Az, hogy Szaúd-Arábia komolyan gondolja a futballprojektjét, abból is látszik – Cristiano Ronaldo és Karim Benzema szerződtetése mellett –, hogy az ország állami beruházási alapja (PIF, egyben a Newcastle United többségi tulajdonosa) egyszerűen átvette a bajnokság négy meghatározó klubját.
A PIF júniusban az úgynevezett „sportklub-befektetési és privatizációs projekt” keretében
az al-Hilalnak, az al-Ittihadnak, az al-Naszrnak és az al-Ahlinak. Mind a négy csapat esetében a kisebbségi tulajdonos egy nonprofit klubalapítvány lesz. E négy csapat nyert meg az eddigi 48 bajnokságból 39-et, az al-Hilal, az al-Ittihad és az al-Naszr minden idényt az élvonalban töltött, az al-Ahli „csak” 47-et, mert 2021/22-ben kiesett, és egy szezont a másodosztályban vezekelt.
A kvartettet a szaúdi futball nagy négyeseként ismerik. A PIF delegál öt embert minden klub vezetőségébe, a nonprofit szekcióból csak ketten érkeznek ugyanide, tehát az állami beruházási alap kontrollt gyakorol majd a klubokat érintő stratégiai döntések felett. Hazai példára fordítva ez olyan, mintha a kormány létrehozna egy gigapénzekkel kitömött beruházási alapot, majd az felvásárolná a Ferencvárost, az MTK-t, az Újpestet és a Honvédot.
As part of today’s announcement of the Sports Clubs Investment and Privatization Project, four Saudi clubs – Al Ittihad, Al Ahli, Al Nassr, and Al Hilal – have been transformed into companies, each of which is owned by #PIF and non-profit foundations for each club. pic.twitter.com/TNZcbIniUE
— Public Investment Fund (@PIF_en) June 5, 2023
Az olajipari Aramco óriásvállalat az al-Qadsziah együttesét veszi át. A második vonalban játszó al-Szuqur a futurisztikus, épülő Neom okosváros csapata lesz a továbbiakban. Két, alacsonyabb osztályú együttesnek (al-Ula, al-Diraijah) is állami fejlesztési partnere lesz, a buliból kimaradóknak – az első számú kárvallott a hatszoros bajnok al-Sabab – befektető partnereket ígértek. Az al-Sabab balszerencséje vélhetően az, hogy harmadik rijádi csapatként már nem kapott kiemelt figyelmet; a PIF-nek jobban érdekében állhat az al-Ittihad–al-Ahli dzsiddai és az al-Hilal–al-Naszr rijádi derbit felturbózni. A PIF belépésével az ország két legnagyobb városának két-két topklubja gyakorlatilag korlátlan pénzügyi háttérre tett szert.
A rendkívül erős sporttámogatás Szaúd-Arábia hosszú távú, 2016-ban meghirdetett országfejlesztési tervének (angolul Vision 2030) a része. A terv egyik pontja az egészséges életmóddal és a sporttal foglalkozik.
„A magas életminőség eléréséhez alapvető fontosságú az egészséges és kiegyensúlyozott életstílus. De a sportolni szándékozók azzal szembesültek, hogy korlátozottak a lehetőségeik. Ez megváltozik. Széles körű, rendszeres sporttevékenységet igyekszünk elősegíteni a magánszektorral együttműködve, hogy új programokat és létesítményeket hozzunk létre. (…) Ki akarunk tűnni a sportban, és regionálisan, valamint világszinten is a vezetők közé akarunk emelkedni bizonyos kiemelt sportágakban” – szerepel az országvízióban.
A 2022-es népszámlálás szerint Szaúd-Arábia bő 32 milliós lakosságának 63 százaléka 30 év alatti, a medián életkor 29. Az országot irányító Szaúd-ház több szempontból is érdekelt a fiatal lakosság figyelmének és energiájának lekötésében: szeretné a népegészségügyi statisztikát javítani (sok a túlsúlyos és elhízott lakos), a sportéletet fejleszteni (hiszen a sport egyben a nemzeti erőt is tudja demonstrálni, és Szaúd-Arábia egyelőre nem jeleskedik a világ sportporondján), valamint megnyerni a fiatal felnőtteket (akik így nem fognak elégedetlenkedni). A jelentős létszámú futballrajongót pedig értelemszerűen a labdarúgáson át a legkönnyebb megfogni.
Ha valakinek feltűnt volna a hasonlóság a nagy kínai futballkísérlettel, hát nem véletlen, mivel sok mozgató tényező megegyezik:
- az állam kiaknázható lehetőséget lát a világ legnépszerűbb sportjában,
- az állam vezetője személyesen támogatja a labdarúgást,
- a futball (illetve a sport) egy országfejlesztési, hosszú távú stratégia része lesz,
- az állam döntő befolyást gyakorol a labdarúgásra, nemcsak közvetlenül, hanem azzal is, hogy a szponzoráció felé terelgeti a nagy helyi cégeket,
- ambiciózus célokat tűznek ki: a bajnokságnak világszinten a top 10-be kell emelkednie, a helyi futballéletnek pedig tovább erősödnie,
- a teljes állami hátszél sosem látott pénzbőséget hoz a futballéletbe, megjelennek a topkategóriás sztárok az országban,
- az európai és az észak-amerikai futballt érintő pénzügyi korlátozások nincsenek jelen, szabad a pénzszórás, a klubok túl tudnak fizetni (szinte) minden topcsapatot,
- ugyanakkor visszatartó erő a színvonal (nemcsak a játék nívójára, hanem az edzői stábok képzettségére, az utánpótlás-nevelés fejlettségére is érdemes gondolni) és a presztízshiány.
