Az Eb-tavasz eljövetelét a válogatottmérkőzések és az új mezek kavalkádja jelezte: a legtöbb nemzeti csapat (így a magyar is) bemutatta új szereléseit, a közönség először láthatta a pályán 2024-ben a kontinensbajnokságra készülőket, az utolsó három hely sorsa pedig kedden eldőlt: Georgia elképesztő hangulatú mérkőzésen, tizenegyespárbajban győzte le Görögországot, Lengyelország ugyancsak tizenegyesekkel múlta felül (Cardiffban) Walest, Ukrajna pedig 0-1-ről fordított Izland ellen. A grúzokkal, az ukránokkal és a lengyelekkel teljessé vált mezőnyt erősorrendbe raktuk, ahogyan a sorsolás után is megtettük ezt. Rangsorunkban a következőket vettük figyelembe:
- Várt FIFA-világranglistás helyezés,
- élő-rangsorban elfoglalt helyezés,
- a fogadóirodák várakozásai,
- a nemzetközi sajtóban megjelent erősorrend (ezúttal a CBS-é),
- a Transfermarkt-keretérték,
- saját várakozásaink.
A hat minirangsorból készült el a végleges erősorrend. Zárójelben az előző rangsorban elfoglalt helyezést és a csapatok formáját (elmúlt 10 mérkőzés) tüntettük fel.
24. GEORGIA (előző helyezés: –, forma: 4 győzelem–2 döntetlen–4 vereség)
Sírás-nevetés, pályainvázió: eksztatikus ünneplésbe kezdett a közönség Tbilisziben, amikor a grúz válogatott 0-0 után tizenegyesekkel legyőzte Görögországot egy inkább izgalmas, mintsem jó mérkőzésen, és ezzel megváltotta jegyét az Eb-re. Willy Sagnol csapata összességében megérdemelte a kijutást, többet tett a győzelemért és magasabb minőségű helyzeteket dolgozott ki, mint ellenfele. Ez lesz a grúz futball első nagy felnőtt-tornája, de a csapat nem véletlenül van a 24. helyen rangsorunkban: az Eb-erősségű ellenfelekkel szemben elég gyenge a mérlege az abszolút újoncnak. A csapat legnagyobb sztárja, Hvicsa Kvarachelia megsérült a pótselejtező hosszabbításában, de aligha olyan súlyos az egészségi problémája, hogy ez gondot jelentsen az Eb-re.
23. ALBÁNIA (18., 5–3–2)
Sylvinho együttesének formája lefelé ível: az albánok legutóbbi négy mérkőzésükön nyeretlenek maradtak, márciusi két felkészülési meccsüket elvesztették (Chile 0-3, Svédország 0-1), a legutóbbi három találkozójukon nem szereztek gólt.
A svédek elleni teljesítmény nem volt rossz, viszont az Eb-ig javítani kellene valamit a pocsék irányzékon – az albánok legutóbbi két meccsükön csak egyszer találták el a kaput. Lehet, hogy csak az Eb-selejtezőn hihetetlen módon kilengő inga (7,47-es xG-re 12 gól, közte néhány egészen valószínűtlen bomba) lendült ki a másik irányba?
22. SZLOVÁKIA (19., 6–3–1)
Az albánokhoz hasonlóan a szlovákok is nyeretlenek maradtak (Ausztria 0-2, Norvégia 1-1) márciusban; Francesco Calzona szövetségi kapitány figyelme pedig február közepe óta megoszlik a nemzeti csapat és a Napoli között. Északi szomszédaink csapatvédekezése nem volt az igazi a felkészülési meccseken: az osztrákok ellen a középkezdés után rögtön gólt kaptak, a norvégok meg rengeteg (18) lövésig jutottak ellenük, az más kérdés, hogy 3,84-es xG-re csak egy gólt hoztak össze. Az Új Szó szerint még a szövetség és a hivatalos szurkolói klub is összekapott, ennek volt eredménye a foghíjas lelátó és a szervezett szurkolás hiánya az osztrákok elleni találkozón. Calzona – a csapatot sújtó sérüléseket figyelembe véve – elégedett volt az osztrákok elleni teljesítménnyel, a norvégok elleni, első félidei produkciót viszont pocséknak minősítette.
