Rossi már csak egy kávét kér – kellemesebb problémái vannak, mint 2023-ban bármikor

Marco Rossi hátradől, és kér egy kávét.

Na jó, ez így csúsztatás. Nyilván nem dől hátra (kávét persze ettől még kérhet), de az év első válogatott mérkőzései előtt – a magyar nemzeti csapat március 22-én Törökország, 26-án Koszovó legjobbjai ellen lép pályára – könnyebb dolga van, mint 2023-ban bármikor. Alig van ugyanis sérült a számításba vehető játékosok között, az összehívott keretben pedig (Willi Orbán csütörtökön bejelentett sérülését kivéve) nincsenek egészségügyi problémák.

A nyári Európa-bajnokság előtti első két tesztmeccsnek Marco Rossi

erősebb kerettel vághat neki, mint bármelyik Eb-selejtezőnek.

A csapat kibővült a magyar válogatott hívására igent mondó Dárdai Mártonnal (ő az egyetlen újonc), Schäfer András nagyon hosszú kálvária után tér vissza, Kleinheisler László és Nagy Ádám ismét rendszeresen játszik a klubcsapatában, Gulácsi Péter pedig újra harcba szállhat a kapusposztért, miután felgyógyult sérüléséből, és tavasszal visszaszerezte helyét az RB Leipzig kezdőjében.

Ha megnézzük a mostani keretet és az előző évben lehetőséget kapott játékosok névsorát, ráébredhetünk, hogy milyen bravúrosan teljesített a válogatott az Eb-selejtezőkön. Úgy sikerült veretlenül végigvinni a kvalifikációt, hogy alapemberek sora volt sérült vagy küszködött erős játékhiánnyal. Csak Dibusz Dénes, Lang Ádám, Szalai Attila, Nagy Ádám és Szoboszlai Dominik lépett pályára tavaly az összes válogatott mérkőzésen, Kerkez Milos és Ádám Martin egy-egy, Sallai Roland és Callum Styles két-két meccset hagyott ki. Az elméletben legerősebb csapat egyszer sem állt össze.

A 2023 folyamán lehetőséget kapott, ám most kihagyott játékosok között inkább kiegészítő emberek vannak. Közülük a sérült, térdműtétje miatt az Eb-t biztosan kihagyó Kalmár Zsolt (2 bevetés kezdőként/5 csereként), a Ferencvárosban kevesebb játékperchez jutó, november óta teljes meccset nem játszó Botka Endre (2/3), a sérülés után nemrég visszatért Fiola Attila (2/2) és az Újpest gyenge teljesítménye, valamint formahanyatlás miatt egyaránt küszködő Csoboth Kevin (1/6) kapott jelentősebb szerepet a selejtezőkön. Ha egészségesek, mindannyian pályázhatnak a kerettagságra, de egyikük sem első választás a posztján.

Botka és Fiola a sokoldalúsága (több szerepkörben és poszton bevethető védők) meg a rutinja miatt reménykedhet még az Eb-szereplésben, Csoboth beválogatása leginkább a formáján múlhat, de az elmúlt hónapokban mutatottak alapján érthető, hogy Rossi nem őt, hanem a belga másodosztály kanadai táblázatát vezető Vancsa Zalánt, illetve az NB I-es kanadai táblázat második helyén álló Horváth Krisztofert hívta meg. Vancsa és Horváth egyaránt 10 góllal és 5 gólpasszal segítette csapatát ebben a bajnoki évadban, Csoboth 4+2-vel áll.

A mostani kerettagok közül igazából csak Szalai Attila formája okozhat fejfájást,

de abból az erősebb fajtát. Szalai a válogatott meghatározó; nemcsak a védekezésben, hanem a támadásépítésben is fontos szerepet kapó tagja, a passzháló egyik „kulcspontja”. Minden percet végigjátszott a 2023-as válogatott meccseken, a Rossi-korszak 59 mérkőzéséből 41-en pályán volt. Nála csak Nagy Ádámot (53 mérkőzés), Willi Orbánt (43) és Lang Ádámot (43) játszatta többet Rossi.

