Messze nem azt kaptuk a vébétől, amit vártunk, de Messiék csillogása ezt elhomályosítja

Amikor majd visszatekintünk a katari világbajnokságra, a meglepetéscsapatokra – Marokkóra, Japánra, Szaúd-Arábiára –, az elképesztő döntőre és a kimagasló egyéni teljesítményekre fogunk emlékezni. Ezek miatt ez a vb nagyon sokáig emlékezetes marad annak ellenére is, hogy a csapatok teljesítménye sok esetben elmaradt a várttól. A csoportkörre ez különösen igaz volt, abban a szakaszban a meccsek felén, 24 alkalommal is gól nélküli döntetlennel vonultak félidőre a válogatottak. Az attraktív támadójáték helyett az edzők a taktikai hangsúlyt inkább a masszív védekezésre helyezték, így sok esetben a néző azon gondolkodhatott, miként lehet majd a mélyen tömörülő védőláncokat feltörni. Nem véletlen, hogy azok az esélyes válogatottak – mint a spanyol vagy a német –, amelyek kereteiben nem voltak olyan játékosok, akik igazi veszélyt tudtak volna teremteni a tizenhatoson belül, csak szenvedtek az tornán.

Ennek ellenére

némileg ellentmondásos, hogy a 32 csapatos világbajnokságok történetében az idein született a legtöbb gól (172).

A korábbi rekordot 171 találattal az 1998-as és a 2014-es vb tartotta. Ahhoz, hogy ez a rekord megdőlhessen, nagyban hozzájárultak az olyan nagy arányú győzelmek, mint Spanyolország 7-1-es sikere Costa Rica ellen vagy Portugália 6-1-es győzelme Svájc felett.

Ennek ellenére ez a vb nem a csapatok, sokkal inkább az egyének teljesítményéről szólt. Elég csak Richarlison Szerbia elleni első góljára gondolnunk, vagy éppen Neymaréra Horvátország ellen, de ide sorolhatjuk Weghorst egyenlítő találatát Argentína ellen. Mindemellett Katarban lett Cristiano Ronaldo a futballtörténelem első játékosa, aki öt világbajnokságon is a hálóba talált. Rajtuk kívül még nagyon sok másik játékos teljesítményét megemlíthetnénk; a teljesség igénye nélkül álljon itt Modric, Griezmann, Mbappé és persze Messi neve. Kimagasló teljesítményüket a számok is alátámasztják.

Messi a legutóbbi 12 világbajnokságból 11 alkalommal gólkirály lehetett volna hét találatával, de a döntőben szerzett mesterhármasának is köszönhetően a 23 éves, francia Mbappé vitte el ezt a címet Katarban nyolc góllal. A dobogó alsó fokára a döntő másik két szereplője, Álvarez és Giroud fért még fel holtversenyben (4-4). Rajtuk kívül további 27 labdarúgó szerzett legalább két gólt a tornán.

A francia játékosnak összesen 31 kapura lövési kísérlete volt a világbajnokságon. Nála többször csak Messi próbálkozott, ő 32 alkalommal vette célba az ellenfelek kapuját. Mbappé lövéseinek jelentős része a büntetőterület bal oldaláról érkezett. Nyolc góljából kettő született büntető után. Lövéseinek összesített xG értéke 5,25.

Az ábrán a gólok és a várható gólok (xG) viszonyát vizsgáltuk. Ha a játékos a vonal felett helyezkedik el, akkor kevesebb gólt szerzett, mint a helyzetei minősége alapján várható lett volna, ha a vonal alatt, akkor többet ért el, mint amire számítani lehetett. Egy világbajnokságon a legtöbb játékos három-négy-öt mérkőzésen szerepel, míg az xG hosszú távú értékeléséhez legalább tíz mérkőzésre szükség van, így messzemenő következtetést erről az ábráról még nem érdemes leolvasni. Ugyanakkor az remekül látszik, hogy Mbappé és Messi mennyire kimagaslottak a mezőnyből mind a góljaik számában, mind a helyzeteik minőségében. Ahogyan azt már korábban is említettük, Mbappé szerezte a legtöbb gólt, de a legmagasabb minőségű helyzetei Messinek voltak: az argentin 6,62 xG-értékkel zárta a tornát.

Griezmann és Messi egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből a kialakított helyzetek számában.

A francia 22, míg az argentin 21 olyan passzt adott társainak, amely után lövés következett. A dobogóra holtversenyben három francia játékos fért fel, igaz, ők jelentősen elmaradtak az első két helyezett teljesítményétől. Érdekesség, hogy a legtöbb helyzetet kialakító 16 játékos között Messi mellett Di María az egyetlen argentin.

A vízszintes tengelyen a várható gólokat (xG), míg a függőleges tengelyen a várható előkészítéseket (xA) jelenítettük meg. Az xA úgy működik, mint az xG, csak a lövés értékét nem a lövő játékoshoz, hanem a passzt adóhoz rendeli hozzá. Így kaphatunk képet arról, hogy adott játékos milyen minőségű helyzeteket alakított ki a társainak. Ebben a mutatóban Griezmann jelentősen kimagaslott a mezőnyből, hiszen 3,64 xA helyzetet alakított ki a társainak. Őt Messi (1,88), Sané (1,86) és Kimmich (1,48) követi. A fenti ábrán a jobb felső sarokban helyezkednek el azok a játékosok, akik magas minőségű helyzeteket alakítottak ki a társaiknak és magas minőségű helyzetekből próbálkoztak kapura lövésekkel. Ehhez a ponthoz a legközelebb az argentin csapatkapitány található, de tőle nem messze helyezkedik el Mbappé is.

A vízszintes tengelyen a labdaérintések számát, a függőleges tengelyen pedig a támadóharmadba passzolt labdák számát vizsgáltuk. Nem meglepő módon az élmezőnyben középpályások és védők találhatók. A legtöbb labdaérintése a spanyol Rodrinak (716), míg a legtöbb, támadóharmadba eljuttatott passza a szintén spanyol Pedrinek (83) volt még annak ellenére is, hogy válogatottjuk korán búcsúzni kényszerült. Ezen az ábrán megtalálható a döntőben szereplő két válogatott közül az argentinból De Paul, Enzo, Otamendi, a franciából Tcshouaméni, Griezmann és Upamecano, a horvátból pedig Modric, Kovacic, Brozovic és Gvardiol is. A sok védő és középpályás között viszont ott szerepel egy támadó is, aki nem más, mint Messi.

Az argentin csapatkapitány gólszerzésben, előkészítésben és támadásépítésben egyaránt csapata vezére volt a világbajnokságon, és komplex játéka nagyban hozzájárult hazája válogatottjának végső győzelméhez.

A védekező mutatók tekintetében a megelőző szerelések számát vizsgáltuk, amiben a francia középpálya motorja, a legtöbb játékidőt a pályán töltő Tchouaméni végzett az élen 14 akcióval. Rajta kívül Rabiot, Griezmann és Konaté fért fel a listára a franciáktól, míg Tagliafico, Otamendi és De Paul az argentinoktól.

A szerző Kocsis Bence, az MLSZ adatelemzője.