Amit elöl belőnek, azt hátul beengedik – így fest eddig Dárdaiék szezonja

A Hertha legutóbb az utolsó helyen zárt a Bundesligában, így tíz év után kiesett az élvonalból. A csapatot 2022 júniusától 2023 áprilisáig Sandro Schwarz irányította, menesztése után a korábbi sikeredzőt, Dárdai Pált nevezték ki, de a kiesést ő sem tudta elkerülni. A nyáron – értelemszerűen – több kulcsjátékosát is elveszítette az együttes: távozott a házi gólkirály Dodi Lukébakio (Sevilla), Oliver Christensen (Fiorentina), Lucas Tousart (Union Berlin), Marco Richter (Mainz), Suat Serdar (Hellas Verona), Filip Uremovic (Hajduk Split), Jessic Ngankam (Eintracht Frankfurt) és Stevan Jovetic (Olimpiakosz) is. Ez nyolc játékos, de rajtuk kívül is sokan elmentek.

Dárdainak tehát teljesen új csapatot kellett építenie

a Bundesliga 2-re. Persze az érkezőket hosszasan lehetne sorolni, de a Hertha idei teljesítményének elemzésekor két nevet érdemes külön kiemelni: Haris Tabakovicét, akit az Austria Wientől sikerült megszerezni, és Fabian Reeséét, aki a Holstein Kieltől igazolt át Berlinbe. Az ő játékuk, kapcsolatuk az, amely meghatározza a Hertha eddigi szezonját.

Dárdaiék finoman szólva sem kezdték jól a másodosztályt: az első három bajnokijukat elveszítették, és még csak gólt sem szereztek. A negyedik fordulóban hazai pályán lett meg az első siker, egy 5-0-s győzelem a Greuther Fürth ellen. Egy héttel később, a Magdeburg vendégeként a Hertha négyszer (!) is megszerezte a vezetést, ennek ellenére 6-4-es vereséget szenvedett. Az azóta lejátszott kilenc meccsen sikerült javítani a mérlegen, két vereség és három döntetlen mellett négyszer nyert a berlini csapat. Most a tizedik helyen áll a táblázaton, a hátránya nyolc pont a már osztályozós helyen lévő Holstein Kielhez képest.

De nézzük, milyen teljesítmény lapul a Hertha eredményei mögött!

A csapat támadójátéka alapvetően rendben van, ha a büntetőket nem számoljuk, akkor a Hamburg és a Karlsruher után a Hertha xG-je (20,9) a legmagasabb a ligában. A 20,9-es xG mellé 24 szerzett gól párosul (büntető nélkül), vagyis a csapat helyzetkihasználása is jó. A gond inkább a védekezéssel van, hiszen a Hertha xGA-ja a hatodik legnagyobb a Bundesliga 2 mezőnyében, egészen pontosan 20,6. Vagyis azt mondhatjuk, hogy azokat a minőségi helyzeteket, amelyeket elöl kialakít az együttes, azt hátul az ellenfeleknek is megengedi. A sokgólos, kontrollálatlan meccsek pedig általában kiszámíthatatlanok – ez látszik a Hertha eredménysorán is.

A támadójátéknál maradva: a Hertha átlagosan 45,8 százalékban birtokolja a labdát, a támadóharmadbeli labdaérintések számát tekintve pedig az utolsó előtti helyen áll a bajnokságban. Ez azt jelenti, hogy nem marad ott tartósan az ellenfél védőharmadában, nem helyez állandó nyomást a kapura. Ez látszik a kapura lövések számán is: a Herthának 186 lövése volt eddig, ennél tizenkét csapat is többször próbálkozott. Pedig Dárdaiék feltalálják magukat, ha bejutnak az ellenfél tizenhatosára.

A fővárosiak – egy kivételt leszámítva – minden góljukat a tizenhatoson belülről szerezték, és nekik a harmadik legkisebb a kaputól számított átlagos lövéstávolságuk.

