Nyakunkon az Eb-selejtezők, összeáll-e Marco Rossi kirakós játéka?

Irigylésre méltó helyzetben van az a szövetségi kapitány, aki csapatával együtt kivívta, hogy első kiemelt legyen egy nagy torna selejtezőjében.

Irigylésre méltó helyzetben van?

Marco Rossi a 2020-as Eb-kvalifikációval és a tavalyi, szenzációs eredmények kísérte Nemzetek Ligája-szerepléssel úgy bebetonozta a helyét a kispadon (és nem mellesleg a szurkolók szívében), mint korábban kevesen. Ötvenedik meccsére készül – elődjei közül csak Baróti Lajos, Sebes Gusztáv és Mészöly Kálmán jutott félszáz fölé –, és második Európa-bajnokságára juthat ki a magyar csapattal.

Rossi mérlege igen jó a Nemzetek Ligájában (9–4–5, a legutóbbi 6 alkalommal már topválogatottakkal meccselt), és erre szüksége is volt, hiszen a „klasszikus” (vb, Eb) selejtezősorozatokban nem teljesített a válogatott ennyire kiemelkedően. A Rossi-érában egy-egy Eb- és vb-kvalifikációban vett részt a válogatott, és mindkettőben a 4. helyen végzett, 4–0–4-es, illetve 5–2–3-as mérleggel.

Előállt az a furcsa helyzet, hogy az NL-ben összességében magasabb minőségű ellenfelek ellen jobb a mutatója a magyar válogatottnak, mint a vb- és Eb-selejtezőkön (a pontátlag 1,72, illetve 1,61).

Ez nyitotta ki a kiskaput az Euro 2020-ra is, és ez biztosít védőhálót most. Bármilyen pozitívan is értékeljük a Rossi-korszakot – mert arról nem lehet vita, hogy az éra pozitív előjelű –, az is tény, hogy az olasz szakember a „klasszikus” kvalifikációs meccseken nem tudott még 4. helynél jobbat elérni. Ennek elsődleges oka az volt, hogy közepes erősségű(nek tartott), 3. vagy 4. kalapos válogatottakkal szemben kulcsfontosságú pontok mentek el: a Szlovákia, illetve Albánia elleni kettős vereség húzta ki a mieinket a közvetlen továbbjutásért hajtók sorából.

A most rajtoló Eb-selejtezőkön nincs igazán elit csapat a magyarok csoportjában: a vb-résztvevő Szerbia kerete a legértékesebb és világranglista-helyezése (29.) is a legjobb, aztán következik Magyarország (36.), Montenegró (69.), Bulgária (71.) és Litvánia (144.). A Gracenote statisztikai adatszolgáltató cég az összes résztvevő közül a 14. legjobbnak tartja a magyar együttes kvalifikációs esélyeit, ez 74 százalékos kijutási valószínűséget jelent – alig kevesebbet, mint amennyit Olaszország (78 százalék vagy Anglia (77 százalék) kapott.

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy

a magyar együttes legalább a csoportmásodik helyre esélyes,

de Montenegró és Bulgária pont olyan kategóriájú ellenfél, amellyel eddig szenvedett válogatottunk (még ha a bolgárok ellen a 2020-as Eb pótselejtezőjén sikerült is nyerni). A nagyágyúk ellen egészen kiválóan működő csapatjáték nem ritkán akadozott azokon a meccseken, amelyeken a magyar együttesnek kellett volna kezdeményezőbbnek lennie. Tavaly a topkategóriás ellenfelekkel (Olaszország, Németország, Anglia) szemben pozitív volt a magyar válogatott összesített xG-je (8,25 xG és 7,87 xGA), míg a négy másikkal (Szerbia, Észak-Írország, Luxemburg, Görögország) szemben negatív (3,45 xG, 5,39 xGA). Utóbbiak ellen négy meccsen csupán öt igazán jó minőségű helyzetet sikerült kialakítani, ugyanannyit, mint az olaszok elleni hazai NL-meccsen. Az már más kérdés, hogy míg az Európa-bajnok elleni helyzetekből nem lett gól (Gianluigi Donnarumma ihletett formában védett), a „kisebbek” elleni találkozókon ötből négy jó helyzet esetében a kapuban kötött ki a labda.

