A Turay család gyermekei labdarúgócsapatot alakíthattak volna, mert éppen tizenegyen voltak. A kis Józsi alig egy évet töltött e földön, amikor a família Egerből a pesti Röppentyű utcába költözött, és a híres futballistává váló kölyök Angyalföldről kapta első becenevét.
A Sporthírlap utóbb megálmodta, Turay milyen diskurzust folytat majd unokáival. „Nagyapa, mesélj arról az időről, amikor még Suttyó voltál!” – kérlelik a kicsik. Mire így válaszol: „Tudjátok, srácok, az akkor volt még, amikor minden meccs után a vállamon vittem ki a közönséget.” Nem sokkal az után, hogy 1926 decemberében – heti 40 pengős fizetéssel – szerződtette őt az FTC, így beszélt: „Ha gólt rúgok, én vagyok a császár.” S attól fogva Császárnak hívták.
A tizenegy gyermekhez és ahhoz képest, hogy még a Váci úti elemibe járt, de már segédkeznie kellett – heti tizenöt pengőért – Wiederkehr Ignác pékségében, a kifutófiú egész szépen felfutott.
Éljen május elseje! – vidámkodott 1927-ben, mert ezen a napon játszott először az első osztályban, és gólt is rúgott a Vasast 3-0-ra legyőző, Huba – Hungler II, Papp – Furmann, Bukovi, Obitz – Rázsó, Turay, Dán, Pataki, Kohut összetételű FTC-ben. A piros-kékek centerhalfja Purczeld Ferenc, Puskás Ferenc édesapja, jobbösszekötője pedig a következő évadban már a Ferencvárosban futballozó Takács II József volt.