21. SZLOVÉNIA (21., 7–2–1)
Lehet,
aki azt állítja: a Málta elleni márciusi iksz (2-2) után legyőzik a portugálokat (2-0), de hát így történt, Matjaz Kek csapata ráadásul úgy nyert, hogy az édesapját gyászoló szövetségi kapitány nem volt ott, és másodedzőjére, Bostjan Cesarra bízta az irányítást. A portugálok ugyan rotáltak, de így is rendkívül erős csapatot állítottak ki, Cristiano Ronaldóval centerben – Cesar nem véletlenül nevezte fenomenálisnak a meglepő szlovén sikert. „A máltaiak elleni iksz után nem volt pánik, most meg nem szabad elszállnunk ettől a győzelemtől” – figyelmeztetett a beugró kapitány, aki a csapatvédekezéssel különösen elégedett volt.
20. ROMÁNIA (20., 4–5–1)
Véget ért a román válogatott veretlenségi sorozata: szomszédaink 12 mérkőzés után hajtottak fejet – Kolumbia előtt (2-3). A románok a másik márciusi meccsüket sem tudták megnyerni (1-1 Észak-Írországgal), a szakértők nem túl elégedettek, többen rámutattak, hogy egy minőségi hatos kellene a csapatba, mert így lyukas a középpálya. Abban mindenki egyetértett, hogy a kolumbiaiak más szintet képviseltek, mint az Eb-re készülő román csapat, amely az első félidőben kapura sem lőtt. Edi Iordanescu szövetségi kapitány sokkal jobb és biztosabb passzjátékot szeretne látni a későbbiekben – viszont a kolumbiaiak elleni második félidő már tetszett neki, mert csapata 0-3 után sem adta fel. A szakvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy több, kerettagságra pályázó játékosa nem játszik eleget a klubjában, és ez a pályán is meglátszik.
19. CSEHORSZÁG (17., 6–3–1)
A csehek ötösre nyújtották veretlenségi és hármasra győzelmi sorozatukat a Norvégia és Örményország elleni 2-1-es sikerekkel. Ettől függetlenül Ivan Hasek szövetségi kapitány nem repesett a látottaktól, mindkét meccsen elégedettebb volt az eredménnyel, mint a játékkal. A szakvezető csapata lassú játékát és nem elég erős letámadását bírálta, ám összességében hasznosnak találta az összetartást, és azt, hogy új futballistákat próbálhatott ki. A sérülékeny centercsillag, Patrik Schick végre a Leverkusenben is rendszeresen játszik, a válogatottnak is rendelkezésére tud állni – a legutóbbi Eb társgólkirálya mezőnymunkája miatt nagyon fontos láncszeme a nemzeti együttesnek, hasznosságát az edző külön kiemelte.
18. LENGYELORSZÁG (–, 5–3–2)
A lengyelek kénytelen voltak pótselejtezőkkel elfoglalni magukat: Észtországot nagyon megverték (5-1), Walesben pedig 0-0 után tizenegyesekkel harcolták ki a kvalifikációt. Ezzel a veretlenségi sorozatuk már hatmérkőzéses; az más kérdés, hogy a pótvizsgát szívesen elkerülték volna. A menesztett Fernando Santos helyére ültetett Michal Probierz megtette, amit megkövetelt a haza, a lengyelek egymás után az ötödik nagy tornájukra kvalifikálták magukat – ez rajtuk kívül csak Franciaországnak, Angliának, Spanyolországnak, Németországnak, Portugáliának, Horvátországnak, Belgiumnak és Svájcnak sikerült az európai válogatottak közül. Most már „csak” a tornán kellene valamit villantani, mert inkább ezzel szokott gond lenni.
17. SKÓCIA (14., 3–2–5)
Csoportellenfelünk drukkerei egyre komorabban szemlélik a történéseket: a válogatott kikapott Hollandiától (0-4) és Észak-Írországtól (0-1), tavaly szeptember óta nem győzött, nyeretlenségi sorozata immár hétmérkőzéses; a csapatkapitány Andy Robertson ráadásul bokasérülést szenvedett. A jó hír az, hogy a következő mérkőzést (Gibraltár ellen) már minden bizonnyal megnyerik a skótok, de a jelenlegi összkép nem rózsás.
ez elég hervasztó hatékonyság – hátul még nagyobb bajok vannak, ezt bizonyítja az ebben a periódusban bekapott tizenkilenc (!) gól. „Mi történt Steve Clarke egykor önbizalomtól duzzadó csapatával?” – kérdezi a BBC.
