Foci sport24

Gólrekorder kupák nélkül: kisebb játékos lesz attól Kane, hogy nem nyer semmit?

Catherine Ivill / Getty Images
Catherine Ivill / Getty Images
Mi a fontosabb: a kiemelkedő egyéni teljesítménnyel megteremtett örökség vagy a trófeák sora? Harry Kane 2023-ban előbb a Tottenham, majd az angol válogatott gólrekorderévé avanzsált, de továbbra is hiába hajszolja a nemzeti vagy nemzetközi diadalokat. Ront ez egyáltalán bármit a megítélésén?

Harry Kane 2023-ban végképp beírta magát a futball nagykönyvébe.

A Tottenham Hotspur világklasszis csatára februárban megdöntötte a Spurs-legenda Jimmy Greaves gólrekordját, majd az Olaszország elleni Eb-selejtezőn egy tizenegyessel Wayne Rooney angol válogatottbeli csúcsát is átadta a múltnak. Már „csak” Alan Shearer Premier League-gólrekordját kell megdöntenie azon csúcsok közül, amelyeket megcélzott – ehhez 57 alkalommal kellene még hálóba találnia az angol élvonalban.

Harry Kane trófeáinak száma nulla.

De mennyire számít ez? Mennyire fontos, hogy egy kiemelkedő képességű támadó – könnyen lehet, hogy minden idők legjobb angol kilencese – „egyébként” nem nyert pályafutása során egyetlen jelentős nemzeti vagy nemzetközi trófeát sem? Meghatározza ez azt, hogy egy játékosra miként nézünk? S nem vagyunk-e képmutatók, amikor szurkolóként egyfelől felmagasztaljuk a klubhűséget, másfelől „elvárjuk”, hogy a legjobb játékosok trófeákra váltsák tudásukat, s ha nem teszik meg ezt, „alulteljesítőnek” bélyegezzük őket?

Egy biztos: kevés hasonlóan „trófeátlan”, konszenzusos alapon világklasszisnak, korszakmeghatározó csatárnak tartott játékos létezik. Az UEFA-tagállamok közül csak négy olyan van, amelyben a válogatott gólrekordere sosem emelhetett fel nemzeti vagy nemzetközi trófeát: Harry Kane, a luxemburgi Léon Mart (egész karrierjét a Fola Eschben töltötte, balszerencséjére klubja ezalatt pont semmit sem nyert), az íróként és újságíróként is ismert norvég Jörgen Juve (az első országos bajnoki döntőbe bejutott ugyan csapatával, a Lynnel, de alulmaradt, kupát sem nyert), valamint a kortárs koszovói, Vedat Muriqi (aki igazából a Fenerbahce és a Lazio kivételével sosem játszott trófeákra esélyes csapatban).

Kane-szemszögből nem sokkal szívderítőbb az sem, ha megvizsgáljuk tizenegy meghatározó nemzeti csapat – Anglia, Argentína, Belgium, Brazília, Franciaország, Hollandia, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Uruguay – örök-góllövőlistáján az első tíz helyezettet. A holtversenyek miatt 113 fősre duzzadt lajstromban összesen négy olyan futballista található, aki szekérderéknyi góllal, ám bajnoki cím, kupagyőzelem és nemzetközi diadal nélkül fejezte be karrierjét: Kane, Tom Finney (mindkettő Anglia), Robert De Veen (Belgium) és Abe Lenstra (Hollandia).

Aligha meglepő, hogy

valamennyiüknek a klubhűsége okozta a „vesztét”,

A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk? Akkor a folytatáshoz!
Ha még nem vagy a 24 Extra előfizetője, ismerheted meg a csomagokat.

Már előfizető vagyok,

Olvasói sztorik