáték miatt búcsúztak az NB I-től, hiszen xGA-ban mindkét együttes jobb volt, mint a ligaátlag, az xG-t tekintve viszont mindkettő messze elmaradt tőle. A második legrosszabb xG-mutatója az éppen csak bennmaradt Fehérvárnak volt (39,33), tehát erős összefüggés mutatkozott a kialakított helyzetek minősége és a gyenge bajnoki szereplés között.
Manapság az egyik legjobb és legdivatosabb stílusleíró mutató a PPDA, amely azt mutatja meg, hogy egy csapat hány passzt enged az ellenfelének a középső és a támadó harmadban, mielőtt valamilyen védekező akciót kezdeményezne (szabálytalanság, megelőző vagy becsúszó szerelés, megnyert védekező párharc). Minél kisebb ez a szám, annál intenzívebb egy csapat letámadása.
amely átlagosan 7,73 passzt engedett az ellenfeleinek, mielőtt valamilyen módon megszakította volna a labdajáratásukat. Az FTC-től nem sokkal lemaradva következett a Paks (7,83), a Puskás Akadémia (7,89) és a Zalaegerszeg (8,01). A PPDA esetében is elmondható, hogy azoknak a csapatoknak gyűlt meg a bajuk a kieséssel, amelyek a rangsor végén találhatók – bár a Mezőkövesd matematikailag simán bennmaradt, két fordulóval a vége előtt még bőven veszélyzónában volt. A mély védekezés és az alárendelt szerep tehát nem bizonyult túlságosan eredményesnek.
A hosszú passzok számából szintén lehet következtetni, hogy milyen stílusban játszik egy csapat (a Wyscout definíciója szerint a 45 méternél hosszabb lapos és a 25 méternél hosszabb magas passz tekinthető hosszú passznak). A Ferencváros például hátulról, rövid passzokkal építi a támadásait, ezért nem is meglepő, hogy messze az Üllői útiaknak volt a legkevesebb hosszú átadásuk a szezonban (1376). A Ferencváros után a Vasas (1545) és a Debrecen (1561) választotta a legritkábban ezt a típusú passzt az előre jutáshoz. Az NB I-es csapatok többsége 1500–1700 hosszú passzt játszott meg a szezonban, vagyis meccsenként körülbelül 45–52-t. A Zalaegerszeg és a Paks egész évben nagyon direkt stílusban futballozott, emiatt ez a két együttes kiemelkedett a mezőnyből; előbbinek 1902, utóbbinak 1876 hosszú passza volt.
Az utolsó, csapatmutatókkal foglalkozó ábra az egy az egy elleni cselek számát mutatja. Ebből részint az látszik, hogy egyénileg ki milyen minőséget képviselt, részint pedig, hogy melyik csapat milyen mértékben hagyatkozott az egyéni képességekre. Az FTC természetesen ebben is a mezőny előtt járt (1048), de a Kecskemét (913) és a Zalaegerszeg (900) is jól teljesített. Az egyéni játékot tekintve a Honvéd volt a negyedik legjobb csapat (892), de ez sem mentette meg a kieséstől. A legkevesebb cselt a Vasasnál (759), a Mezőkövesdnél (767) és a Fehérvárnál (771) vállalták fel a játékosok.
A csapatok teljesítményéről és stílusáról most már van egyfajta képünk, lássuk a játékosokat! A bevezetőben már volt szó róla, hogy a Paks csatára, Varga Barnabás lett az NB I 2022/23-as évadának gólkirálya 26 találattal.
az időközben a Ferencvároshoz igazolt csatár helyzetei 22,85 gólra voltak elegendők, miközben az ebben a tekintetben második Stefan Drazic xG-je már csak 14,96 volt. A harmadik legmagasabb xG-vel büszkélkedő játékos a Debrecen házi gólkirálya, Dorian Babunski volt (13,41).