Ezek után érthető, hogy a szövetségi kapitány bizonyos fokig kivételt biztosít számára a válogatási elvei alól. Szalainak rázós idénye van: előbb a Hoffenheimben szorult perifériára, majd kölcsönadása után a Freiburgban sem sikerült rendszeres játéklehetőséget kivívnia magának. A mellőzés, a hibák egyaránt alááshatták a játékos önbizalmát, így a meghívó támogató gesztus is: a kapitány tisztában van a képességeivel, számít rá. Ettől függetlenül Szalainak erős a konkurenciája: az újonc Dárdai Márton gyakran játszik ugyanabban a szerepkörben (bal oldali belső védő), ráadásul folyamatos játéklehetőséget kap a Herthában, Szalai Gábor pedig a svájci élvonalba igazolt a Kecskemétből, és fix kezdő bal oldali belső védőként a Lausanne-ban. Szalai Attila olyannyira fontos láncszeme a válogatottnak, hogy valószínűleg a játékhiány sem akadályozza meg az Eb-kerettagságban, ám kezdőcsapatbeli helyével kapcsolatban több lehet a kérdőjel. Érdemes lesz figyelni, hogy Rossi kipróbálja-e abban a pozícióban Dárdai Mártont vagy Szalai Gábort, és ha igen, a posztrivális milyen teljesítményt nyújt.

Ha már Dárdai szóba került:

a Hertha német utánpótlás-válogatott védője jókora erősítést jelenthet a magyar csapatnak.

Azzal, hogy igent mondott a magyar válogatott hívására, Marco Rossi opciói egy legalább három szerepkörben (bal oldali belső védő, középső védő, védekező középpályás) bevethető, fiatal, de már jelentős Bundesliga-rutinnal büszkélkedő játékossal bővültek. Mivel a belsőközéppályás-választék nem bőséges – Nagy Ádám, Styles, Schäfer, Kleinheisler, esetleg Nego; a támadójáték kulcsfiguráját, Szoboszlai Dominikot aligha vonja hátrébb Rossi –, könnyen elképzelhető, hogy Dárdait hatosban is teszteli a kapitány. Mivel az idei Eb-re ismét huszonhármas kereteket lehet csak nevezni – legutóbb a koronavírus-járvány miatt huszonhat volt a limit –, különösen fontosak lesznek minden szakvezető számára a többposztos futballisták.

Felvetődhet a kérdés, hogy az Európa-bajnokság előtti felkészülési mérkőzések mennyire befolyásolhatják a szakvezetőt a végső válogatásban?

Egy szövetségi kapitánynak minimális tesztelési lehetősége van, nagy szabású kísérletezésre nincs idő, az edzők általában a következőket próbálják megfigyelni:

• Beilleszthető-e egy-egy új játékos a kollektívába?
• Van-e olyan futballista (általában támadó), aki kiemelkedő formája okán helyet követelhet magának?
• Hogyan és kivel, kikkel lehet pótolni a hiányzókat?

Mind a 2016-os, mind a 2021-es Eb-n szerepelt olyan játékos a magyar válogatottban, aki abban az évben egy felkészülési mérkőzéseken mutatkozott be. A 2016-os torna előtt Bernd Storck az MTK fiatal jobbszélsőjét, Bese Barnabást válogatta be meglepetésre (a jobbhátvédként is bevethető Bese két és fél héttel az Eb előtt, Németország ellen debütált), 2021-ben pedig Schön Szabolcs, Hahn János és Bolla Bendegúz volt a három újonc. Mindhárom játékos kiemelkedően jó szezont futott – Schön és a gólkirály Hahn a WyScout teljesítményindexe alapján az NB I álomcsapatába is bekerült –, Marco Rossit ez, illetve atletikusságuk, dinamizmusuk győzhette meg. De tegyük hozzá:

egy 26-os keretbe könnyebb beválogatni több, remek formát mutató újoncot, hiszen „elférnek”, míg egy 23-as esetében lehet, hogy törzstagokat kellene kiszorítaniuk.

Márpedig Rossi a játékosokkal együtt gyakran hangsúlyozza a csapatszellem szerepét a válogatott sikereiben.

