Sztereotípia, hogyha más nem segít, hát a rögzített játékhelyzetek még kihúzhatják a bajból az angol válogatottat. Ki is húzták (még ha az egész tornát tekintve jóval gyengébbek is, mint az előző eseményeken): egy nagy bedobás utáni csúsztatás, majd Jude Bellingham csodálatos ollózása kellett a Szlovákia elleni nyolcaddöntő megmentéséhez, a hosszabbításban pedig egy jobb oldali szabadrúgás utáni kavarodás végén stukkolt a kapuba Harry Kane.
Egyik gól sem volt persze a begyakorolt kombinációk gyöngye – az első találatban sokkal több volt Bellingham zsenialitásából, mint a begyakoroltságból, a második pedig elsősorban Kane ragadozóérzékének eredménye –, de mindkettő a rögzített játékhelyzet utáni találatok sorát gyarapítja. Nem olyan hosszú sorát,
Közvetlen szabadrúgásgól még mindig nem született az Eb-n annak ellenére, hogy a tizenhatoson kívüli találatokból már 15 van. A közvetett szabadrúgások sikerrátája is alacsony: a nyitómérkőzésen Antonio Rüdiger talált be saját kapujába egy skót felívelés után, majd az angol–szlovák nyolcaddöntőn jött Kane fejese, de az sem első szándékból született.
Szögletet követően hét gólt szerzett a támadó csapat – ezt azért érdemes kiemelni, mert a kornerek utáni kontrákból esett gólokra is volt példa, lásd a magyar–skótot eldöntő találatot –, a torna eddigi tizenegy büntetőjéből nyolc bement (a horvátoktól Petkovic és Modric, a portugáloktól Cristiano Ronaldo hibázott).
Kontextus nélkül erre annyit mondhatnánk: nem sok, főleg, ha emlékszünk rá, milyen feltűnést keltett a 2018-as, oroszországi világbajnokságon a rögzített játékhelyzetekből szerzett gólok száma és aránya. Hogy a kontextust is megadjuk: a különféle elemzések 25–35 százalék között (de újabban inkább 30 százalék fölött) adják meg a szabad- és szögletrúgások, tizenegyesek és bedobáskombinációk után szerzett gólok számát.
A gólok több mint harminc százaléka szögletek, szabadrúgások és tizenegyesek után születik
– mondta Ralf Rangnick, az osztrák válogatott jelenlegi szövetségi kapitánya a The Coaches’ Voice-nak.
A július elsejéig esett 94 gólból 22 született rögzített helyzetekből (mivel a bedobásokat is figyelembe vesszük, ezért használjuk ezt a kifejezést a pontrúgások helyett), ez 23,4 százalék, alacsonyabb, mint a legutóbbi nagy válogatott tornákon. Az Eb-vel párhuzamosan zajló Copa Américán sem jeleskednek a válogatottak: a szögletek után eddig összesen csak négy gól született, közvetlen szabadrúgásgól ugyanúgy nincs, mint az Európa-bajnokságon, közvetett is csak három, bedobás után pedig egy gól esett. A rögzített szituációk utáni gólok aránya kicsivel magasabb az Eb-nél (27,9 százalék).
