Antonio Conte 2023 márciusában távozott a Tottenhamtől. A 2022/23-as évadból hátralévő meccseken előbb Cristian Stellini, majd Ryan Mason irányította a csapatot megbízott vezetőedzőként. A Tottenhamnek egyáltalán nem volt jó idénye, sokáig csak Harry Kane góljai tartották versenyben az európai kupaindulást jelentő helyekért, de a tavaszi bukdácsolás miatt végül azokról is lemaradt. A Tottenham menedzselése általában véve sem könnyű feladat, a pénzügyi lehetőségek és a keret minősége miatt nagyok az elvárások a mindenkori vezetőedzővel szemben, de a Liverpoolhoz és főleg a Manchester Cityhez képest túl nagy a lemaradás ahhoz, hogy a bajnoki címért küzdhessen az együttes. A legutóbbi szereplés miatti eredménykényszer és Kane elvesztése viszont csak még inkább nehezíti a helyzetet, de a jelek szerint az ausztrál Angelos Postecoglou állja a sarat.
Postecoglou ezt megelőzően a Celticet irányította, amellyel kétszer megnyerte a skót bajnokságot és a skót ligakupát, egyszer pedig a skót kupát is. Bár az utóbbi hetekben az 58 éves szakember a hangzatos nyilatkozatai miatt vált népszerűvé, a Tottenham szezon eleji eredményei és mutatott játéka nyomán is egyre többen figyelnek fel rá.
Lőni, lőni, lőni
Tény, hogy a Tottenham eddig nem játszott igazán erős ellenféllel – a Manchester United meglehetősen rossz formában kezdte a szezont – és hogy az újonc Sheffield United ellen a 98. perc (!) után sikerült megfordítani az állást, de az már az első öt fordulóban látszott, milyen taktikai újításokat hozott magával Postecoglou. Az új edző legnehezebb feladata annak a 25-30 bajnoki gólnak a pótlása, amely Kane Bayern Münchenhez történt távozásával tűnt el a csapatból. Ideje ugyan még lett volna igazolni a Tottenhamnek, de egy Kane-hez hasonló profilú csatár megszerzése napok leforgása alatt még úgy is meglehetősen nehéz feladat, hogy százmillió euró állt rendelkezésre ehhez. Postecoglou rendszere amúgy sem kívánja meg a gólerős középcsatár jelenlétét; a pálya közepének túltöltése és a labdavesztés utáni azonnali visszatámadás következtében annyian vannak az ellenfél tizenhatosánál, hogy gyakorlatilag bárki gólt szerezhet. A Tottenhamnek már hét gólszerzője volt a mostani szezonban, a kapura lövések számát illetően pedig öten is két számjegynél tartanak, de az eredetileg jobbhátvéd Pedro Porrónak is van belőle nyolc. Az alábbi lövéstérképen egyértelműen látszik, hogy mennyit próbálkozik a Tottenham a két félterületből és a tizenhatoson kívülről, ami jól jelzi, hogy a támadójáték nem egy klasszikus csatár kiszolgálására van felépítve. A 0,09-es xG/lövés mutató egy Tottenham-szintű csapathoz képest nagyon kevés (ezzel megegyező vagy rosszabb mutatója csak a Sheffield Unitednek, a Crystal Palace-nak, a Luton Townnak és a Burnley-nek van), vagyis általában rossz minőségű pozícióból próbálkoznak kapura lövéssel a játékosok.
A hatodik forduló kezdete előtt a Tottenhamnek volt a legtöbb kapura lövése a Premier League-ben (101). Ezek többsége viszont rossz pozícióból (0,09-es xG/lövés) leadott lövés volt, vagyis egyelőre a játékosok átlagosnál jobb helyzetkihasználása miatt eredményes a csapat.
Előkészítésben Maddison tudja pótolni Kane-t
Kane viszont az utóbbi években már nemcsak gólokat lőtt, hanem az előkészítésből is alaposan kivette a részét. Conte egy kaputól távolabbi, visszavontabb szerepkörben kezdte játszatni, aminek az lett a következménye, hogy Kane a felezővonaltól az ötösig gyakorlatilag bárhol felbukkanhatott a pályán. Emiatt sokszor felcserélődtek a szerepek, és neki kellett helyzetbe hoznia másokat. Kane-nek így tavaly a 30 bajnoki gólja mellett 131 lövést eredményező akciója is volt, amivel szintén a lista élén végzett a csapatból. Kane távozásával ezt a szerepet a liga egyik legjobb előkészítője, James Maddison vette át, akit a Tottenham nyáron 46 millió euró ellenében szabadított ki a kieső Leicester Cityből. Maddison amellett, hogy jobblábasként a bal oldali félterületben játszik és rendszeresen lövőhelyzetbe tudja magát hozni (a csapatból neki van a legtöbb kapura lövése), a társakat is remekül kiszolgálja. Öt forduló alatt már 36 lövést eredményező akciója volt, ami 90 percre vetítve 7,59 ilyen akciót jelent. Csak összehasonlításképpen: tavaly Kane-nek 3,46 lövést eredményező akciója volt 90 percenként.