Az észtek elleni, csütörtöki felkészülési mérkőzést már ezzel a szemmel is érdemes nézni: a magyar válogatott esélyesként, kezdeményező félként lép pályára. Az észtek Rossi minősítése szerint hasonlóan „proaktív, agresszív” játékot játszanak, mint az új szövetségi kapitánnyal (a szerb Mladen Krstajicot tavaly nyáron nevezték ki) készülő bolgárok, de arra így is jó esély van, hogy a mieinken lesz a támadáskényszer. Az egyik legnagyobb kérdés: mennyire bővült Rossi együttesének arzenálja, van-e már jobb „nyitója” a hasonló „konzervek” feltöréséhez? Érdekes aspektus lehet a pontrúgásoké: Szoboszlai Dominik és Kalmár Zsolt személyében kiemelkedő képességű pontrúgás-specialistái vannak a válogatottnak, Willi Orbán európai szinten is gólveszélyes védőnek számít, a rögzített helyzetek pedig aranyat érhetnek az Eb-selejtezőkön, ha nyílt játékból nem megy az áttörés.

Kirakósdarabok

A keret bővítésének lehetősége minden évben akut kérdés, és ahogyan Rossi meg is jegyezte, ő elsősorban azzal tud főzni, amit a magyar csapatok (no meg a fiatal magyar játékosokat alkalmazó külföldi klubok) adnak neki. A szakvezető a sérült Gulácsi Péterre, Schäfer Andrásra és Fiola Attilára nem számíthat a megszokott kerettagok közül.

A kapitány most nem kalkulálhat első számú kapusával, így a korábbi U21-es válogatott Demjén Patrik (ZTE) és a még utánpótláskorú Hegyi Krisztián (West Ham United) kap lehetőséget Dibusz Dénes mögött. Rájuk már csak azért is érdemes lesz figyelni, mert Gulácsi meg Dibusz is 32 éves, és bár akár hat-nyolc jó év is lehet még bennük, el kell kezdeni felépíteni az utódokat.

A bal oldali wingback pozíciójában nincs gond: a 19 esztendős Kerkez Milos sokat és nagyon jól játszik (4 gól és 9 gólpassz eddig a 2022/23-as mérlege), a válogatott egyik legjobb formájában levő játékosa. Az AZ balhátvédje az Eredevisie posztonkénti WyScout-rangsorában a negyedik a szélső védők között, ami kiemelkedő teljesítményre utal. Ha ő kiesik, akkor viszont kell a pótlás, márpedig Nagy Zsolt most nem bevethető. Ferenczi János felfogását tekintve sokkal inkább szélső, mint hátvéd, de folyamatosan játszik a DVSC-ben és a WyScout posztonkénti rangsorában is csak a szerb Nemanja Antonov van előtte a balhátvédek közül – válogatott is volt már korábban, meghívása így indokolt.

Szintén nem nagyon meglepő Csoboth Kevin meghívása, még akkor sem, ha a támadó csapata, az Újpest gyengén szerepel az NB I-ben. Rossi kerete egy nagyon gyors, trükkös szélsővel bővül, aki a lilák legveszélyesebb játékosai közé tartozott tavasszal. Csoboth sokat cselez (5,28 az átlaga ebben az idényben), jó napján egy az egyben nehezen tartható, meg tudja bontani a védelmeket. Lehet, hogy Rossi „impact subként”, azaz olyan cserejátékosként számol vele, aki egy fáradó védelemmel szemben érdemi változást tud hozni a mérkőzésben.

A legérdekesebb talán a paksi gólfelelős Varga Barnabás beválogatása.

