Tizenhét forduló után a Manchester City az ötödik helyen áll az angol élvonal tabelláján, hátránya – két meccsel kevesebbet játszva – nyolc pont a listavezető Liverpoollal szemben. Pep Guardiola csapata a legutóbbi hat bajnokijából csak egyet tudott megnyerni, azt is az újonc Luton Town ellen, vesztett állásból fordítva. A teljesítményt vizsgálva beszélhetünk-e formahanyatlásról, vagy az utóbbi hetek eredményei csak a körülmények szerencsétlen alakulásának a következményei?
Még mielőtt belevágnánk, érdemes leszögezni, hogy
A 2020/21-es évad kezdetén például akadt egy olyan periódus, amikor tizenegy bajnokiból csak négyet nyert meg. Rögtön ezt követően azonban volt egy tizenötmeccses (!) győzelmi szériája, és a szezon végén bajnok is lett. Guardiolára jellemző, hogy minden évben változtat valamit a taktikán. Néha ez azzal jár, hogy az idény elején becsúszik néhány kellemetlen eredmény, de aztán a katalán edző elvégzi a szükséges finomhangolásokat, és utána már csak az a kérdés, mikor emelheti magasba a trófeát a csapat. Egyáltalán nem biztos, hogy ez most is ilyen simán megy majd, de a jelenlegi hátrány miatt még nem kell temetni a manchesteriek bajnoki esélyeit.
A City eredményeit eddig nagymértékben befolyásolták a sérülések és az eltiltások. Hiába beszélünk a világ legjobb csapatáról, amelynek ráadásul kiapadhatatlan anyagi forrás áll a rendelkezésére, vannak olyan meghatározó játékosok, akiket nem lehet pótolni a rendszerben. Kevin De Bruyne tavaszi sérülése a Burnley elleni első bajnoki fordulóban kiújult – ebben a szezonban mindössze 23 percet játszott –, csak az utóbbi napokban kezdte meg az edzéseket.
John Stones, aki a legutóbbi évadban a csapat egyik legfontosabb játékosává lépett elő, mostanáig összesen 370 percet töltött a pályán a Premier League-ben. A nagy reményekkel igazolt Mateo Kovacic is többször volt sérült, neki 672 perc jutott a bajnokságban.
A lejátszott tizenhét forduló alatt mindössze háromszor fordult elő, hogy a manchesteriek védelme ugyanabban az összetételben állt fel két egymást követő meccsen. A sérülések és eltiltások mellett így Guardiolának az is a gondja, hogy még nem találta meg azt a védőnégyest, amelyik folyamatosan jó teljesítményt tudna nyújtani.
A védelem állandó variálása sohasem jó, azt a csapat mindig megérzi. A City esetében is ezen a területen marad el a teljesítmény a várttól.
Jó hír azonban, hogy az együttes várható kapott góljainak száma (xGA) csak 16,5, vagyis az ellenfelek egyelőre bőven felülteljesítenek a City ellen (az alábbi grafikon az öngólokat nem tartalmazza). Összességében tehát nincs gond a csapatvédekezéssel, a meglepően sok kapott gól az összeszokottság hiányára és az ebből fakadó egyéni hibák számlájára írható elsősorban. (Az első két ábra a Boxing Day előtti állapotot mutatja.)
Ilyen védelem mögött a kapusnak sincs könnyű dolga. Éderson számtalanszor bizonyította az elmúlt években, hogy a világ egyik legjobb kapusa, most viszont jelentősen visszaesett a teljesítménye. A húsz csapat – játékpercek alapján – első számú kapusai közül Édersonnnak a második legrosszabb a védési hatékonysága, mindössze 63,8 százalék. Teljes karrierjét tekintve ennél csak egyszer volt rosszabb a védési mutatója, az ezt megelőző szezonban (62,3 százalék).
Ha a megelőzött kapott gólok számát vizsgáljuk – vagyis azt, hogy az ellenfelek kapura tartó lövéseinek minőségéhez képest (PSxG) hány gólt kapott Éderson –, akkor is hasonló következtetésre jutunk. A PSxG alapján a brazil kapusnak 15,9 gólt kellett volna kapnia, ehhez képest tizenkilencet kapott (öngólok nélkül), vagyis háromgólos mínuszban van. Az igazán jó kapusoknak ez a mutatója pluszban szokott lenni, úgyhogy a szezon hátralévő részében Édersonnak szüksége lesz jó néhány bravúrra, ha idén is ehhez a körhöz akar tartozni.
Guardioláék a góljaik 65 százalékát a 60. perc után kapták, és ezek közül több is a győzelembe került: a Chelsea és a Tottenham ellen kétszer is előnyben voltak az utolsó félórában, mégis mindkét meccsnek döntetlen lett a vége (4-4 és 3-3); a Liverpool a 80. percben egyenlített ellenük (1-1); a Crystal Palace pedig kétgólos hátrányt dolgozott le az utolsó tizenöt percben (2-2).
Ez is olyasmi, ami eddig nem volt jellemző a manchesteriekre, hiszen ha volt csapat, amelyik tudja, hogy miképpen kell kontrollálni egy meccset, pláne győztes állásnál, akkor az a City. Egyébként a három vereség alkalmával is az utolsó félórában kapták a mindent eldöntő gólt:
- a Wolverhampton a 66. percben szerezte a győztes találatot (1–2)
- Gabriel Martinelli a 86. percben nyerte meg a meccset az Arsenalnak (0–1)
- az Aston Villa a 74. percben szerzett góllal győzött (0–1).
Ezek alapján is egyértelműen látszik, hogy a védekezéssel gondok vannak, támadásban viszont nincs jelentősebb visszaesés még annak ellenére sem, hogy a támadásvezetések szempontjából legfontosabb játékos, De Bruyne eddig nem játszott egy percet sem. A City nem vezet minden mutatóban, de például a gólok, a lövések, az xG és a tizenhatoson belüli labdaérintések tekintetében is minimum a top 3-ban van.
Erling Haaland is vezeti a góllövőlistát a tizennégy góljával, pedig ha valakinek, akkor neki tényleg hiányozhat De Bruyne. Az alábbi grafikonon a City tízmeccses xG és xGA görgőátlaga látható a 2020/21-es évadtól kezdődően. Ezt a három és fél éves periódust vizsgálva részint megállapítható, hogy a City teljesítményében szinte sosincs komolyabb ingadozás, részint az azért látszik, hogy jelenleg a megszokottnál valamivel magasabb a csapat xGA-ja. A mostani periódusban 1,14, ilyen magas legutóbb 2020 őszén volt. Tény tehát, hogy nem most tetőzik a City teljesítménye, de a legtöbb csapat csak álmodozik egy ehhez hasonló görbéről.
Az immár klubvilágbajnok City szerda este az Everton vendégeként folytatja a Premier League-ben. Az Everton a bajnokság legjobb formában lévő csapata az elmúlt öt meccs alapján, ennek ellenére a helyzeteit nem tudja jól kihasználni, az xG-jéhez képest (28,6) kevés gólt szerez (23). A manchesteriek szempontjából kulcsfontosságú lesz, hogy a liverpooliak ne ellenük kezdjék meg törleszteni az adósságot. Mint láthattuk, ha ezt sikerül megakadályozni, akkor szinte garantált a siker.
A szerző Kovács Gábor, az FTC adatelemzője.