Középre húzódó szélső védők segítik a labdakihozatalt
Fentebb írtuk, hogy Postecoglou szereti túltölteni a pálya középső területét, amit a két szélső védő behúzásával old meg. Az ausztrál a Celtic edzőjeként is előszeretettel kérte a szélső védőitől, hogy húzódjanak középre, és ezt a taktikai elemet a Tottenhamnél is megtartotta. A szélső védők középre húzásának több előnye is van: 1) segíti a labdakihozatalt, 2) létszámfölényt alakít ki a pálya közepén, 3) labdavesztést követően azonnali visszatámadást tesz lehetővé. A rengeteg kapura lövést részben utóbbi magyarázza. Mivel a Tottenham alapvetően labdabirtokló csapat (általában 60 százalék felett birtokolja a labdát), és játékosai sokat tartózkodnak a támadóharmadban (az Arsenal és a Chelsea után a Tottenhamé a harmadik legtöbb labdaérintés a támadóharmadban), a labdavesztéseinek többsége az ellenfél kapujának közelében történik. Ha ezek után nagy létszámban gyorsan visszatámadnak, és labdát szereznek, akkor rögtön ott vannak lövési pozícióban. A Tottenham erre tudatosan rájátszik, és például a nyitófordulóban, a Brentford ellen Emerson Royal (a jobbhátvéd) egy ilyen szituáció után talált a kapuba a tizenhatos előteréből.
A támadóharmadban történt szereléseket illetően a Tottenham a második a Premier League-ben. Postecoglou terve világos: labdavesztés után mielőbbi labdaszerzés, hogy utána rögtön lehessen lőni.
A befelé játszó szélső védők a letámadás elleni labdakihozatalokban is nagyon hasznosak tudnak lenni. A Manchester United ellen 2-0-ra megnyert bajnokin már rögtön az első percben megmutatkozott, hogy Postecoglou Tottenhamje mennyire intelligensen játssza ki az ellenfél letámadását. Az alábbi jelenetben Guglielmo Vicario kapus passzolja oda a labdát Yves Bissoumának, aki egyérintőből tovább is teszi azt a szabadon lévő Cristian Romerónak. Mason Mount olvassa a játékot, és egyből megtámadja a belső védőt. A középre húzódó Pedro Porro így teljesen egyedül marad.
Romero a visszalépő Pape Sarrnak passzol a jobb szélen, miközben a magára hagyott Porro szabadon fordulhat kapura, és több tízméteres szabad terület áll előtte. Alejandro Garnacho próbál visszazárni, de többméteres lemaradásban van Porróhoz képest. Sarr a labdaátvételt követően Porróhoz passzol, aki ez után Dejan Kulusevskit indítja az oldalvonal mellett. Ezzel a néhány húzással a Tottenham hat United-játékost vett ki a játékból (a Sarra kilépő Luke Shaw nem látszik a kivágott képen).
Az akció végén Kulusevski beadására teljesen üresen érkezett Heung Min Son a tizenhatoson belül, de eltörte a labdát. A United megúszta ezt a támadást, de a Tottenham szinte pillanatok alatt helyzetbe tudott kerülni a jó labdakihozatalnak köszönhetően.
Az irány jó, de javulni kell
Ezekből is látszik, hogy Postecoglunak nagyon konkrét és tudatos elképzelései vannak a Tottenham játékáról, amit egyelőre a számok és az eredmények is tükröznek. A cikk elején viszont már érintőlegesen szó volt róla, hogy a Tottenham még nem játszott igazán erős ellenféllel. Ehhez képest a várható szerzett gólok számában (xG) hat csapat is megelőzi, és a várható kapott gólok számát (xGA) illetően is van hat csapat, amely jobban teljesít nála. A szezon ennyire korai fázisában ennek még nincs akkora jelentősége, de ha a Tottenham hosszú távon is szeretné tartani a lépést a Manchester Cityvel, akkor védekezésben és támadásban is javulnia kell – főleg az xG/lövés mutatóban, mert a 0,09-es érték inkább illik egy kiesés ellen menekülő csapathoz, semmint az európai kupaindulást jelentő helyekért versenyben álló együtteshez.
Ettől függetlenül a Tottenham ígéretesen kezdte a szezont, és Postecoglounak köszönhetően hamar a Premier League egyik legizgalmasabb csapata lett taktikailag, amely ráadásul látványosan is játszik. Az viszont, hogy topszinten mit ér, az Arsenal ellenihez hasonló rangadókon fog kiderülni.
(A cikkben szereplő adatok a hatodik forduló előtti állapotot tükrözik, a Premier League hétvégi eredményeit nem tartalmazzák.)
A cikk szerzője Kovács Gábor, a Ferencváros adatelemzője.