A centerposzt Szalai Ádám visszavonulásával megüresedett, és egyértelmű utód még nincs. Amikor Szalai nem volt bevethető, mindig eltérő megoldást választott a kapitány:

• játszott előretolt támadóként Sallai Roland
• kezdett centerben Ádám Martin
• Luxemburg ellen pedig góllal debütált a csereként beállt Németh András

Ádám Martin ebben az idényben összesen 104 percet játszott az Ulszan Hyundai csapatában, gólja és gólpassza sincs még. Az expaksi center az előző idényben általában csere volt, ám kilenc nagyon fontos góllal segítette bajnoki címhez csapatát. Most megfogyatkoztak a játékpercei, mert a centerposztot „foglalja előle” a K-League 1 elmúlt két évadában kiemelkedően játszó, 2021-es gólkirály Dzsu Min Kju, aki a Csedzsu Unitedtől érkezett.

Németh Andrást parkolópályára tette a Genk, így klubváltás következett: a magyar csatár a „Bundesliga-dinoszaurusz”, de jelenleg másodosztályú HSV-hoz szerződött. Gyorsan be is talált kétszer, ám az eddig kapott 143 percnyi játéklehetőség nem sok, és a gólok is elapadtak.

Sallai Roland aligha középcsatárként képes a legjobb játékra (a magyar csapat támadásaiban pedig kulcsszerepe van egy az egy elleni játékának), ráadásul ebben az idényben az eredményessége sincs a csúcson, eddig 2 gól (gólpassz nélkül) a „termése”.

Gazdag Dániel ott folytatta a Philadelphia Unionban, ahol az előző idényben abbahagyta (eddig 6 meccsen 3 gól + 1 gólpassz), de ő sem center, így aligha lepett meg bárkit is, hogy Varga Barnabás meghívót kapott. A Paks sorozatban harmadszor adhat NB I-es gólkirályt (Hahn János és Ádám Martin után), Varga ugyanis 6 gól előnnyel, 17 találattal vezeti az élvonalbeli ranglistát. Ráadásul még Hahn és Ádám számaiban nagy szerepet játszott Bognár György rendkívül offenzív, a támadó statisztikákat „megdobó” futballja; Varga edzője csak februártól Bognár, a középcsatár Waltner Róbert és a Gyirmótban Csertői Aurél alatt is megbízhatóan „termelt”.

Vargának a 2022/23-as bajnokságban 13 nem tizenegyesből szerzett gólja van, 8 fejesgóljával magasan vezeti a vonatkozó ranglistát. Kitűnő a súlypontemelkedése és az ütemérzéke, jó technikával fejel, és rendszeresen „csönget” – a legalább 15 mérkőzésen pályára lépett élvonalbeli játékosok közül csak Ryan Mmaee előzi meg a percekre vetített gólok számában (a marokkóinak 0,72 gól/90 perc, Vargának 0,71/90 perc a mutatója). Vezeti a kanadai pontok listáját is (17 gól + 2 gólpassz), és nagyon jól gazdálkodik lehetőségeivel: csupán 49 kísérlet kellett neki a 17 gólhoz, lövései és fejesei majdnem 70 százaléka eltalálja a kaput, ami egészen kiemelkedő adat.

Csupán 181 centis magassága ellenére úr a levegőben: a WyScout adatai szerint megnyert fejpárbajokban jobb a karrierátlaga, mint a nála 10 centivel magasabb Ádám Martinnak és majdnem eléri Böde Dániel mutatóit is, aki ugyancsak Varga fölé tornyosul. Jó a labda megtartásában, jól érkezik, jó formában van (befejező csatároknál ez különösen fontos), jó eséllyel megünnepelheti első válogatottságát. Kecsegtető esélyt kapott, hiszen Szalai válogatottól való visszavonulása óta még nem alakultak ki teljesen az erőviszonyok, mondhatni, az ajtó nyitva áll.

Felfelé ívelő pályán az ellenfelek

A válogatott mind Észtországgal, mind Bulgáriával összecsapott már Rossi kapitánysága alatt. Észtországgal a 2018/19-es Nemzetek Ligájában: idegenben egy kaotikus, 3-3-ra végződő mérkőzés bosszantotta fel a szövetségi kapitányt, hazai pályán magabiztos, 2-0-s sikert aratott a magyar csapat. Bulgária ellen a 2020-as Eb-pótselejtezőről maradtak kellemes emlékeink: az igen fontos szófiai találkozót elsősorban jó pontrúgásainak köszönhetően nyerte meg válogatottunk 3-1-re.

