1965. szeptember 26.: A Svédország–NSZK vb-selejtezőn először játszott a válogatottban. Ez a csapat nyert 2-1-re Stockholmban: Tilkowski – Höttges, Schulz, Sieloff, Schnellinger – Beckenbauer, Grosser, Szymaniak – Brunnenmeier, Seeler, Krämer. Beckenbauer összesen 103 alkalommal szerepelt az NSZK együttesében.
1966. július 30.: A világbajnokság londoni döntőjében: Anglia–NSZK 4-2. Beckenbauer az angliai vb-n is középpályást játszott, remekül. A rendes játékidő után 2-2 volt az állás, majd a kétszer negyedórás hosszabbítás 11. percében Geoff Hurst lövése a felső lécről lepattant, és noha soha nem igazolódott be, hogy a labda benn volt, Gottfried Dienst svájci játékvezető – a Wembley nagy örömére – gólt ítélt. A csúcstalálkozót végül 4-2-re nyerték „a fair play hazájában” a torna során többszörösen megsegített angolok.
1967. május 31.: A Bayern München a KEK döntőjében 1-0-ra legyőzte a Glasgow Rangerst. A későbbi kultikus csapatból csak Sepp Maier, Beckenbauer és Gerd Müller szerepelt. A gólt Franz Roth szerezte a 109. percben.
1969. június 14.: A Bayern München duplázott: a Bundesliga történetében először nyerte el a bajnoki címet, majd a Német Kupa döntőjében 2-1-re legyőzte a Schalkét. A frankfurti Waldstadionban Gerd Müller szerezte a bajorok mindkét gólját. A gelsenkircheni Manfred Pohlschmidt volt az egyetlen, aki a sorozatban bevette Maier hálóját;
A Császár összesen négy-négy bajnoki elsőséget és német kupagyőzelmet számlált a Bayern Münchennel.
1970. június 17.: A világbajnokság elődöntőjében, minden idők legnagyobb mérkőzéseinek egyikén: Olaszország–NSZK 4-3. Kilencven perc elteltével 1-1 volt az állás. A harmadik helyért vívott találkozón a nyugatnémet válogatott 1-0-ra nyert Uruguay ellen, Beckenbauer második vb-érmét szerezte.
1972. június 18.: Az Európa-bajnokság brüsszeli döntőjében: NSZK–Szovjetunió 3-0. A végeredmény így festett: 1. NSZK, 2. Szovjetunió, 3. Belgium, 4. Magyarország. A nyugatnémet csapat összeállítása ez volt: Maier – Höttges, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner – Wimmer, Uli Hoeness, Netzer – Heynckes, Gerd Müller, Erwin Kremers. Négy évvel később az NSZK együttese Eb-ezüstérmet nyert, miután a csehszlovákokkal vívott belgrádi döntő 2-2-t követő „panenkás” tizenegyes-párbajban alulmaradt.
1972. december 26.: Franz Beckenbauer először érdemelte ki a France Football Aranylabdáját. A legjobb európai futballista díját 1976-ban is elnyerte. A szavazáson további két alkalommal második, egyszer harmadik volt.
1974. május 17.: A BEK megismételt brüsszeli döntőjében: Bayern München–Atletico Madrid 4-0. Valójában hajszálon múlt a bajor diadal, mert az első meccsen Luis Aragones szabadrúgásgólját a 120. percben egyenlítette ki Georg Schwarzenbeck.
1974. július 7.: Az NSZK válogatottja a berni csoda, a magyarok 3-2-es legyőzése után másodszor hódította el a világbajnoki címet. A müncheni döntőben Beckenbauer és társai 2-1-re nyertek Hollandia együttese ellen, noha a narancssárgák már a második percben vezetést szereztek Johan Cruyff felvágása és a másik Johan, Neeskens tizenegyese nyomán. A győztes tizenegy így állt fel: Maier – Vogts, Beckenbauer, Schwarzenbeck, Breitner – Bonhof, Uli Hoeness, Overath – Grabowski, Gerd Müller, Hölzenbein. Az együttesben – miként az Európa-bajnok csapatban – hat Bayern-labdarúgó szerepelt.
1980. szeptember 24.: Három nappal azután, hogy a New York Cosmos – a döntőben a Fort Lauderdale Strikers ellleni 3-0-s győzelemmel – elhódította az amerikai profi bajnokság aranyérmét, Beckenbauer elköszönt a tengerentúli klubtól, amelynél négy évadot töltött. Búcsúmeccsén Pelé is újra játszott a Cosmosban a Giants stadion 71 413 nézője előtt. Az észak-amerikai labdarúgóliga (NASL) csapatával vívott találkozón a New Yorki-i együttes 3-2-re győzött. Beckenbauer négy bajnoki címet nyert a Cosmosszal, aztán Hamburgba szerződött, és tagja volt a HSV 1982-es bajnokcsapatának.
1990. július 8.: Beckenbauer – a napokban elhunyt brazil Mario Zagallo után – a második olyan legenda lett, aki játékosként és szövetségi kapitányként is vb-aranyérmet nyert. A világbajnokság döntőjében: NSZK–Argentína 1-0. Négy évvel korábban a mexikóvárosi Azték-stadionban is ez a két csapat volt finalista, de akkor a dél-amerikaiak győztek (3-2). Beckenbauernak tehát négy vb-döntőről két-két arany- és ezüstérme volt.