16. TÖRÖKORSZÁG (15., 5–2–3)
Pocsékul sikerült a törökök Budapest–Bécs túrája: a Puskás Arénában 1-0-ra kaptak ki (emészthető, de nem jó produkcióval), az Ernst Happel Stadionban viszont feltörölték velük a gyepet. A 6-1-es bécsi vereség a törökök legsúlyosabb kudarca 2021 óta (akkor a hollandoktól kaptak ki 6-1-re). A szeptemberben kinevezett Vincenzo Montellát arról kérdezték a meccs után, lemond-e („Nem válaszolok, már a kérdés is provokáció” – felelte), a szurkolók pesszimisták. Az Eb előtt még Olaszország és Lengyelország az ellenfél, nehéz lesz akkor visszanyerni az önbizalmat. Montella azt mondta, ki kellett próbálnia új játékosokat, és megkapta a kérdéseire a válaszokat – ez nem biztos, hogy sok jót jelent a márciusban tesztelteknek.
15. SZERBIA (16., 4–2–4)
A kontinentális porondról átmenetileg kiűzetett oroszok elleni 4-0-s zakó elég kínos – erre még Milan Gajic 21. percben kapott piros lapja sem elégséges magyarázat. A ciprusiak ellen Dragan Stojkovic sort cserélt, és sikerült soványka 1-0-s győzelmet aratni – az első félidőben jól játszottak a szerbek, a másodikban kevésbé. Stojkovic Oroszországban négyes védőlánccal próbálkozott a szokásos három belső védő helyett, de már a második félidőben is felhagyott a kísérlettel, melyet a kiállítás is befolyásolt; Ciprus ellen pedig már a szokásos 3–4–2–1-et játszották a szerbek.
mert hiába nyüzsögnek a keretben az igen jó középpályások és támadók, a nagy egész nem akar összeállni. Dusan Tadic 106. alkalommal játszott a válogatottban, ezzel megdöntötte Branislav Ivanovic csúcsát (105).
14. UKRAJNA (–, 6–3–1)
Az ukránok Bosznia-Hercegovina (2-1) és Izland (2-1) ellen vívtak pótselejtezőt, Zenicán az utolsó öt percben fordították meg a meccset, Wroclawban („hazai” pályájukon) szintén 0-1-ről kellett visszajönniük. Az Izland elleni megérdemelt sikert Mihajlo Mudrik gólja hozta meg végül, a 84. percben. Az ukránok hajráspecialisták, a legutóbbi kilenc meccsükből ötször szereztek legalább egy gólt a meccsek utolsó negyedórájában – és közben egyet sem kaptak. Az érthető módon nagyon motivált és eltökélt ukránok bárkinek veszélyes ellenfelei lehetnek – a magas tempót igen jól bírják, és a végére sem fogynak el. Csoportjukból (riválisaik: Belgium, Románia, Szlovákia) egyértelműen jók a továbbjutási kilátásaik.
12–13. AUSZTRIA (10., 7–2–1)
Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia névadói kéz a kézben vannak erősorrendünkben, és mindkét csapat drukkerei joggal bizakodhatnak. A sógorok sorozatban ötödik győzelmüket aratták (gólkülönbség: 13-1), márciusban előbb lepöckölték a szlovákokat (2-0), majd nemes egyszerűséggel elsöpörték a törököket, akik a vicces kedvű osztrákok szerint 1683 óta nem kaptak ekkora verést Bécsben. A válogatott kulcsemberei nem győzték kérlelni a drukkereket, hogy ne szálljanak el az elvárásokkal, közel sem minden tökéletes, és a törökök elleni 6-1 nem tükrözte pontosan a játék képét. Erős presszinggel szemben még nem elég magabiztosak az osztrákok, vannak hiányosságok, ám az összkép nagyon biztató. Ralf Rangnick azt mondta, a törökök elleni második félidő gyakorlatilag perfekt volt – ráadásul a remek eredményt jó néhány sérültje nélkül érte el az osztrák válogatott. Rangnick már május 21-én (bő) keretet hirdet, 29-én kezdődik az összetartás.