Ha nem nehezíti sérülés vagy jelentős formahanyatlás Rossi dolgát, akkor a jelenlegi keretből „papírforma szerint” legalább 18 játékost az Eb-csapatba jósolhatunk:

• Kapusok: Dibusz, Gulácsi
• Belső védők: Lang, Orbán, Szalai A.
• Jobb oldali szárnyvédők/szélső középpályások: Bolla, Nego
• Bal oldali szárnyvédők/szélső középpályások: Kerkez, Nagy Zs.
• Belső középpályások: Nagy Á., Styles, Schäfer, Kleinheisler
• Támadó középpályások és támadók: Szoboszlai, Sallai, Gazdag, Ádám, Varga B.

Ha beválik és a közösségbe is beilleszkedik, akkor Dárdai Mártonnak szintén nagyon jó esélye lehet a kerettagságra. Balogh Botond, Mocsi Attila, Szalai Gábor meg a most keretbe nem kerülő Botka Endre és Fiola Attila szintén védőposztokra hajt. Rossi legutóbb kilenc belső védőt és szárnyvédőt válogatott be az Eb-re, most az alapemberek mellett egy-két kiadó helyért mehet a verseny. 2021-ben öt belső középpályás (hatos vagy nyolcas) ment a kontinenstornára, most négy hely valószínűleg foglalt, még egy lehet kiadó.

Támadó középpályásból és csatárból valószínűleg kevesebb kerül be, mint három éve:

akkor nyolc volt a csapatban, most alighanem hat vagy hét lesz, és ötöt ebből állandó kerettagok „foglalnak”. A tavaszi forma és a felkészülési meccseken mutatott teljesítmény talán itt lehet a legfontosabb.

Az UEFA szabályzata szerint az Európa-bajnokság nyitómérkőzése előtt hét nappal (azaz június 7-én) kell leadni a végleges, 23 fős keretet, amelybe kötelezően nevezni kell 3 kapust (Tóth Balázs esélyei igen jók arra, hogy megfogja a harmadik pozíciót Dibusz és Gulácsi mögött). Ezután a torna kezdetéig már csak súlyos, a szereplést megakadályozó sérülés esetén lehet változtatni, kizárólag akkor, ha mind a válogatott orvosa, mind az UEFA orvosi bizottsága megerősíti a sérülés tényét. Az Eb alatt már csak súlyos sérülés miatt kidőlő kapust lehet cserélni.

Visszaszámlálás indul: a játékosok négy meccsen bizonyíthatnak Rossinak és a közönségnek. Az új mezeit a múlt héten bemutató válogatott telt ház előtt csap össze Törökországgal, legerősebb és szintén Eb-szereplő ellenfelével a felkészülés során. Aztán jön Koszovó, a válogatott utazik Írországba és hazai pályán, Izrael ellen tartja Eb-főpróbáját. A két júniusi mérkőzésen már élesítés lesz, nem kísérletezés – ha valaki ki akarja vívni a helyét, leginkább a márciusi mérkőzéseken és az összetartásokon lesz erre lehetősége.

Zárjunk néhány olyan kérdéssel, amelyre Marco Rossi választ kereshet az Eb előtt:

• Marad-e Dibusz az első számú kapus, vagy esélyt kap Gulácsi a visszatérésre?
• Hová illeszkedik be a legjobban az újonc Dárdai Márton? Belső védőként vagy védekező középpályásként veszik számításba?
• Bekerül-e a rendszeresen kerettag, ám játéklehetőséghez eddig nem jutó Mocsi Attila és Szalai Gábor?
• Horváth Krisztofer vagy Vancsa Zalán illeszkedik-e jobban a támadóegységbe, és melyikük tud több pluszt hozzátenni (valószínűleg csereként beállva) a játékhoz?

Azért ez nem sok kérdés, és jelzi azt, amivel indultunk:

Marco Rossinak bármily nehéz dolga is van, az valószínűleg könnyebb, mint a sok sérüléssel súlyosbított 2023-as évben.

Szóval, a kapitány már csak kér egy kávét – és belevág az Eb-felkészülésbe a csapatával.