Foci

Legyőzhetetlen keverék készült a gyógyszergyári laborban – végre lemosta magáról a lúzer jelzőt a Leverkusen

ROLF VENNENBERND / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
ROLF VENNENBERND / DPA / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Április közepére – a nagy bajnokságok közül elsőként – eldőlt a Bundesligában a versenyfutás, vagy inkább „versenyfutás”, mert a Bayer Leverkusen utcahossznyi előnnyel szerezte meg a klubtörténet első élvonalbeli bajnoki aranyérmét. A Werder Brement 5–0-ra kiütő Vizekusen nem vicebajnok többé, hanem német bajnok – Xabi Alonso csapata szemkápráztató idényével alighanem az egész Bundesligának jót tett. Még a 11 idény után a trónról letaszított Bayern Münchennel is.

Leverkusen ünnepre készülődött. Felbukkantak a kirakatokban az „Ott voltam 2024-ben” pólók; akinek volt transzparense, zászlója vagy meze, kirakta az ablakokba, a szurkolók egy csoportja még a zebrákat is végignyomtatta, a közlekedési táblák oszlopain százával lógtak a piros-fekete szalagok. A BayArenához vezető Bismarckstraßét elárasztották a szurkolók, a törzshelyükről (Stadioneck pub) kirajzó ultrák átnevezték a főutat Xabi-Alonso-Alleéra. Az már ezek után papírforma, hogy a fél város kint volt fogadni a stadionba gördülő csapatbuszt.

Azért a 25. percben ettől függetlenül megkönnyebbült volt a „JAAAA”, mikor Victor Boniface bebombázta a VAR-beavatkozás után megítélt büntetőt a Werder hálójába. Az igazán felszabadult (gól)öröm a 60. percben jött, amikor Granit Xhaka a tizenhatoson kívülről pazar lövést küldött a brémaiak kapujába. Ekkor már mindenki tudta: Xabi Alonso együttese megnyeri a salátástálat – teljesen megérdemelten. Afelől nem lehet vita, hogy a 2023/2024-es idényben a Bayer 04 Leverkusen volt a Bundesliga legjobb együttese. Florian Wirtz triplája már csak fokozta az eksztázist, jöhetett a pályainvázió.

Diadalával a Leverkusen lett a (nyugat)német Bundesliga történetében a második Werksteam – gyári csapat –, mely megnyerte a bajnokságot; 2008/2009-ben ez a Volkswagen-konszern együttesének, a Wolfsburgnak sikerült. A gyári együttesek a híresen tradicionalista német futballközegben másodrendű polgárok; kicsit művi entitásként (még az 50+1 szabály alól is kivételek!) kezelik őket, holott a Bayer Leverkusen, melyet 1904-ben alapítottak a Bayer gyógyszergyár dolgozói, rendkívül fontos szereplője a város életének.

A hatalmas sportklub kosárlabdától cselgáncsig, ökölvívástól triatlonig, ritmikus gimnasztikától vívásig a német sportélet minden területén jelen van, annak meghatározó szereplője.

Fontos közösségi központja a némiképp ingerszegény városnak: rengeteg leverkuseni családban van (jelenlegi vagy volt) Bayer-sportoló. A gyógyszeripari cég gigantikus, éjjelente kivilágított logója – a klubcímerben is látható Bayer-Kreuz – a város legismertebb szimbóluma. Város és klub elválaszthatatlan egymástól.Az elmúlt 30 évben a Bayer Leverkusen a Bundesliga meghatározó csapata lett: először 1993/1994-ben lett dobogós, és azóta még tizenegyszer, de az aranyat sokáig hiába hajszolta. A hat idényen belül elért négy második hely, és főleg az 1999/2000-es szezon drámai végjátéka (egy pont kellett volna az Unterhaching elleni meccsen az aranyéremhez, de a Bayer összeomlott, a Bayern München meg előzött) rá is ragasztotta a lúzer címkét a Leverkusenre.

A híres-hírhedt 2001/2002-es idény – vesztes BL-döntő a Real Madrid ellen, vesztes Német Kupa-döntő a Schalke 04 ellen és a bajnoki versenyfutásban is ezüstérem – után aztán rajta is maradt a klubon a Vizekusen becenév.

A 2010-es évektől jobbára a BL-szereplést érő helyezés kivívása volt a cél. A Leverkusen felsőházi csapat volt ugyan, de a domináns Bayern és az egyértelmű második Dortmund után – 2008/2009-től 2022/23-ig csak ez a két csapat tudott bajnokságot nyerni – harmadik erőnek inkább a Red Bull-pénzen szárnyaló RB Leipzig jött fel, aztán következett a Bayer.

Made with Flourish

Xabi Alonso tavalyelőtt októberben vette át a vezetőedzői posztot Gerardo Seoanétól, és kieső (17.) helyen álló csapat kispadjára ült le. Ötvennégy Bundesliga-mérkőzéssel (mérlege egészen elképesztő, 37–10–7) később bajnokcsapat edzője. Egészen döbbenetes fordulat ez, és önmagában is indokolja, hogy miért lett az egykori világklasszis középpályás Európa egyik legkeresettebb edzője.

A fordulat sokkal inkább tulajdonítható az Alonso-varázsnak és a nagyon okos klubvezetői munkának (kulcsszereplő: a szintén spanyol, 2018 óta a Leverkusennél dolgozó Fernando Carro), mintsem az őrült költekezésnek. Carro és az ügyvezető Simon Rolfes apránként rakták össze a bajnokcsapat alapját: először a kapus Lukas Hradecky jött, majd Edmond Tapsoba és Exequiel Palacios, aztán Patrik Schick és Jeremie Frimpong, majd az elmúlt három szezonban Odilon Kossonou, Amin Adli, Robert Andrich, Piero Hincapié, Victor Boniface, Granit Xhaka, Jonas Hofmann és Alejandro Grimaldo, no meg a kiegészítő emberek.

A Leverkusen utánpótlásbázisa is hozzátette a magáét a sikersztorihoz: a rivális 1. FC Kölntől elszipkázott Florian Wirtz csodagyerekből világklasszissá érett a gyógyszergyáriaknál.

Közben pedig olyan üzletekkel, mint Kai Havertz (80 millió eurós átigazolási díjat fizetett érte a Chelsea), Moussa Diaby (Aston Villa, 55 millió euró) vagy Leon Bailey (szintén Aston Villa, 32 millió euró) eladása, Carro megteremtette az alapot az okos játékospiaci manőverekhez.

Xabi Alonso érkezése után látszott, hogy csapat és edző egymásra talált, a villámgyors, agresszív Leverkusenben jókora potenciál rejlik. A vezetőség a vezetőedzővel konzultálva a nyáron több mint 80 millió eurót költött igazolásokra (legnagyobb húzása így is a szabadon igazolhatóként megszerzett Alejandro Grimaldo lett); kipróbált, rutinos klasszisok (Xhaka, Hofmann) is érkeztek. Nem véletlenül szerepelt a bajnokság előtt is több erősorrend második helyén a Bayer.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
A legjobb magyar focis tartalmak továbbra is a Sport24-en. Ezt a cikket 24.hu-s regisztrációval érheted el, amivel mostantól más témákban is exkluzív írásokat, hírleveleket olvashatsz.
Olvasói sztorik