Mesterhármassal debütált az NB I-ben
NB I-es premierjén, 1941. február 23-án, alig tizenhét évesen mesterhármast ért el Kispesten. Első két gólját egyaránt húsz méterről lőtte. Vezérletével a Sziklai – Balogh II, Fekete I – Kármán, Szűcs, Balogh I – Németh, Vidor, Zsengellér, Szusza, Tóth III összetételű lila-fehérek már 4-1-re vezettek, de a Kispest egyenlíteni tudott (4-4).
Lökték, rúgták, de a válogatottban is góllal kezdett
Szintén góllal mutatkozott be a válogatottban 1942. június 14-én: Magyarország–Horvátország 1-1. Az Üllői úton, 28 ezer néző előtt a Tóth György – Olajkár II, Kispéter – Pázmándy, Szűcs, Sárosi III – Füzi, Zsengellér, Szusza, Bodola, Tóth III összeállítású együttesben Bodola Gyula átadásából szerzett vezetést, a vendégek a 78. percben egyenlítettek. Az ifjú csatár az ellenfél túlzott keménységére panaszkodott: „Kézzel löktek, lábbal rugdaltak.”
Háromszor zárt öt góllal egy meccsen
Öt gólt szerzett 1944. május 28-án az Újpest–Csepel találkozón (9-0). A Sporthírlaptól 1-est kapott – az volt a legjobb érdemjegy –, és az újság ezzel a címmel számolt be a meccsről: „Amikor a szurkolók nem tudják, hogy ébren vannak-e vagy álmodnak”.
Legszomorúbb mesterhármasát 1947. szeptember 14-én, Bécsben jegyezte, ahol az osztrák válogatott 4-3-ra győzött a magyar együttes ellen. A Népsport azt írta: „Szusza ragyogóan játszott, ő volt a magyar csapat legjobbja.”
A busz lerobbant, de ő így is hozta a formáját
Az eredeti időpontnál csaknem öt órával később, délután háromnegyed négykor kezdődött 1946. március 3-án a délelőtt tizenegyre kiírt Debrecen–Újpest első osztályú mérkőzés, mert a lilák busza lerobbant Szolnoknál. Szuszát nem zavarta a késés, négy góljával győzött 4-3-ra a budapesti együttes. Az Újpest 1945 után újra bajnoki címet nyert, ahogyan 1947-ben is elhódította az elsőséget.
Szusza a Fradiban? Igen!
Debrecenben csaknem másfél évvel később, 1947. augusztus 30-án 2-1-re kikapott az Újpest, mert nélkülöznie kellett Szuszát, aki nem sokkal korábban érkezett haza Mexikóból, ahol – Puskás Ferenccel együtt – a Ferencváros kölcsönjátékosa volt. Tíz évvel később a Honvéd is elvitte őt „illegális” túrájára Dél-Amerikába, vagyis az örök újpesti Szusza három klubcsapatban is játszott.
Az a fránya pezsgősüveg
Az utóbb hivatalos válogatott mérkőzéssé nyilvánított Moszkva–Budapest találkozó (1-1) után Bozsik József és Szusza Ferenc szállodai szobájából Buzánszky Jenő kihajított egy üres pezsgősüveget, amely egy szovjet rendőrtiszt lába elé hullt. Sem Bozsik, sem Szusza nem nevezte meg, ki dobta ki a palackot.
A győztes csapat így állt fel 1956. július 15-én: Ilku – Buzánszky, Mátrai, Dalnoki – Szojka, Kotász – Budai II, Kocsis, Szusza, Puskás, Fenyvesi.
