A tulajdonosi kör, amellyel beszéltem, nagyon impresszív terveket és ötleteket fektetett le, nagyon, nagyon izgalmas az egész. A felkérés a semmiből jött és nagyon gyorsan kellett dönteni, de miután beszéltem a számomra fontos emberekkel és a családommal, mindenkit bevonva a lépésbe, ez most jó lehetőségnek tűnt, jó időben
– mondta Graham Potter még az első, Salzburg elleni Chelsea-mérkőzése előtt.
Kívülről is így tűnt. Konkrét tárgyalásokról ugyan egyik esetben sem tudtunk, Potter nevét a Tottenham, a Manchester United és minden európai kupahelyek környékén garázdálkodó angol középcsapattal szóba hozták már eddigre. Ám sehol sem vállalta el a munkát, maradt a Brightonban és lépésről-lépésre építette azt a projektet, amibe évekkel azelőtt belekezdett.
Első idényében a Brighton a bentmaradásért küzdött. Túlzás lenne azt állítani, hogy rezgett a léc (7 ponttal végeztek a 18. helyezett előtt), de az utolsó fordulókig figyelni kellett. A következő szezont ugyanannyi ponttal zárták – bár a kiesők bénázása miatt még annyira sem kellett aggódni, mint egy évvel előtte.
Tavaly már sokkal több jött ki a Brightonból: 51 ponttal a 9. pozícióban zártak, közelebb a Konferencialiga-induláshoz, mint a kipottyanáshoz. Idén akkor, amikor a Chelsea elvitte Pottert, a Sirályok a negyedik helyen álltak – 6 forduló alatt négy győzelmet aratva –, a klub jelenleg a hetedik, célban történetük legjobb bajnoki eredményéért. És pusztán ezekből a számokból, még ki sem világlik a játékbeli változás és az igazán különleges fejlődés.
Ennyire mélyen az elmúlt csaknem 30 (!) évben egyetlen egyszer álltak, a 2015-16-os évad végén, amely José Mourinho második eljövetelének csúfondáros befejezése volt. Annál a 10. helynél lejjebb legutóbb az 1995-96-os szezonban végeztek. Todd Boehly-ék korszaka nagyon úgy áll, hogy egy olyan bajnoki helyezéssel fejeződik majd be, amelyhez foghatóan gyenge még csak megközelítőleg sem jött össze Roman Abramovics tulajdonlása alatt.
Nyilván sohasem derül majd ki, mivel győzték meg Boehly-ék Pottert, milyen projektet festettek fel előtte, amely ennyire megvette őt, de nem túlzás kijelenteni, hogy vagy hatalmas lódítások vagy elképesztő önámítások hangzottak el. A klub vezetősége nem látta meg az elképzeléseik gyengepontjait és Potter sem volt képes kiszúrni ezeket. Boehly-ék így egyre nagyobb krízishelyzetbe hozták magukat, Potter pedig néhány hónap alatt szinte lerombolta azt, amit majdnem két évtized alatt felépített.
