Az NB I-es edzői nyilatkozatot már érzi, a történelem viszont a gyengéje: ilyen a ChatGPT fociszemmel

Tudták, hogy 1954-ben Magyarország Uruguay ellen veszítette el a világbajnoki döntőt? Vagy azt, hogy Puskás Ferenc a Spanyol Labdarúgó Szövetség felkérésére, egy edzői ajánlatra igent mondva hagyta el Magyarországot? Azt, hogy a favorit magyar együttes tíz emberrel tudta megfordítani a Wembleyben az Évszázad Mérkőzését? Hallottak a híres svájci–magyar tömegverekedésről? És a „budapesti csatáról”, amely egy magyar–skót mérkőzésen tört ki, a két ország közti ellentéttől fűtve? Nem?

Ez csak azért lehet, mert még nem tettek fel a ChatGPT mesterséges intelligenciájának futballtörténelmi témájú kérdéseket.

Magyar és nemzetközi eseményekkel, futball-szakkifejezésekkel „etettük” a ChatGPT-t, megpróbáltunk edzői nyilatkozatot és egy klub nevében közleményt íratni, azaz elvégeztetni vele a nemszeretem munkát. Az eredmény hol vicces, hol kiváló, hol elgondolkodtató. Mivel az AI szövegalkotása angolul magasabb szintű, így ezt használtuk közös nyelvként a „beszélgetéshez”. Kezdjük a sporttörténelemmel!

Kérdés/Kérés: – Miért hagyta el Puskás Ferenc Magyarországot?

Válasz: – Puskás Ferenc 1956-ban, a forradalmat követően hagyta el Magyarországot. A forradalom 1956 októberében kezdődött, a kommunista kormány elleni felkeléssel. Puskás – aki Magyarország egyik legnépszerűbb és legkörülrajongottabb sportolójának számított, a nemzeti büszkeség szimbóluma is volt egyben – külföldre távozása súlyos csapás volt a kommunista rezsimre.

Puskás a Spanyol Labdarúgó Szövetség kérésére hagyta el az országot, mivel felkérték a spanyol válogatott irányítására, és ő elfogadta az ajánlatot.

Emellett szerződésajánlatot kapott a Real Madridtól, az egyik legkitűnőbb spanyol csapattól, s ezt szintén elfogadta.

Az emigrálás nehéz döntés elé állította Puskást, aki erősen kötődött hazájához és a magyar emberekhez. Végül úgy döntött, ez a legjobb a családjának, és remélte, jobb életet tud nekik biztosítani Spanyolországban. Emigrálása fordulópont volt az életében, és azt követően sikeres játékos-, valamint edzői karriert futott be. Magyarországon továbbra is rajongtak érte, és minden idők egyik legnagyobb futballistájaként őrizték meg emlékezetét.

Verdikt: az első bekezdés rendben van, a második légből kapott. Puskás 1956 novemberében hagyta el Magyarországot; Bécsben, majd Olaszországban élt, hogy aztán FIFA-eltiltását követően 1958-ban, a Real Madridnál indítsa újjá karrierjét. Bár játszott – világbajnokságon is – a spanyol válogatottban, edzője sosem volt a spanyol nemzeti csapatnak.

K: – Írj összefoglalót az angol–magyar „évszázad meccséről”!

V: – Az évszázad mérkőzése az 1953. november 25-én játszott Anglia–Magyarország futballmeccsre utal, melyet Londonban, a Wembley Stadionban rendeztek meg. Ez volt a korszak egyik legfontosabb, legnagyobb érdeklődéssel várt találkozója.

A már négy éve veretlen magyar együttest a világ legjobbjai között tartották számon, az angolok viszont fiatal és tapasztalatlan csapatot küldtek a pályára. Az esélytelenebbnek tartott angol válogatott kiváló teljesítményt nyújtott, korán vezetést szerzett, és irányította az első félidőben a mérkőzést. A magyarok a második játékrészben fordítani tudtak, annak ellenére, hogy 10 emberre fogyatkoztak, és végül 6-3-ra nyertek.

