A Premier League szintje még nyilvánvalóan túl magas a „mini Citynek”

A Burnleyt 2012 októbere és 2022 áprilisa között, tehát majdnem tíz éven át, Sean Dyche irányította. Dyche futballja a klasszikus angol stílust idézte; alacsony labdabirtoklás, hosszú passzok, pontrúgások utáni gólhelyzetek. A 2010-es évek második felében a Premier League a sikeres modern európai futballkultúrák gyűjtőhelye lett, de Dyche Burnley-je még ebben a környezetben is meg tudott ragadni. Az elkerülhetetlen vég a 2021/22-es évadban jött el, amikor a Burnley a tizennyolcadik helyen végzett, és hat év után kiesett az élvonalból (Dyche-t még az idény vége előtt, áprilisban elküldték).

Azon a nyáron

a klub vezetősége Vincent Kompanyt bízta meg a feladattal, hogy felrázza poraiból a csapatot.

Az új tréner 2016 és 2019 között Pep Guardiola játékosa volt a Manchester Citynél. A katalán menedzser érezhetően nagy hatással volt rá; miután 2020-ban kinevezték az Anderlecht vezetőedzőjének, a csapat játékán azonnal észrevehetővé váltak Guardiola stílusjegyei. A Burnley tehát tudta mit vállal, amikor leültette Kompanyt a kispadra 2022 nyarán – lényegében teljes paradigmaváltást a Dyche-iskolához képest.

Megérkezésekor Kompany rögtön nehéz helyzetben találta magát: a kiesést követően az együttes tapasztalt, jó és még értékesíthető játékosai távoztak, újakra pedig nem volt pénz.

„Az adósságaink miatt nem tudtunk olyan erős keretet építeni, amilyet szerettünk volna. Tudtam azonban, hogy az elnök (Alan Pace – a szerk.) hároméves tervben gondolkodik” – nyilatkozta Kompany a SkySportsnak nemrég. A Burnley így

kénytelen volt olcsó fiatalokat igazolni,

de velük is sikerült a vártnál hamarabb elérni a kitűzött célt, és visszajutni az élvonalba. Ebben az egy évben a keret szinte teljesen kicserélődött. A 2021/22-es évadban a Burnley játékosainak átlagéletkora 28,5 év volt – a legmagasabb a Premier League-ben. Most az átlagéletkor már csak 25,3 év, ami a Chelsea kerete után a második legalacsonyabb.

A keretprofilból azonnal szembetűnik, hogy a Burnley-nek jelenleg csak hat olyan játékosa van, aki már elmúlt 29 éves, vagyis a tapasztaltabbak közé tartozik. Közülük ráadásul Charlie Taylor az egyetlen, aki rendszeresen játszik, a többiek kiegészítő emberek, vagy még azok sem. A Burnley teljesítményének elemzésekor vagy megítélésekor tehát érdemes figyelembe venni, hogy átalakult, fiatal és még rutintalan társaságról beszélünk.

Ennek ellenére a stílusváltást máris sikerült „lemenedzselnie” Kompanynak. Tavaly februárban – amikor a Burnley még csak útban volt a Premier League felé – a The Athletic készített egy elemzést, amelyben különböző stílusleíró mutatókon keresztül vizsgálta, hogy mekkora a hasonlóság a Burnley és a Manchester City játéka között.

A Cityhez hasonlóan a Burnley is a labdabirtoklási fázisban mutatott kiugró eredményeket.

Akkor azonban még külön ligában játszott a két csapat, most viszont már ugyanabban a környezetben versenyeznek mindketten, így sokkal relevánsabb az összehasonlításuk. Az alábbi, Opta-adatból készült elemzésben az egy labdabirtoklásra jutó passzok számát és a támadások sebességét (vagyis, hogy milyen gyorsasággal halad a labda az ellenfél kapuja felé) illetően határozták meg a csapatok stílusát. Akik a jobb alsó sarokban találhatók, jellemzően hosszan járatják a labdát, és lassan építkeznek. A bal felső sarokban lévő csapatok gyorsak és direktek. Jól látszik, hogy a Burnley és a City nincs nagyon messze egymástól, sőt a City után a Burnley építi a leglassabban a támadásait. Az egy labdabirtoklásra jutó passzok számában már nagyobb az eltérés, de ez fakadhat a játékosok minőségbeli különbségéből. Az mindenesetre egyértelmű, hogy mi a Burnley szándéka a labdával – ahogyan az is, hogy mekkora a változás a Dyche-korszakhoz képest. Dyche jelenleg az Everton edzője; a liverpooliak a bal felső sarokban találhatók.