12–13. MAGYARORSZÁG (12., 6–4–0)
az ő csapata is duzzad az önbizalomtól, az ötvenes évek óta nem látott (14 meccses) veretlenségi sorozatban van, maximum a játékról nem mondhat ilyen szépeket a magyar szakvezető. A válogatott produkciója a Törökország elleni meccsen (1-0) sem volt ideális, ám az erős ellenféllel szemben, döcögős futballal elért győzelem biztató. A koszovóiak ellen (2-0) az első félidő kimondottan gyenge volt, a másodikban aztán jött a teljesítményjavulás. Szoboszlai Dominik továbbra is húzza a csapatot (5 gól+2 gólpassz a legutóbbi öt mérkőzésen), Dárdai Márton jól illett a védelembe, Gulácsi Péter remek teljesítménnyel jelezte, hogy Dibusz Dénes mellett ő is joggal pályázhat a kezdőcsapattagságra. A helyzetek minősége (xG: 1,37, majd 0,99) és a lövések alacsony száma (7, majd 8) egyaránt figyelmeztető jel: a támadójátékon biztosan lesz még mit csiszolni az Eb-ig
11. SVÁJC (13., 3–6–1)
Az Eb-n Magyarország ellen kezdő svájciak alighanem elégedettek lehetnek márciusi meccseikkel: ikszeltek Dániában (0-0), nyertek Írországban (1-0), és a védelem megszilárdult – a két egymást követő clean sheet azért volt fontos, mert 2023 második felében elég porózusnak tűnt a helvét hátsó alakzat. „Stabil, de ártalmatlan” – írta meccskritikájában Murat Yakin csapatáról a Neue Zürcher Zeitung. Yakin nagyon örült a kapott gól nélkül zárt meccseknek, és kiemelte, együttese milyen jól valósította meg a védekezési tervet. Az írek elleni mérkőzés kellemes meglepetése a 28 éves újonc, Vincent Sierro volt: a Toulouse középpályása jól illett a sokadvirágzását élő Granit Xhaka mellé. Yakinnak a helyzetkialakítás jelenti a legnagyobb fejfájást, mert a két tavaszi meccsen összehozott 1,21-es xG, 15 lövés és 1 (szabadrúgás)gól csekélyke termés.
10. DÁNIA (11., 7–2–1)
A svájciakhoz hasonlóan a dánok sem kápráztatták el szurkolóikat (0-0 Svájc, 2-0 Feröer ellen), de veretlenül és kapott gól nélkül hozták a márciusi meccseket. A kapitány és stábja intenzív játékosmegfigyelésbe kezd a következő hónapokban: 40 futballista reménykedhet a kerettagságban, Kasper Hjulmand a jövő héttől végiglátogatja a kiszemeltek klubcsapatait. A turné során szerzett benyomások már csak azért is fontosak lehetnek, mert Hjulmand több állandó kiválasztottja játékhiánnyal küzd… A szakvezető optimistább, mint a közvélemény: a Politiken szakírója, Allan Nielsen szerint „sem az eredmények, sem a produkciók nem hozták lázba a drukkereket”, a középpályások sok kritikát kaptak. A szakmai stáb a támadásépítések gyorsaságával és a pontrúgások hatékonyságával nem volt elégedett – sok idő már nincs orvosolni a problémákat.
9. HORVÁTORSZÁG (9., 6–2–2)
A horvátok a kísérleti FIFA Series egyiptomi minitornáján vettek részt, előbb 0-0 után tizenegyesekkel múlták felül a tunéziaiakat, majd 4-2-re elporolták a házigazdákat a vadonatúj, 93 ezres nemzeti stadionban, így hazavitték a trófeát. Zlatko Dalic nagyon elégedett volt a játékosai által elvégzett munkával, s különösen az Egyiptom elleni első félidőben mutatott teljesítményt dicsérte. A szakvezető sérülések és betegségek miatt nem számolhatott teljes kerettel a márciusi összetartáson, az Észak-Macedónia és Portugália elleni júniusi mérkőzéseken viszont már a véglegesnek szánt Eb-csapatot veti be.
Mindenki elégedett, mindenki boldog
– summázott a kapitány.