Verdikt: Az első bekezdés rendben, bár a négyéves veretlenség nem igaz (1952. május 27-én a ma már válogatott meccsnek elismert Moszkva–Magyarország találkozón 2-1-re kikaptak a mieink; de ha ezt nem számolnánk, akkor is ott lenne az 1950. májusi osztrák–magyar 5-3).

A mérkőzés leírása fals,

az angolok számítottak favoritnak, ám a magyar válogatott Hidegkuti Nándor első percben szerzett gólját követően végig irányította a mérkőzést, és simán győzött. Megfogyatkozás sem volt (csere igen, Grosics Gyula helyére Gellér Sándor állt be a magyar kapuba).

K: – Írj rövid összefoglalót az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjéről!

V: – Az 1954-es labdarúgó-vb döntőjét június 4-én, Bernben játszották. A fináléban a kétszeres világbajnok Uruguay és Magyarország találkozott. Magyarország hamar vezetést szerzett, ám

az uruguayiak felálltak a padlóról és 4–2-re fordítottak, így világbajnokok lettek.

A döntőt a legnagyszerűbb, legdrámaibb vb-finálék között emlegetik.

Verdikt: – WAS?! Jó lenne tudni, mi keverte össze az AI-t. A biztonság kedvéért a tények: a meccset az NSZK és Magyarország játszotta (de július, és nem június 4-én), a nyugatnémetek 0-2-ről 3-2-re fordítottak, ezzel megszerezték első világbajnoki címüket. A magyar válogatott a kétszeres világbajnok Uruguayjal valóban találkozott a tornán, hosszabbítás után 4–2-re nyert az elődöntőben. Érdekes a kavar, mert ha azt kérdezzük, miért kapott ki a magyar válogatott a döntőben, akkor a ChatGPT korrekt ismertetőt ír; a végkimenetel okaként a remek német csapatjátékot, eltökéltséget és a magyar válogatott játékának sikeres „elrontását”, valamint a magyarok kimerültségét és az őket sújtó sérüléseket hozza fel.

K: – Foglald össze, mi volt a „berni csata”!

V: – A „berni csata” néven elhíresült futballmérkőzést 1955 júniusában játszotta Bernben Magyarország és Svájc válogatottja. A találkozót a legjobb futballmérkőzések között tartják számon.

Az Aranycsapat néven ismert magyar együttes az 1950-es évek egyik legerősebb és leginnovatívabb, a legendás Puskás Ferenc vezérelte futballcsapata volt. A svájci nemzeti csapat tehetség és tapasztalat szempontjából is elmaradt a magyartól. Ennek ellenére a svájciak nagy lelkesedéssel és eltökéltséggel kivívtak egy 2-2-es döntetlent.

A találkozót futballtörténeti fordulópontnak tartják, egyben óriási meglepetésnek is számított. Véget vetett a magyarok veretlenségi sorozatának, és megmutatta, hogy a legjobb válogatottak is legyőzhetők.

Verdikt: tévútra vezette a prompt a mesterséges intelligenciát, holott a „berni csata” (Battle of Berne) az angol sportnyelvben is használt kifejezés, amely az 1954-es magyar–brazil vb-negyeddöntőre és az azt követő verekedésre utal. Az Aranycsapat leírása rendben van, az is vitathatatlan, hogy a svájciak gyengébb csapatnak számítottak ekkoriban, ám a „berni csatát” nem egy svájci–magyarra használják. A két válogatott 1955-ben megmérkőzött egymással, ám Lausanne-ban és nem Bernben, a végeredmény pedig 5-4-es magyar siker lett. Az utolsó bekezdés az NSZK–Magyarország vb-döntőre utalhat.

Adódik a kérdés: ha egy tényleges esemény helyett fiktívet „költ” az AI, vajon mit tesz egy fiktív esemény leírásánál?

K: – Milyen futballesemény volt a „budapesti incidens”?

