Hogy ki volt a magyar labdarúgás két legsikeresebb szövetségi kapitánya, arról fölösleges vitatkozni, hiszen csak kettő vezette vb-döntőbe a magyar labdarúgó-válogatottat, időrendben Dietz Károly dr. (1938) és Sebes Gusztáv (1954). Eb-dobogóra pedig Baróti Lajos irányításával állt a címeres mezes csapat (1964-ben), míg a kontinens legjobb négy csapata közé mindmáig utoljára, immár ötven éve, a Baróti segítőjeként a bronzérem elnyerésében szintén szerepet vállaló Illovszky Rudolf vezette honfitársainkat.
A legalább tíz meccsen vezénylő szakvezetők örök listája a beszédes számok alapján így fest:
1. Illovszky Rudolf (1966-tól 10 mérkőzés) 85 %
2. Sebes Gusztáv (1949-től, 69) 81,1
3. Herzog Ede (1911-től, 23) 76,0
4. Gallowich Tibor (1945-től, 18) 75,0
5. Mezey György (1983-tól, 30) 68,3
6. Ginzery Dénes (1939-től, 12) 66,6
7. Baróti Lajos (1957-től, 80) 65,0
8. Baróti Lajos (1975-től, 37) 63,5
9. Kiss Gyula (1921-től, 23) 63,0
10. Egervári Sándor (2010-től, 34) 61,7
11. Minder Frigyes (1908-tól, 13) 57,6
12. Dietz Károly (1934-től, 41) 57,3
13. Jenei Imre (1992-től, 14) 57,1
14. Bicskei Bertalan (1998-tól, 36) 56,9
15. Illovszky Rudolf (1971-től, 29) 56,8
16. Marco Rossi (2018-tól, 45) 56,6
Illovszky első kapitányi periódusában egészen kiemelkedő mérleget produkált.
Ha 1967-ben Illovszky a posztján marad, akkor talán nem esik ki a válogatott az 1968-as Eb negyeddöntőjében – az NDK-ból hazaparancsolt utód, a hibát hibára halmozó Sós Károly 2-0-ra és 0-3-ra jutott a szovjet csapattal szemben –, s roppant valószínű, hogy 1969-ben nincs se Marseille, se lemaradás a vb-ről. Elvégre Illovszky még második szakvezetői időszakában is 56,8 százalékot produkált, már azon túl, hogy (idáig) fél évszázados cezúrát létesített 1972-ben az eredményesség tekintetében, pedig akkor már relatíve gyengébb garnitúrája volt, mint a hatvanas években.
Az Eb négyes döntője mellett a futballban amúgy nem sokat számító olimpiai torna müncheni ezüstérmével is fél évszázada megközelíthetetlen. Jelen állás szerint az sem volna váratlan, ha e két határvonal újabb ötven esztendeig létezne.