Önmagában a szándék azonban kevés a Premier League-ben. Hiába a labdatartásra való törekvés, ahogy halad(na) előre a pályán, úgy válik egyre súlytalanabbá a Burnley. A védőharmadban történt labdaérintések számában még ötödik a csapat, a középső harmadban már csak tizenkettedik, a támadóharmadban tizenötödik, az ellenfél tizenhatosán belül pedig tizennyolcadik. A tapasztalat az, hogy a tizenhatoson belüli labdaérintések és a szerzett gólok száma kéz a kézben jár, így nem csoda, hogy a Burnley csak 20 gólt ért el eddig, ami a második legkevesebb a ransgorban. Ilyenformán a csapat tabellán elfoglalt helyezése sem meglepő.

A 20 szerzett gólban az a legdurvább, hogy még így is több, mint amire a Burnley a helyzetei alapján rászolgált. A lövések karakterisztikájából is jól kivehető, hogy a támadóharmadra elfogy az együttes. Nézzük egyenként:

• a 20 rúgott gól a második legkevesebb,
• a 17,63-as xG szintén a második legkevesebb,
• a 209 lövés a harmadik legkevesebb,
• a 0,08-as xG/lövés a legkisebb,
• a 15,91 méteres átlagos lövéstávolság a negyedik legnagyobb

a Premier League-ben. Ez és az előző ábra világosan mutatja, hogy a Burnley-nek nincsenek meg azok a minőségi játékosai elöl, akik gólhelyzetet tudnának kialakítani, lehetőleg a tizenhatoson belül. A 20 gólból hetet egyébként a tizenhatoson kívülről szereztek, ez megmagyarázza, hogy miképpen rúghatták felül az xG-jüket ilyen teljesítmény mellett.

A Burnley eredményei persze nem csak a minőséget nélkülöző támadójáték következményei.

A csapat védekezésével is akadnak gondok,

bár a 41 kapott gól túlzó, az ellenfelek lövéseinek minősége alapján csak 34,5-nél kellene tartaniuk. Ebben az esetben ráadásul a kapusra sem lehet rákenni a dolgot, mert James Trafford PSxG-je – ami aszerint minősíti a lövést, hogy a kapu mely pontjára érkezik – pluszban van (+2,3), azaz így is góloktól mentette meg csapatát. A Burnley-nek a pontrúgások levédekezésével komoly problémái vannak. Ahogyan az az alábbi grafikonon látszik, a csapatok a Burnley ellen dolgozták ki a legjobb minőségű helyzeteket szöglet, bedobás, direkt vagy indirekt szabadrúgás után (8,41-es xGA). A ténylegesen kapott gólok számát tekintve sem sokkal jobb a helyzet, a Burnley ugyanis már nyolc gólt kapott ilyen szituációkból, ennél többet (kilencet) csak a Nottingham Forest. Abban a bajnokságban, amelyben a csapatok többsége már külön pontrúgáselemzőt foglalkoztat, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni az efféle gólok elkerülésére. Hogy a Burnley-nek ezen a téren bőven van lemaradása, az a pálya másik végén is meglátszik. Kompanyék pontrúgások utáni xG-je (5,0) a negyedik legkisebb a mezőnyben, az ezekből szerzett két gól pedig a második legkevesebb.

Már tavaly, a Championshipben is egyértelmű volt, de most, a Premier League-ben is látjuk, hogy a Burnley új irányba indult el Kompany vezetésével. Az angol élvonal szintje most még nyilvánvalóan magas ennek a fiatal csapatnak, de

a jelek szerint a vezetőség kitart az edző, az edző pedig a stílus mellett.

Márpedig egy klub akkor képes igazán sikeres lenni hosszú távon, ha meghatározott, jól felismerhető stílusa van, amelyhez aztán már csak a megfelelő játékosokat és taktikát kell következetes munkával hozzárendelni.

A szerző Kovács Gábor, az FTC adatelemzője.