V: – A „budapesti incidens” egy 1967. június 25-i magyar–skót labdarúgó-mérkőzésre utal. A meccset Budapesten, Magyarországon játszotta a nyári turnét lebonyolító skót csapat. A mérkőzés rendkívül erőszakos és durva volt, a két csapat többször egymásnak ugrott, ennek több kiállítás lett a következménye. A mérkőzést a leghírhedtebb válogatott találkozók között tartják számon, és jól mutatja, milyen feszültség volt a két ország között akkoriban.

Verdikt: „kiváló”, kitalált eseményre kitalált háttérsztori!

„Budapesti incidens” nem létezik,

ahogy 1967-ben nem volt magyar–skót válogatott mérkőzés sem. Fikcióra fikció, „kvittek vagyunk”. De miért volt feszültség Skócia és Magyarország között?

K: – Mi volt a santiagói csata?

V: – Santiagói csatának az 1962-es, chilei világbajnokságon lejátszott Chile–Olaszország mérkőzést nevezik. Ez volt minden idők egyik legerőszakosabb, legagresszívabb futballmérkőzése, és mindenki a durvaságokra, szabálytalanságokra és verekedésekre emlékszik belőle.

A mérkőzést felspannolt hangulatban, nagy eltökéltséggel játszották a csapatok. A játékvezetőnek nagy nehézséget okozott a mérkőzés kézben tartása, így sok sárga és piros lapot kellett kiosztania. A mérkőzés olyannyira eldurvult, hogy elnevezték „santiagói csatának”. A találkozót végül 2-0-ra Olaszország nyerte meg, de a győzelmet beárnyékolta a pályán eluralkodott erőszak. A santiagói csata a futballtörténelem egyik leghírhedtebb eseménye, a futball sötét oldalának iskolapéldája.

Verdikt: Majdnem! Tényleg a chilei–olasz mérkőzés volt a santiagói csata, melyet az 1962-es vb-n játszottak, csak éppen nem Olaszország, hanem a házigazda dél-amerikai csapat nyert 2–0-ra egy kirívóan durva találkozón. Ken Aston játékvezető valóban nem tudta kordában tartani a két teljesen begőzölt csapatot, Giorgio Ferrinit és Mario Davidot ki is állította, ám nem adott egyetlen sárga vagy piros lapot sem – hiszen ezeket néhány évvel később éppen ő találta fel, chilei tapasztalatai és az 1966-os világbajnokság élményei hatására! Rendszerét az 1970-es világbajnokság óta használják.

Nézzük, a modern focitörténelemmel jobban boldogul-e a mesterséges intelligencia!

K: – Mi volt a Mineirazo?

V: – A Mineirazo a brazil futballtörténelem egyik legmeglepőbb eseménye volt: a 2014-es világbajnokság elődöntőjében Németország 7-1-re legyőzte a házigazda Brazíliát Belo Horizonte városában. A találkozót 2014. július 8-án játszották. Ez a labdarúgás történetének egyik legsokkolóbb eredménye.

A Mineirazo katasztrofális esemény volt a fanatikus szurkolói által támogatott, hazai pályán játszó, a világ legjobbjai között számon tartott brazil együttesnek. A Thomas Müller és Miroslav Klose vezette németek kitűnő formában és rendkívüli precizitással, valamint hatékonysággal futballoztak. A német válogatott már az első félidőben öt gólt szerzett, majd a brazil közönség teljes megdöbbenésére 7-1-es győzelmet aratott. A mérkőzést a legemlékezetesebb vb-találkozók között tartják számon, egyben a futballtörténelem egyik legnagyobb meglepetésének is számít. Az eredmény óriási sokk volt a brazil nemzet számára.

Verdikt: Remek!

K: – Magyarázd el, mi volt a Materazzi–Zidane incidens!