8. OLASZORSZÁG (7., 6–2–2)
Alakul a címvédő: Luciano Spalletti az Egyesült Államokban próbálgatta csapatát, mely Venezuelát (2-1) és Ecuadort (2-0) is legyőzte. Mateo Retegui a venezuelaiak elleni duplával jelentkezett be a centerposztra (eddig 6 válogatott meccsen 4 gólnál tart), ettől függetlenül az olaszoknak nagy szükségük lenne befejező csatárra, mert néhány korábbi tornakeretük negyedik-ötödik számú támadója most simán kezdő lehetne. Spalletti formációt váltott – hosszú ideje a négyvédős felállás volt a standard, most 3–4–2–1-ben játszottak az olaszok –, ketten (Guglielmo Vicario, Raoul Bellanova) debütáltak, aztán a tréner még átnézett az olasz U21-esek Törökország elleni meccsére is, és kijelentette, a fiatalok keretéből is többen pályázhatnak az Eb-részvételre.
7. NÉMETORSZÁG (8., 4–1–5)
Nem meglepő fejlemény, de egyetlen rivális sem örül ennek: a 2023-as évet végigszenvedő, edzőt váltó Eb-házigazda erőteljes életjeleket mutatott márciusban, előbb legyőzte idegenben a franciákat (2-0), majd otthon a hollandokat (2-1); a német szurkolók fel is lelkesültek. A védekezés összeállt, a csapat egyensúlya helyreállt, Julian Nagelsmann a jó formában levő játékosoknak szavazott bizalmat, és minden sokkal biztatóbban néz ki, mint tavaly. Toni Kroos visszatérése nagyot dobott a csapatjátékon, a rutinos passzmester mellé pedig nagyon jól illett a 4–2–3–1-es formációban a Leverkusen középpályás rendfenntartója, a kőkemény Robert Andrich (Nagelsmann ezzel párhuzamosan a középpályáról jobbhátvédbe vezényelte Joshua Kimmichet).
Sok nyertes van, de a legnagyobb köztük Nagelsmann
– írta visszatekintőjében a Kicker a márciusi meccsekről. A németek visszanyert önbizalommal játszottak, ráadásul az utolsó leheletükig küzdöttek. „Valami megjelent a csapatban, ami eddig hiányzott” – mondta Kroos. „Kis dolgokban látni ezt, a szerelésekben, az interakciókban” – csatlakozott veterán társa mondanivalójához Thomas Müller. Lehet, hogy az utolsó pillanatban összeáll a kép?
6. BELGIUM (5., 6–4–0)
A belgák előbb Írországba (0-0), majd Angliába (2-2) látogattak, s megőrizték 13 mérkőzés óta tartó veretlenségüket. Domenico Tedesco szövetségi kapitány aligha örült Jude Bellingham késői egyenlítő góljának a Wembley-ben, de összességében leokézta csapata teljesítményét, főleg, hogy az izomsérüléssel küszködő Kevin De Bruyne nélkül kellett játszani. A sérült Thibaut Courtois-t helyettesítő Matz Sels teljesítménye meggyőzte a trénert, vagy ő, vagy Koen Casteels lesz a kezdőkapus az Eb-n. A védelem nem volt az igazi, de a támadópotenciál félelmetes – Montenegró és Luxemburg ellen jöhetnek a végső simítások, no meg a várt önbizalomnövelő győzelmek.
5. HOLLANDIA (6., 6–0–4)
Egy sima, egy fordított: a hollandok beledöngölték a földbe a skótokat (4-0), viszont hiába szereztek korán vezetést Frankfurtban Németország ellen, alulmaradtak (1-2). Pánikra azért aligha van ok. „Kicsit jobban összeállt a kirakós, de még nem került a helyére minden darabka” – mondta Ronald Koeman, aki beolvasott az UEFA-nak, amely visszatért a 23-as keretekhez („Abszurdum, a játékosok túlterheltek, rengeteg a sérülés”). Igaz, ami igaz, Koeman csapatnyi játékosáról kényszerült lemondani. Érdekes módon a holland tréner azt mondta, ha a játékot és a teljesítményt nézi,
A pontrúgások kivédekezésének fontosságára megint felhívta a figyelmet a kapitány, ez gyengeségnek bizonyult az Eb előtt. A márciusi meccsek nyertesének a Németországban igen jó teljesítményt nyújtó kapus, Bart Verbruggen tűnik, aki benyújtotta pályázatát az oranje egyes mezére.