Az észtek legutóbbi 10 válogatott mérkőzésükből csak egyszer, a későbbi világbajnok Argentínától szenvedtek vereséget a rendes játékidőben; igaz, az ellenfelek az argentinok kivételével szinte mind az európai alsóház tagjai voltak.

A szövetségi kapitány Thomas Häberli most sérülések miatt öt „pótjátékost” hívott be az U21-esektől; nagy veszteség, hogy a tavalyi NL-meccseken 4 gólt szerző Henri Anier sem bevethető. Várhatóan Häberli és Rossi sem fog vadul kísérletezni, mivel március 27-én az észtek is Eb-selejtezőt játszanak (a balti állam legjobbjai Ausztriába látogatnak). Häberli kapitánysága alatt a védők három belső védős rendszereket (5–3–2/3–5–2/5–4–1) alkalmaztak, hasonlóan a magyar csapathoz. A gyengébb ellenfelek ellen egész jól ment nekik a helyzetkialakítás, ám sokatmondó, hogy az elmúlt naptári évben az Argentína, Ciprus, Albánia és Finnország elleni öt találkozón összesen öt kaput eltaláló kísérletük volt… Az utóbbi időben a leggyakrabban beívelések után voltak eredményesek.

A bolgárok Mladen Krstajic szövetségi kapitányi kinevezése óta veretlenek (3 győzelem, 1 döntetlen). Luxemburggal ugyanúgy ikszeltek, mint a magyar válogatott, Gibraltárt, Észak-Macedóniát és Ciprust pedig legyőzték. Rossi szerint a korábbiaknál agresszívabb és proaktívabb bolgár csapatot lehetett látni a tavaly őszi mérkőzéseken. Krstajic szintén három belső védős felállásokat (5–3–2/3–5–2/5–4–1) alkalmazott, a védekezés stabilizálódott (négy meccsen egy kapott gól), a támadójáték és a helyzetkialakítás is valamelyest feljavult.

Krstajic szintén keretösszeállítási problémákkal küszködik (négy játékosát is pótolnia kell, a legfájóbb hiányzó az alapember Anton Nedjalkov), de tán még nagyobb nehézség a bolgár válogatott körüli negativitás. A kilencvenes évek aranykora óta a nemzeti csapat szabadesésben közlekedik: 2004 óta nem jutott ki nagy tornára, legutóbbi tíz selejtezősorozatának mindegyike kudarcélménnyel végződött. Bulgáriának nincs jelenleg nemzetközi klasszisa, 2018 óta nem volt olyan év, amelyben a nemzeti együttes négy vagy több mérkőzést nyert volna meg, a helyi futballéletet botrányok és belvillongások tarkítják. Az Eb-selejtezők sorsolása viszont a bolgárokat (is) bizakodással töltötte el: abban reménykednek, hogy minden rossz sorozat megszakad, és új, a keretben átalakítást vezénylő kapitányuk kivezeti őket a 2024-es tornára. A volt szerb szakvezető Krstajic első mérkőzése előtt azt mondta: ő nem mágus és nem Superman, de mindent megtesz, hogy a válogatottnál rend legyen, és ha ez meglesz, a csapat játéka pedig összeáll, akkor már csak egy kis szerencse kell.

Azért Fortunával remélhetőleg nem Budapesten fognak először kezet a bolgárok…

A MAGYAR VÁLOGATOTT 2023-AS PROGRAMJA

• Március 23.: Magyarország–Észtország (felkészülési mérkőzés)
• Március 27.: Magyarország–Bulgária (Eb-selejtező)
• Június 17.: Montenegró–Magyarország (Eb-selejtező)
• Június 20.: Magyarország–Litvánia (Eb-selejtező)
• Szeptember 7.: Szerbia–Magyarország (Eb-selejtező)
• Szeptember 10.: Magyarország–Csehország (felkészülési)
• Október 14.: Magyarország–Szerbia (Eb-selejtező)
• Október 17.: Litvánia–Magyarország (Eb-selejtező)
• November 16.: Bulgária–Magyarország (Eb-selejtező)
• November 19.: Magyarország–Montenegró (Eb-selejtező)