V: – A Materazzi–Zidane incidens a 2006-os labdarúgó-vb döntőjében történt, melyet Olaszország és Franciaország játszott. A finálé 110. percében a francia Zinedine Zidane – aki visszavonulása előtti utolsó meccsét játszotta – mellbe fejelte az olasz Marco Materazzit egy összeszólalkozás után. Zidane-t azonnal kiállították, és a franciák tizenegyespárbajban elveszítették a döntőt.

Az incidens óriási médiafigyelmet kapott, rengetegen spekuláltak arról, mi hangozhatott el a két játékos között. Egyes beszámolók szerint Materazzi Zidane családjára tett megjegyzést, mások szerint rasszista megjegyzéssel illette ellenfelét.

Annak ellenére, hogy egy kiállításról van szó, Zidane „fejese” a világbajnokságok történetének egyik legemlékezetesebb momentuma, és gyakran hozzák fel példaként arra, hogy a rendkívüli nyomás mit tud kihozni játékosokból egy nagy téttel bíró meccsen. Mind Zidane, mind Materazzi pályafutásának emlékezetes pillanata és sok vitát kiváltó esemény.

Verdikt: Nem lehet belekötni a magyarázatba.

Nézzük meg, mit kezd a gép egy speciális magyar kifejezéssel!

K: – Mi az örökrangadó?

V: – Az örökrangadó – angolul „Eternal Derby” a magyar futball két meghatározó csapata, az FTC és az MTK mérkőzésére utal. Ez a magyar labdarúgás egyik legfontosabb párharca, melynek hosszú, hosszú történelme van. Az „örökrangadó” kifejezés a két fontos magyar klub közötti régi rivalizálásra utal, és reflektál a mérkőzés körül gyakran felkorbácsolódó indulatokra is. A találkozót gyakran nagyon várják a szurkolók.

Verdikt: Tulajdonképpen rendben van!

Mint az már az eddigiekből is látszik, az AI a történelmi tényekkel erősen hadilábon áll, mondhatni, nem árt mellé egy szerkesztő. Lássuk, mit alkot más területeken!

K: – Mi a futballban a tükörszélső?

V: – A tükörszélső (inverted winger) olyan futballistára utal, aki támadó poszton, a bal vagy jobbszárnyon játszik. Szerepköre nem a tradicionális szélsőé, mivel általában befelé, „fordítva” indul, ezzel közelebb kerül a játék centrumához és jobb gólszerzési, helyzetteremtési lehetőségei lesznek. A tükörszélsők általában technikailag kiemelkedőek, jól cseleznek, jól olvassák a játékot.

Verdikt: Rendben, talán még azt megemlíthette volna, hogy a jobb szélen ballábas, a bal szélen jobblábas játékos szokott tükörszélsőt játszani.

K: – Miért igazolt az Anzsi Mahacskalához Dzsudzsák Balázs?

V: – Dzsudzsák Balázs egy magyar futballista, aki szélsőként játszik. Sikeres európai karrier után – melynek során Hollandiában, Oroszországban és Törökországban játszott – 2012-ben írt alá az Anzsi Mahacskalához.

A pontos ok nem ismert, de igen valószínű, hogy a klub nagy pénzzel kecsegtető szerződésajánlatot tett elé, és lehetőséget kínált számára, hogy egy topligában futballozzon. Az Anzsi Mahacskala ekkoriban hatalmas anyagi erőforrásairól és ambiciózus csapatépítési tervéről volt ismert, és ez is szerepet játszhatott Dzsudzsák döntésében. Az átigazolás okától eltekintve Dzsudzsák transzferét fontos eseménynek tartják a magyar futballban, mely jól mutatta képességeit és tehetségét. Az Anzsinál bizonyította remek képességeit, és az orosz Premjer Liga egyik legjobbja lett.

Verdikt: – A háttér sántít, az okfejtés érdekes! Viszont Dzsudzsák keveset játszott az Anzsinál, fél év után a Dinamo Moszkvához írt alá.

Dzsudzsák után lássuk, milyen a ChatGPT edzői nyilatkozat és közlemény írásában!