4. SPANYOLORSZÁG (4., 7–2–1)
Kicsit megtorpantak a spanyolok, akik tavaly június óta folyamatos nyerésben voltak: előbb kikaptak 1-0-ra Kolumbiától, majd 3-3-as döntetlent játszottak Brazíliával egy barátságosnak nem nevezhető mérkőzésen úgy, hogy a 96. percben csúszott ki a kezükből a győzelem. Luis de la Fuente a brazilok elleni játékkal elégedett volt, azzal viszont egyáltalán nem, hogy a közönség egy része kifütyülte Álvaro Moratát, szóvá is tette ezt a mérkőzés után. „Sokkal jobbak voltunk, és bosszantó, hogy nem nyertünk (…) de a mérkőzés megerősítette a hitünket abban, hogy ez a csapat sokra viheti” – értékelt. A Marca szerint De la Fuente 23 fős kerete nagyon erősen körvonalazódik, Lamine Yamal és Nico Williams egyértelműen befutballozta magát a csapatba, talán középhátvédben van még a legtöbb kérdőjel.
3. PORTUGÁLIA (3., 9–0–1)
Roberto Martínez 11 győzelem után ismerhette meg a vereség (keserű) ízét a portugál válogatott kispadján: Cristiano Ronaldóékat a szlovénok lepték meg (0-2). A ljubljanai zakó előtt azért a portugál válogatott áttolta a hengert Svédországon (5-2), szóval kesergésre nincs ok. Ronaldo látványosan bosszankodott a szlovéniai kudarc után, a svédek elpáholásából meg kimaradt, persze ebből önmagában még ne vonjunk le messzemenő következtetéseket. Martínez alaposan felforgatta csapatát a Szlovénia elleni mérkőzésre, a ljubljanai teljesítményről sokat elmond, hogy a PortuGoal a Liechtenstein elleni gyengélkedéshez hasonlította azt… „Megpróbáltam nyerni, de kísérleteztem az összeállítással. A meccs célja inkább az információszerzés volt, mintsem a győzelem” – magyarázta az edző. Azért a szurkolók inkább a svédek elleni játékot szeretnék látni, nem az információszerzést.
2. ANGLIA (2., 6–3–1)
Néha kicsit belefásulni látszik az angol csapat a Southgate-érába, ettől függetlenül nyilván az esélyesek között kell számontartani. Az angolok kikaptak a braziloktól (0-1), a belgák ellen az utolsó pillanatban mentették meg a döntetlent (2-2). Jude Bellingham továbbra is csodálatos idényt fut, Harry Kane helyén ki lehetett próbálni Ivan Toney-t, Kobbie Mainoo bemutatkozott (és a szövetségi kapitány szerint egy újfajta profilt hozott a középpályára, amire szükség is volt), a keret bivalyerős, mondjuk a védelem stabilitása nem az igazi, középen és a bal oldalon is vannak problémák. Phil McNulty, a BBC vezető futballszakírója ennek ellenére optimista hangot ütött meg: úgy véli, az angol csapatban minden megvan ahhoz, hogy nagy tornát nyerjen – a bökkenő csak az, hogy ezt bizonyítani is kéne a pályán.
1. FRANCIAORSZÁG (1., 7–2–1)
Izzadtak rendesen a franciák a márciusi csörtéken: előbb kikaptak a németektől (egy éven belül másodszor, ezúttal otthon és 2-0-ra), majd 3-2-re verték meg Chilét. A lehetőségek a németek ellen is megvoltak, a befejezésekkel már gond volt, és valószínűleg aggodalomra ad okot a védelem gólképessége (6 kapott gól a legutóbbi 3 mérkőzésen). Didier Deschamps Chile ellen erősen rotált (csak Kylian Mbappé és Aurélien Tchouameni maradt a németek elleni kezdőből), és elismerte: az első mérkőzésen sem elöl, sem hátul nem volt jó a csapata, amelyből hiányzott az egyensúly. A sérülések sem kerülték el a franciákat, a L’Équipe szerint a koncentráció és a motiváció sem volt topon, Deschamps meg arról beszélt, a játékosok erőnléte és energiaszintje nem volt optimális.
és az is sokatmondó, hogy minden, általunk vizsgált rangsorban az első vagy a második helyen áll. Vannak nehézségeik a kékeknek, de így is ők maradnak a nyári Eb legnagyobb favoritjai.