A „kettős rangadó” inkább csak bemondás volt, mint valóság, hiszen a hatvanas években a nagy négyes, az FTC, a Honvéd, az Újpest és a Vasas mindössze hatszor vonult fel egy műsorban a Népstadionban. Íme, a hat alkalom:
- 1962. augusztus 19.: Honvéd–FTC 3-2, Újpest–Vasas 1-1 (70 000 néző)
- 1963. november 17.: Vasas–Újpest 4-1, Honvéd–FTC 7-2 (65 000)
- 1964. július 19.: Újpest–FTC 4-2, Honvéd–Vasas 4-3 (85 000)
- 1967. április 16.: Vasas–Honvéd 1-0, FTC–Újpest 3-0 (76 000)
- 1967. november 12.: Honvéd–Vasas 2-1, FTC–Újpest 3-3 (30 000)
- 1970. április 5.: FTC–Honvéd 1-0, Újpest–Vasas 3-1 (50 000)
A legtöbbször egy derbit és egy kísérő találkozót rendeztek – mint az FTC–Újpest (3-1), Vasas–Ózd (4-1) kombót 1965. augusztus elsején, 65 000 néző előtt –, vagy két olyan mérkőzést vettek a repertoárba, melyek egyikét sem lehetett rangadónak tartani. Ilyen volt például 1964. március 25-én az MTK–Komló (3-0), FTC–Dorog (3-2) dupla meccs, 30 000 szurkolóval.
Hetvenhárom nyarán aztán örömmel olvasták a drukkerek: szeptember 9-én a Népstadionban rendezik a Vasas–Újpest és az FTC–Honvéd derbit.
így a hat árkategóriában – 5 és 30 forint között – árusított jegyek fogytak, mint a fagylalt a kánikulában.
Az aréna pénztárai a vasárnapi meccsek reggelén még kinyitottak, de hamar be is zártak, mert nemhogy elfogyott az összes belépő, de a legtöbb (75 524) fizető néző erre a futballprogramra váltott jegyet 1973-ban. Pedig akadt konkurencia, hiszen a magyar–osztrák (2-2) és a magyar–svéd vb-selejtezőre (3-3) 72 068, illetve 73 070 drukker vásárolt „zsugát”.
Az össznézőszámot mindkét mérkőzésen 80 ezerre tették. A kettős rangadó közönségét valamiért 79 ezerben állapították meg.
A Vasast feldobta a nagy érdeklődés, az angyalföldiek úgy nyertek 4-2-re a bajnoki címvédő Újpest ellen, hogy még egy óra sem telt el, és már 4-1-re vezettek. Az Esti Hírlap azt írta:
A piros-kékek győztek, mert Mészáros, Vidáts és a mezőny legjobb játékát mutató Müller mellett Török, Fábián, Kovács és Várady is átlagon felüli teljesítménnyel rukkolt ki.
Ez egybecsengett a Népsport osztályzataival, mivel Mészáros Ferenc, Vidáts Csaba és a két gólt szerző Müller Sándor 8-as, Török Péter, Fábián Tibor, Kovács Ferenc, Várady Béla és Sipőcz József 7-es érdemjegyet kapott a sportlaptól. A csapatátlag azért esett 7 alá (6,9,), mert a győztes együttesben a balhátvéd Kántor Mihálynak 5-össel szúrták ki a szemét.
Az Újpestben egyetlen 7-es sem akadt, 4-esre értékelték viszont a Szekszárdról igazolt Lipovszky József teljesítményét. A kapus, aki másodszor és utoljára őrizte az NB I-ben a lilák hálóját, kétségkívül benne volt Várady fejesgóljában – ezzel lett 2-1 egy perccel azután, hogy Bene Ferenc egyenlített –, de Vidáts és Müller fejesét nem háríthatta, miként arról sem tehetett, hogy a Vasas negyedik gólja előtt Nagy László a tobzódó Müllert „játszotta meg” az újpestiek térfelén.
Az első meccs nívója és főként a piros-kékek játéka nagy feladat elé állította a második mérkőzés résztvevőit, hiszen a „felvezetés” színvonalát nemhogy felülmúlni, de reprodukálni sem volt egyszerű. Az FTC azért megpróbálta. Ahhoz ugyan Bicskei Bertalan kispesti kapus közreműködése is kellett, hogy Szőke István lövése a hálóba jusson, ám aztán elállt a lélegzet: Máté János beívelését a „Jucinak” becézett Juhász István a levegőből, kapásból bezúdította. Noha Pál József a hajrában több csel után szépített, a Népsport így összegzett: „A Ferencváros nagyobb szívvel, odaadóbban, okosabban, jobban, tetszetősebben játszott. Ezt a 2-1-es, szoros eredmény nem is tükrözte híven. Az volt az ember érzése, hogy e mérkőzést az FTC egyszerűen nem veszítheti el, mert a Honvédnak a győzelemhez nincs elég lelkiereje.”
A zöld-fehérek legjobbja a 8-as osztályzatot érdemlő Páncsics Miklós volt, és 7-est kapott Bálint László, Juhász, Kű Lajos, Szőke, valamint Albert Flórián. Egészen tűrhető névsor, ezek a labdarúgók egy évvel korábban egyaránt a legjobb négy közé jutottak az Európa-bajnokságon, illetve az UEFA Kupában,
A Képes Sport nem azokat emelte ki, akik két pontot szereztek a Népstadionban, mert azzal a címmel számolt be a ragyogó előadásról, hogy „Nyertes: a közönség”. Másutt ezt lehetett olvasni: „Sokáig emlékezetes marad e nagyszerű kettős futballműsor a zsúfolt lelátók képe mellett.”
Annál nagyobb csalódást keltett tíz nappal később az újabb dupla program. A rangadók két győztese közösen rendezte európai kupamérkőzését; mivel az ellenfelek nem voltak különösebben vonzók, csak 28 553 jegy fogyott el, és azok gazdái is megbánták, amiért kimentek az újabb páros mérkőzésre. Annak első felvonásán a Ferencváros 1-0-ra kikapott a varsói Gwardiától (UEFA Kupa), majd a Vasast 2-0-ra eltángálta a másodosztályú angol kupagyőztes, a Sunderland (KEK).
Az ilyesmit értelmezni sem tudták az akkori Magyarországon. Hogy egy B ligás csapat nyerni tudjon a Népstadionban?! Fél évszázada az maga volt a botrány.