K: – Írj edzői értékelést a Puskás Akadémia trénere szemszögéből a Puskás Akadémia–Vasas (1-1) magyar bajnoki után! Az eredmény csalódás a hazai csapatnak, mivel a Puskás Akadémia a dobogóért és az európai kupaszereplésért küzd, a Vasas ellenben kiesőjelölt.

V: – Gépként nekem nincs személyes véleményem vagy érzelmem. De úgy képzelem, a Puskás Akadémia edzője valószínűleg kifejezte csalódottságát a Vasas elleni 1-1 után, pláne úgy, hogy a sereghajtó ellen győzelmet vártak a csapatától. Valószínűleg rámutatott a kihagyott lehetőségekre és védelmi rövidzárlatokra, mint a nem éppen ideális eredmény magyarázatára. Könnyen elképzelhető, hogy azt mondta,

a csapatának keményebben kell dolgoznia és kulcsfontosságú területeken vár javulást annak érdekében, hogy jobb eredményt érjenek el a jövőben.

Valószínűleg nagyobb összpontosítást és eltökéltséget szeretne látni a következő találkozókon.

Verdikt: Bár saját érzelmei nincsenek, jól érzi a gép a futballedzői paneleket! Hornyák Zsolt tényleg szót ejtett a csalódottságáról; valóban azt mondta, hogy jobban kell küzdeni a győzelemért, kritizálta a kapott gólnál mutatott csapatvédekezést és megemlítette a görcsösséget, valamint a rossz helyzetkihasználást is.

K: – Írj rövid bocsánatkérő közleményt az Újpest FC nevében! Az Újpest hazai pályán szenvedett 6-0-s vereséget a budapesti derbin legnagyobb riválisától, a Ferencvárostól. Ez a derbi történetének egyik legegyoldalúbb eredménye, a szurkolók őrjöngenek.

V: – Az Újpest FC nevében szívből jövő bocsánatkéréssel tartozunk a derbi eredménye miatt. A Ferencváros elleni 0-6-ot nehezen tudjuk mi is megemészteni, nyilvánvalóan nem erre az eredményre számítottunk. Tisztában vagyunk vele, mekkora csalódás ez az eredmény nektek, a szurkolóinknak. Bocsánatot kérünk, hogy nem tudtunk olyan eredményt elérni, amit megérdemeltetek volna. Ígérjük, a jövőben sokkal jobban teljesítünk és kőkeményen dolgozunk annak érdekében, hogy ismét büszkék lehessetek ránk. Köszönjük a támogatásotokat, és szeretnénk, ha tudnátok: javítani akarunk.

Verdikt: A mesterséges intelligencia akár át is vehetné a közleményírást! Angolul egészen kitűnő vállalati kommunikációs szövegeket ír a ChatGPT, olyannyira, hogy a cinikus szemlélőben az is felvetődik, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság legutóbbi, Oroszországgal kapcsolatos kérdezz-felelek cikke nem ChatGPT-vel készült-e…

Ennyit a Chat GPT-vel folytatott „beszélgetésről”, de komolyra fordítva a szót: mire lehet használni a tényekkel még néha hadilábon álló, ám remek szövegalkotási képességű mesterséges intelligenciát? AI-t már most is több dologra használnak a sportmédiában, hiszen a sport eredményeken, számokon, tényeken alapul. Ebből következően a mesterséges intelligenciát jól lehet használni:

• Rövid hírek megírására (több nagy hírügynökség és európai újság szerkesztősége is alkalmaz „hírezőrobotot” sportban, amely a mérkőzés jegyzőkönyvéből generál rövidhírt. Egy példa 2015-ből, a technológiát már akkor alkalmazták. Egy másik példa Argentínából: az AI megírja az „aprómunkát”, az újságírók így nagyobb hozzáadott értékű cikkekre koncentrálhatnak
• Percről percre tudósításra (már gyakoribb a mesterséges intelligencia generálta közvetítés, mint az emberi)
• Közleményírásra
• Statisztikai adatlapok összegzésére

Azért sporttörténeti munkát egyelőre ne írassunk vele!