Az adatok és a gólok pozíciói egyébként azt is jól megmutatják, hogy a Hertha támadásai a 196 centis középcsatárra vannak kihegyezve – erről később még lesz szó.

Azt is mondhatnánk, hogy minőségre jó a Hertha, csak a volument kellene feltornászni mellé. A helyzetig viszont el kell jutni, és ezen a téren még van hova fejlődnie a csapatnak. Az egész modern futball abba az irányba tart, hogy egyre kevesebb a távoli lövés, a csapatok inkább megpróbálják bevinni a labdát a tizenhatoson belülre (ezt láthattuk a Hertha lőlapján is). A Herthának viszont gondja van azzal, hogy bepasszolja a labdát erre a területre; ahogyan az ábrán is látszik, csak öt csapatot tud megelőzni a ligában ebben a tekintetben. A tizenhatoson belül véget érő labdavezetések számát illetően sokkal jobb a helyzet, ezen a listán ötödik a Hertha. Ez azt jelenti, hogy a csapat leginkább egyéni játék nyomán tud eljutni az ellenfél kapuja elé.

És ha már egyének, akkor eljutottunk a bevezetőben említett két játékosig, Haris Tabakovicig és Fabian Reeséig. Ha az előbb az volt a mondás, hogy a Hertha csak ritkán tud eljutni az ellenfél tizenhatosára, és akkor is főleg egyéni játékból, akkor ez az ábra még nyomasztóbbnak mutatja a helyzetet. Nem elég, hogy kevés veszélyes passza és labdavezetése van a Herthának (veszélyes passz alatt továbbra is a tizenhatoson belülre passzolt labdákat, veszélyes labdavezetés alatt pedig a tizenhatoson belül véget érő labdavezetéseket értjük), de az is egy ember érdeme. Reesének több mint háromszor annyi ilyen akciója volt, mint a listán második Marten Winklernek.

Reese a legtöbb mutatóban élen áll a csapaton belül,

de a 26 éves német a bajnokságban is az egyik legjobb játékosnak számít. Ha megnézzük például a 90 percre vetített lövést eredményező akciók számát, Reese a második helyen áll (5,5 ilyen akció mérkőzésenként). Az általában balszélsőt játszó Reese tehát abszolút meghatározó ember a Herthában, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy minden veszélyes akcióért és helyzetért, ami az ellenfél tizenhatosánál történik, ő felel. Dárdaiéknak nyilván nagy áldás, hogy van egy ilyen extra játékos a keretükben, ugyanakkor veszélyes is lehet, ha egyetlen emberen múlik a csapat támadójátéka.

Reese négy góljával és négy gólpasszával a kanadai táblázaton is jól áll, ezen a téren viszont Tabakovic az első, aki már kilenc gólt szerzett. A bosnyák igazi célemberként funkcionál, fizikai adottságainak köszönhetően a mezőnyben meg tudja tartani a labdát, a kapu előtt pedig remekül érkezik a beadásokra. A két játékos közötti kapcsolat is nagyon jól működik a pályán, Reese beadásainak rendszeresen Tabakovic a célpontja, aki a góljainak több mint a felét szélről belőtt labda után szerezte.

Így áll jelenleg a Hertha játékos- és csapatszinten. Előzetesen valószínűleg mindenki jobb szereplésre számított a berliniektől, de

egyáltalán nem reménytelen az együttes helyzete.

A tabellát elnézve elég nagy daráló a másodosztály, egy jobb hullámot elkapva több helyet is lehet ugrani rövid idő alatt. A Hertha mellett egyébként több nagymúltú, vagy a közelmúltban még élvonalbeli csapat is szenved egyelőre: a Schalke például csak a 16., a Kaiserslautern 11., a Nürnberg 9.

Dárdaiék legközelebb a hatodik Elversberget fogadják, hazai pályán, vasárnap kora délután.

A szerző Kovács Gábor, az FTC adatelemzője.